Pedagógiai program

A Pedagógiai program letölthető innen:

 

Az ESZTENDŐRE vagy KETTŐRE

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

A 363/2012 (XII.17.) sz. Kormányrendelet alapján,

„Az óvodai nevelés országos alapprogramjának” elveire épült.

A Pedagógiai program biztosítja a TÁMOP 3.1.7-11/1. sz. Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása
és felkészítése c. pályázat fenntartását.

  

A Pedagógiai Program módosítását indokolja az intézmény Alapító Okiratának,

valamint a társadalmi környezet, a partneri, és a nevelőtestületi igények változása.

 Az intézmény OM azonosítója: 034636

 A program módosításában részt vett:

Baranyi Lászlóné

Juhászné Almási Zsuzsanna

Kocsis-Kiss Mónika

Lőrincz Ágota

Nagyné Szabó Etelka

Radványi Zsuzsanna

Szabó Jolán

Szépné Vinczencz Katalin

Zolcsák Melinda

 

Szerkesztette:

 Nagyné Szabó Etelka

 

 

Tartalomjegyzék

  1. Bevezető.. 9

1.1. A Pedagógiai Program módosításának indoklása.. 9

1.2. Az intézmény bemutatása.. 9

  1. HELYZETELEMZÉS. 10

2.1. Kihasználtság mutatató.. 10

2.2. Gyermekpopuláció.. 11

2.3. A család szociokulturális háttere.. 12

2.4. Humán erőforrás alakulása.. 12

2.4.1. Innovációs tevékenységeink az elmúlt 5 tanévben.. 12

2.4.2. Pályázatok, „Jó gyakorlatok”. 12

2.4.3. Elvégzett továbbképzések az elmúlt 5 tanévben.. 13

2.5. Tárgyi erőforrás. 15

2.5.1. Fejlesztések, bővítések az elmúlt 5 tanévben. 15

2.5.2. Európai Uniós pályázatok. 16

2.5.3. Egyéb pályázatok, támogatások az elmúlt 5 tanévben. 16

  1. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE. 17

3.1. Gyermekkép.. 17

3.2. Óvodakép.. 18

3.3 Pedagóguskép.. 19

3.4. Dajkakép.. 19

3.5. Szülőkép.. 19

  1. SPECIÁLIS ELVEK, CÉLOK, FELADATOK, INTÉZMÉNYI SAJÁTOSSÁGOK.. 19

4.1 Nevelési programunk céljai 19

4.2 Programunk kiemelt feladatai 20

4.2.1. Tevékenységközpontú szemlélet és fejlesztő stratégia megvalósítása.. 20

4.2.2.Személyre szabott fejlesztés. 20

4.2.3. Erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség pozitív formálása.. 20

  1. 2.4. A változatos mozgás- és informatikai nevelés lehetőségeinek biztosítása.. 21
  2. 3 Az óvodai nevelési tevékenység sajátosságai 21

4.3.1. A beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése.. 21

4.3.2  A mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált nevelése.. 22

  1. Az ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 23

5.1. Az egészséges életmód alakítása.. 23

  1. 1.1. Gondozás, testi-lelki szükséglet kielégítése.. 24

5.1.2. Mozgásigény kielégítése, összerendezett mozgás elősegítése, nagy és finommozgások fejlesztése   25

5.1.3. Egészségvédelem, edzettség.. 26

5.1.4. Egészséges életmód szokásainak megalapozása, környezettudatos magatartás megalapozása   27

5.1.5. Egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása.. 28

5.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés. 30

Főbb feladataink: 30

5.2.1. Biztonságos, szeretetteljes légkör, állandó értékrend megteremtése.. 31

5.2.2. Az erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség formálása.. 32

5.2.3. A befogadás. 35

5.2.4. A napirend.. 36

5.3. Értelmi, anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 37

5.3.1. Érzékszervi funkciók finomítása. 37

5.3.2. Anyanyelvi nevelés. 40

  1. A NEVELÉSI PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE.. 43

6.1. A tevékenységközpontok rendszere.. 44

Tevékenységközpontok rendszere óvodánkban.. 44

A tevékenységközpontok azok a helyek, ahol folyik: 44

6.2. A tevékenységközpontok berendezése.. 45

6.2.1. Családi, szituációs, szerepjáték sarok. 45

6.2.2. Manipulációs tevékenységközpont 45

6.2.3. Építőjáték központ 45

6.2.4. Irodalmi, ének – zenei tevékenységközpont 45

6.2.5. Művészeti tevékenységek központja.. 46

A központban szervezhetők: 46

6.2.6. Környezetismereti, tudományos központ 46

6.2.7. Informatika központ 47

6.2.8. Homok és vízasztali tevékenységek. 47

6.2.9. Mozgásos központ 48

  1. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI 50

7.1. A játék helye programunkban.. 50

Főbb feladataink: 50

7.1.1. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.. 51

7.1.2. Következetes szabályok felállítása.. 51

7.1.3. Élmények, tapasztalatok nyújtása.. 52

A gyermekek tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek: 52

7.1.4.A játék fejlesztése.. 52

7.2. A tevékenységben megvalósuló tanulás. 53

7.2.1. Az óvodai tanulás specifikumai 54

7.2.2.A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése.. 56

7.2.3. Az iskolai élet megkezdésének támogatása.. 57

7.2.4. A mozgásszervi és beszédfogyatékosságból adódó hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő tevékenység. 58

7.3. A mozgás. 58

7.3.1. Szabad mozgás. 59

7.3.2. Szervezett mozgás. 60

7.3.3. A mindennapos testnevelés. 61

7.4. Verselés, mesélés. 62

7.4.1. Az irodalmi művek megszerettetése.. 62

7.4.2. A könyvtár használatának megismertetése.. 63

7.4.3. A gyermekek vágyának felébresztése a színház, a múzeumok iránt 63

7.4.4. Nyelvi képességek fejlesztése, beszédhibák javítása.. 64

7.5. A néphagyományok átörökítése.. 65

7.5.1 Érzelmi kötődés kialakítása.. 65

7.5.2. A néphagyományok integrálása a nevelési területekbe.. 65

7.5.3. Óvodánkban ünnepelt jeles napok. 66

7.6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc.. 68

7.6.1. A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a feltételek megteremtése.. 69

7.6.2. A zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése.. 69

7.6.3.  A zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással 70

7.6.4. Esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel 70

7.6.5. Programok által az óvoda és szülők ízlésvilágának közelítése.. 70

7.7. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka.. 71

Főbb feladataink: 71

7.7.1. Esztétikus, alkotásra ösztönző légkör kialakítása.. 72

7.7.2. A vizuális tevékenységek feltételeinek biztosítása.. 72

7.7.3. A gyermekek vizuális ismereteinek fejlesztése.. 73

7.7.4. A műalkotásokkal való ismerkedés. 74

A szülők bevonásának lehetőségei: 75

7.8. A külső világ tevékeny megismerése.. 76

Főbb feladataink: 76

7.8.1. A tevékenységek főbb tartalmának kialakítása.. 76

7.8.2. A környezethez kapcsolódó szokások, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése.. 76

7.8.3. Az ismeretátadás színtereinek megtervezése.. 77

7.9. Matematikai ismeretek közvetítése.. 79

7.9.1. A matematikai érdeklődés felkeltése.. 79

7.9.2. A tárgyak, személyek, jelenségek közötti mennyiségi, minőségi azonosságok, különbségek feltárása   80

7.9.3 A számfogalom alapozása, építése.. 80

7.10.3 A geometriai, matematikai tapasztalatszerzés. 80

7.10. Informatikai nevelés. 82

7.10.1. Az informatikai nevelés feltételeinek megteremtése.. 82

7.10.2.  Érzékelés, észlelés által sokrétű ismeret szerzése.. 83

7.10.3. Változatos tevékenységek során a szerzett információk feldolgozása.. 83

7.10.4. Térben, síkban való tájékozódás fejlesztése.. 84

7.10.5. Az IKT eszközök használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel 84

7.10.6. Tehetséggondozás, részképesség zavarok megelőzése.. 85

7.10.7. Az interneten való kommunikáció lehetőségének megteremtése.. 85

7.11. Munka jellegű tevékenységek.. 86

7.11.1 Önkiszolgálás. 87

7.11.2  Közösségért végzett tevékenységek. 87

7.11.3. Növénygondozás – állatgondozás. 88

A szülők bevonásának lehetőségei: 88

  1. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE. 89

8.1. Javasolt napirend.. 89

8.2. A tanulási folyamat tervezése.. 90

8.3. Egyéb tervezési formák.. 91

  1. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK.. 91
  2. Család és óvoda kapcsolata.. 91

10.1. A szülők közvetlen bevonása az óvodai életbe.. 92

10.2. Tájékoztatás, továbbképzés. 93

10.3.  Programok, rendezvények.. 94

  1. Az intézmény egyéb kapcsolatai 95

11.1. Bölcsőde-óvoda kapcsolata.. 96

11.2. Iskola-óvoda kapcsolata.. 96

11.3. Művelődési intézmények.. 96

11.4. Egészségügyi intézmények.. 96

11.5.  Szociális intézmények.. 97

11.6. Pedagógiai szakszolgálatok.. 97

11.7. Egyéb szakmai szolgáltatók.. 97

11.8. Fenntartóval való kapcsolat 98

11.9. Felsőoktatási intézmények.. 98

11.9 Középfokú intézmények.. 98

11.10.Vállalatok, egyéb szervek.. 98

  1. AZ INTÉZMÉNY GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE. 99

12.1. A gyermekek egészségének megóvása.. 99

11.1.1. Az óvodavezető feladatai 99

12.1.2. A gyermekvédelmi felelős feladatai 100

12.1.3. Az óvodapedagógus feladatai 101

  1. 2. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása.. 101
  2. A program megvalósításához szükséges eszköz és felszerelés jegyzék 103

14.A MOZGÁSSZERVI ÉS BESZÉDFOGYTÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SPECIÁLIS ESZKÖZÖK.. 106

14.1. Alapvető mozgást fejlesztő eszközök. 106

14.2. Kiegészítő mozgásfejlesztő eszközök.. 106

14.3. Beszédfejlesztő eszközök. 107

  1. AZ ÓVODAKEZDÉS ÉS ISKOLAKÉSZÜLTSÉG BIOLÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI 108

15.1.A három-négyéves kor  fejlődési jellemzői 108

15.2. Az 5-6 éves korú gyermek általános jellemzői 109

FELHASZNÁLT IRODALOM… 113

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZTENDŐRE VAGY KETTŐRE ÓVODAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE

 

Helyzetelemzés

 

A program gyermek és óvodaképe

 

Humánus sokoldalú ember

 

Speciális elvek, célok, feladatok

 

Tevékenységközpontú szemlélet és stratégia Személyre szabott fejlesztés Erkölcsi nevelés

 

 

Változatos mozgás és informatikai nevelés

 

 

Beszéd- és a mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált nevelése

 

Nevelési feladatok

 

Az egészséges életmódra nevelés Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Értelmi, anyanyelvi nevelés

 

A nevelési program tevékenységkerete

 

 

Családi, szituációs, szerepjáték központ Építőjáték központ Informatika központ Manipulációs tevékenység központ Környezet ismereti, tudományos központ

– udvari tevékenység

Irodalmi, Ének-zenei tevékenység központ Művészeti tevékenység központ
 

 

 

Homok-víz asztal

 

 

 

Mozgásos központ

 

Tevékenységben megvalósuló tanulás Szabad játék Munka jellegű tevékenység

Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek

 

 

Választható Kötelezően választható Kötelező

 

Az óvodai élet megszervezése

 

 

Csoportszervezés Komplex fejlesztési terv Heti rend, napirend

 

 

Speciális szolgáltatások

Az intézmény kapcsolatai

Gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek

Eszköz-és felszerelések jegyzék

Az óvodakezdés és iskolakészültség biológiai és pszichológiai jellemzői

„Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá váljon, amivé fejlődni képes”

                                                                                                   (Thomas Gordon)

 

 

1. Bevezető

1.1. A Pedagógiai Program módosításának indoklása

Az intézmény első helyi nevelési programját 1998. készítette el nevelőtestületünk. Azóta a törvényi módosítások, a stratégiai dokumentumok koherenciájának megteremtése, az Alapító Okirat kiegészítése, a kompetencia alapú nevelés bevezetése, a referencia értékű működés és pedagógiai gyakorlat megvalósítása miatt négyszer újult meg. A jelenlegi módosítást az Alapító Okirat ismétel változása, valamint a társadalmi, partneri, és a nevelőtestületi igények átalakulása indokolja.

1.2. Az intézmény bemutatása

 

Négycsoportos óvodánk egy rendezett lakótelep közepén, Budapest XVII. kerületének szívében található. Az épületet 1987-ben adták át. 2012-ben az intézmény bejáratát és a bejárat melletti mosdót akadály mentesítették. Az óvoda előtti parkoló két mozgássérült hellyel rendelkezik. Jó infrastruktúrája miatt tömegközlekedési eszközzel, személyautóval is könnyen megközelíthető. Környéke csendes, parkosított, zöld övezet. Tágas, füves udvara, biztonságos játékai, virágos és veteményeskertje, halastava a hajó alakú homokozó, változatos lehetőségre és megfigyelésre ad lehetőséget. A csoportszobák természetes alapanyagú bútorai, eszközei biztosítják a gyermekek kényelmét, fejlesztik ízlésvilágukat. Minden csoporthoz külön mosdó, öltözőrész, specialitásként „tornaszoba” tartozik. Az aulából leválasztott tornaterem a testneveléseknek, mozgásos tevékenységeknek, valamint az óvoda programjainak, a mozgásszervi fogyatékos gyermekek habitációs és rehabilitációs terápiáinak ad helyet. Az óvoda családias, biztonságos légkörének megteremtéséről a 18 főből álló lelkes, magas szakmai szinten felkészült, gyermekszerető alkalmazotti közösség gondoskodik. Nevelési elveinkben, az óvoda berendezésében, képében egység-és egyedi vonások együttesen érvényesülnek. Óvodánkban vegyes életkorú csoportok vannak, mely tapasztalataink szerint kedvezően befolyásolja a gyerekek személyiségének fejlődését, erkölcsi és viselkedés kultúráját. A gyermekek személyiségfejlesztésében figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, a különbözőségeket. Az óvónő feladatát a gyermeki szükségletek, a fejlődésük törvényszerűségei szabják meg. Óvodánk nevelőtestülete a múlt tiszteletéből táplálkozva igyekszik megfelelni a jövő elvárásainak. Ezért külsőségeinkben, nevelési-és tevékenységrendszerünkben beépül a népi, nemzeti kultúra megismertetése, a hagyományok ápolása, a környezettel, embertársaink iránti pozitív viszonyulás kialakítása, az inkluzív nevelés. A hazai és nemzeti jelképek mellett figyelembe vesszük az óvodánkba járó más nemzetiségű gyerekek identitását is. Olyan értékeket igyekszünk közvetíteni, amely a társadalom és az egyén későbbi életvitele céljából hasznosak.

Mindemellett törekszünk az ismeretek, eszközök folyamatos korszerűsítésére, az információáramlás sokszínűségének biztosítása. Nevelésünkben a játékot tekintjük legfontosabb eszközünknek.

A gyermekek egyéni érésének, fejlettségének figyelembevételének érdekében folyamatos napirenddel dolgozunk.

Elismerjük a család elsődleges nevelői jogát és kötelességét, értékeink közvetítése mellett a közös együttműködésre törekszünk. Óvodánk specialitása az informatikai nevelés, mely több mint tíz éves gyakorlatra épül. Az infokommunikációs eszközök használata széleskörű a gyerekek és felnőttek körében egyaránt. Játékok sokaságával vezetjük be gyermekeinket az információs kommunikációs kultúra rejtelmeibe. A számítógép és az internet adta lehetőségeket felhasználva színesítjük a foglalkozásokat és a mindennapi tevékenységünket is. Büszkék vagyunk arra, hogy már kétszer  elnyertük a Zöld Óvoda címet és Tehetségponttá is váltunk.

Az e-Twinning és Erasmus+ programon keresztül nemzetközi kapcsolatokat is építünk.

Az „Esztendőre vagy kettőre” c. Pedagógiai Programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elveire épült.

Magában foglalja nevelőtestületünk eddigi jól bevált gyakorlatát, a Lépésről lépésre óvodai program rendszerét, a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program, az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. program egyes elemeit, valamint a kompetencia alapú nevelés alapelveit. Célunk a referencia –intézmények országos hálózatához csatlakozni. Ennek érdekében mindent megteszünk, hogy megfeleljünk azoknak a kritériumoknak, amelyek ezt lehetővé teszik.

 

2. HELYZETELEMZÉS

 

A helyi nevelési program ötödik változatát készítette el nevelőtestületünk. Elnevezése Pedagógiai Programmá változott. Folyamatosan követtük a társadalmi, gazdasági, politikai hatásokat, beépítettük partnereink igényeit, elvárás és elégedettségi vizsgálatainak eredményeit.

2.1. Kihasználtság mutatató

 

Intézményünk 100 főre épült, 4 csoportos. Minden évben 100% felett van a kihasználtsága. A táblázatban közölt adatok az októberi statisztikákat mutatják. Év végére ez a létszám tovább emelkedik. 2009 szeptemberétől az alapító okiratban 120 főre emelkedett az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám. Így az 51m–es csoportszobákban 30 gyermek is elhelyezhető.

 

 

 

2011 2012 2013 2014 2015
Fiú 58 58 56 48 53
Lány 52 54 51 52 48
Összesen 110 112 107 100 101

 

 

 

2.2. Gyermekpopuláció

 

2004 óta többféle változás figyelhető meg a gyermekpopulációban. Alapító okiratunk 2007-től tartalmazza a mozgásszervi, 2015-től a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelését. Az új feladat által tovább mélyítjük az integráció elméletével, gyakorlatával kapcsolatos ismereteinket. Az elmúlt évben megfigyelhető, hogy több fiú van egy-egy csoportban. Ők módszertani kihívások elé állítják pedagógusainkat. Az európai unióhoz való csatlakozás megnyitotta az országhatárokat, így egyre több külföldi állampolgár gyermeke jelenik meg intézményeinkben. Ellátásuk, beilleszkedésük szintén új feladatot jelent a nevelés-oktatás területén.

2.3. A család szociokulturális háttere

 

A világgazdasági válság erősen érződik a családok életében. Az anyagi javak és a munkahely féltése szorongást, sokszor agressziót vált ki. Sok a válás, a rendezetlen családi kapcsolat. A gyermekek egyharmadának nincs testvére, ez nehezíti a szocializációs folyamatot. A szülők értékrendje sokféle, gyakran nem egyezik az intézmény által felállított elvárásokkal. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban a gyermekek 15-20%-a részesedik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gondozása is kiemelt törődést, módszereink megújítását igényli.

 

2.4. Humán erőforrás alakulása

2.4.1. Innovációs tevékenységeink az elmúlt 5 tanévben

 

Tanév Terület
2010/2011. Kompetencia alapú nevelés
2011/2012. Referencia értékű működés
2012/2013. Informatikai nevelés eTwinning
2013/2014. Tehetséggondozás
2014/2015. Erasmus+

 

A táblázatban látható, hogy az utóbbi öt évben olyan területek fejlesztésével foglalkoztunk, mely során a hagyományos és korszerű pedagógiai elvek, módszerek kiegészítik egymást. A projektrendszer és az informatikai nevelés megvalósítása megfelel az európai uniós elvárásoknak, új képességek és kompetenciák megvalósítását segítik elő.

 

2.4.2. Pályázatok, „Jó gyakorlatok”

 

Az EDUCATIO Nonprofit Kft. segíti az intézmények innovációinak fejlődését, az intézmények egymás közötti kapcsolatépítését, az egymástól való tanulást. Óvodánk jelenleg két „Jó gyakorlattal” rendelkezik, mely mások számára is adaptálható. A TÁMOP-3.1.4.sz. pályázatban 2 innovációt hajtottunk végre. A TÁMOP-3.1.7-11/1 sz. Referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése c. pályázat elősegítette, hogy 2015 tavaszán elnyerjük a Referencia-intézményi címet.

 

„Jó gyakorlataink:

 

    • A játék értelmezése korszerű pedagógiai szemléletben
    • Az infokommunikációs nevelés helye a 3-7 éves gyermekek kompetencia fejlesztésében

Innovációink:

 

  • A viselkedéskultúra fejlesztése
  • A környezettudatos magatartás megvalósítása az óvodában

 

Referencia területek:

 

  • Az infokommunikációs technológiák alkalmazásában

példaértékű intézmény

 

2.4.3. Elvégzett továbbképzések az elmúlt 5 tanévben

 

Az intézmény dolgozói több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A pedagógusok átlag életkora: 46 év, a technikai dolgozóké szintén 46 év.

 

Óvodánk pedagógusai közül a főiskolai végzettség mellett 3 fő szakvizsgával is rendelkezik.

 

1fő: közoktatás vezető

1 fő környezeti nevelő

1 fő Preventív-korrektív pedagógia, pszichológia (fejlesztő pedagógus)

1 fő gyógypedagógus ((tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár)

 

4 fő rendelkezik ECDL bizonyítvánnyal.

Minden dajka rendelkezik dajkaképzővel, 2 fő pedagógiai asszisztensi képesítést is szerzett az elmúlt években.

 

Év

 

A továbbképzés megnevezése Óraszám/fő
2010/2011. ECDL Select vizsga előkészítés 30 5
Kompetencia alapú oktatási csomag 30 3
Pályázatírás, projektmendzsment 30 1
Óvoda-iskola átmenet 30 3
Hatékony tanulói megismerési technikák 30 3
Inklúzió, integráció, együttnevelés 60 1
Tanulói differenciálás heterogén csoportban 30 4

 

Agresszió kezelése a pedagógiai gyakorlatban 30 1
A számítógép alkalmazás lehetőségei 30 2
Webkezelési alapismeretek 30 1
Stresszkezelő-és elmefejlesztő módszer 40 1
Felkészítés a referencia-intézményi szolgáltatás szervezeti feltételeinek kialakítására 15 2
2011/2012. ECDL vizsga 5
Felkészítés a mentorálás mesterségére 30 3
Hálózati együttműködések és kapcsolatok 15 2
PR tevékenységek és célirányos kommunikáció 15 2
Változásmenedzselés 30 1
Intézményi csoport felkészítése felsőoktatási gyakorló funkciók vállalására 8 2
Felkészülés gyakorlóhelyi mentori feladatokra 60 2
2012/2013. Korszerű pedagógiai módszerek és IKT eszközök alkalmazása az eTwinning program keretében 30 2
Digitális eszközöket támogató projekt alapú tanulás 50 1
2013/2014. Tanfelügyeleti szakértő 33 1
Pedagógus portfólió készítés 5 3

 

Interaktív tábla használata a gyakorlatban 10 9
2014/2015. Kíváncsi láda és a komplex óvodai tehetségfejlesztő program használata 10 3
Szakértők felkészítése pedagógusminősítésre 30 1
Tanfelügyeleti szakértők felkészítése a pedagógusok szakmai ellenőrzésére 30 1
Szaktanácsadók felkészítése az óvodapedagógusok fejlesztő célú támogatására 60 1
Korszerű pedagógiai módszerek és IKT eszközök alkalmazása az eTwinning program keretében 30 1

2.5. Tárgyi erőforrás

 

Az óvoda épülete viszonylag jó állapotú, folyamatosan törekszünk a külső, belső korszerűsítésre, fejlesztésre. A dologi kiadásokat a költségvetésen kívül alapítványi, képviselői, pályázati és egyéb szponzori segítséggel igyekszünk fedezni.

 

2.5.1. Fejlesztések, bővítések az elmúlt 5 tanévben

 

 

A fejlesztés formája Helye Ideje
Bővítés Fejlesztő szoba 2010
Felújítás Nyílászárók teljes cseréje 2012
Konyha felújítása 2011
Homokozó felújítása 2014
Lámpatestek cseréje 2010
Konyhabútor cseréje 2010
Folyosó kövezése 2015
A csoportszobák linóleumának cseréje 2015
Felnőtt helyiségek festése 2013
IKT eszközök fejlesztése 2014
Felnőtt öltöző bútorainak cseréje 2012
Tető felújítása 2015
Tornaszoba padlózatának burkolata 2015

 

 

2.5.2. Európai Uniós pályázatok

 

 

Tanév Pályázatok megnevezése Elnyert/igényelt összeg
2009/2010 TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-Innovatív intézményekben 7.000.000 Ft
2010/2011 TÁMOP 3.1.7 -11/1 Referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése 3.000.000 Ft
2010/2011 KMOP-5.1.1/C-09-2f-2011-0002 Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén

 

 

2.5.3. Egyéb pályázatok, támogatások az elmúlt 5 tanévben

 

Év Elnyert pályázat összege Képviselői/ szponzori összeg Felhasználás területe
2010/2011 400.000 Ft Fejlesztő szoba kialakítása
30.000 Ft Roller
35.000 Ft Fűnyíró, szegélynyíró
300.000 Ft IKT eszközök
465.000 Ft Konyhai eszközök, mozgásfejlesztő, környezeti neveléssel kapcsolatos eszközök
2011/2012 12.000 Ft 260.000 Ft Ágyak, labdák, tányérok

 

1 310.794 Ft Udvari mászóka
50.000 Ft Takarítógép
40.000 Ft Udvari játékok
2012/2013 200.000 Ft Sporteszközök
Informatikai eszközök
2013/2014 1.000.000 Udvari homokozó
2014/2015 500.000 Ft Gyermekek részére számítógépek
Összesen: 52.365 Ft 4.185.794 Ft  

 

 

További fejlesztést, játékok cseréjét igényelné az udvar, a felnőtt helyiségek bútorzata. Az utóbbi évek nyári időjárása szükségessé tenné klíma beszerelését, a játékok fölé árnyékolók elhelyezését. Nincs tornatermünk. A napi mozgást sok esetben az aulában tervezik az óvodapedagógusok. A beszédfogyatékos gyermekek integrált neveléséhez újabb játékokra lenne szükségünk. A referencia-intézményi működéshez elengedhetetlen az IKT eszközeink korszerűsítése, újabb eszközök vásárlása.

 

 

3. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE

 

3.1. Gyermekkép

 

„Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy Önmaga lehessen.”

(Janusz Korczak)

 

 

Általános célunk: hogy az óvodánkban felnövekvő gyermekek sokszínű egyénisége harmonikusan fejlődjön, s illeszkedjék a magyar és az európai uniós értékrendhez.

 

Értékek, melyeket elvár a társadalom:

 

  • változásokra, fejlődésre való nyitottság, rugalmas alkalmazkodás, képessége,
  • kritikus gondolkodás, döntésképesség,
  • konfliktuskezelő képesség,
  • a környezet alakítása, védelme, a környezettudatos magatartás formálása
  • a kultúra, a szülőföld ismerete, védelme,
  • a technikai és tudományos fejlődés követése,
  • emberi kapcsolatok humánus alakítása,
  • együttműködésre való hajlandóság,
  • tolerancia, valamint
  • az egyén és társadalom jogainak és szükségleteinek egyenrangú tisztelete.

 

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Biztosítjuk minden gyermek számára a szeretetteljes, egyformán magas színvonalú nevelést. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakoztatásának.

 

Olyan gyermekeket szeretnénk óvodánkból elengedni, akik rendelkeznek a humanista értékek alapjaival, boldog, egészséges lelkületűek, a világ dolgai iránt nyitottak, alkotásra, problémamegoldásra, együttműködésre képesek, széleskörű ismeretek birtokában kezdik meg iskolás éveiket.

 

 

3.2. Óvodakép

 

Küldetésünk: a gyermekek egyéni képességeit felfedezve és megismerve, az eltérő fejlődés ütemét figyelembe véve, meleg, elfogadó légkörben, változatos tevékenységek biztosításával, a hátrányok csökkentésével, korszerű szemlélettel, a személyiségük kibontakoztatása, pozitív irányú fejlesztése.

 

Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.

 

Óvodánk nevelőtestülete biztosítja a gyermekek fejlődésének, nevelésének optimális feltételeit. Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz. A pedagógiai hatásokat a gyermekek személyiségéhez igazítja, kompetenciák fejlesztésére irányul. Segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéséhez szüksége gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a környezettudatos magatartás kialakulását.

Nevelési programunkkal olyan értékeket szeretnénk átadni, melyben minden partnerünk jól érzi magát, ezáltal aktív részese a megvalósításának. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Óvodánk a családi élet kiegészítésére törekszik, erősítve a meleg, bensőséges biztonságot sugárzó, egymásra figyelő kapcsolatot. Figyelembe veszi a gyermekek és családok eltérő hagyományait. A pedagógus által alkalmazott módszereket, intézkedéseket a gyermekek személyiségéhez igazítjuk.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Az óvoda alapvető funkciója: óvó-védő, gondoskodó szociális, nevelő és személyiségfejlesztő funkció.

 

3.3 Pedagóguskép

 

Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógust feltételez, aki kreatív, kísérletező, innovatív, folyamatosan megújulni képes, a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetíti. A jó óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell a gyermekek számára. Legyen nyitott a nevelés-oktatási környezetre és elkötelezett a referenciaintézményi elvárásokra.

 

3.4. Dajkakép

 

A nevelés eredményességét a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája biztosítja. Minden csoportban saját dajka segíti az óvónő munkáját. Partner, a nevelőmunka segítője. A dajka egész személyisége hatással van a gyermekek fejlődésére, ezért példaértékű viselkedésében, kommunikációjában.

 

3.5. Szülőkép

 

Feltételezzük, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét, aki programunkat, elképzeléseinket ismeri, elfogadja értékeit, a gyermeke érdekében együttműködő, érdeklődő, elfogadja a „másságot,” tevékenyen vesz részt óvodai életünkben, pozitívan viszonyul az egész közösséghez.

 

 

4. SPECIÁLIS ELVEK, CÉLOK, FELADATOK, INTÉZMÉNYI SAJÁTOSSÁGOK

 

4.1 Nevelési programunk céljai

 

  • Tevékenységre épülő, sokoldalú képességfejlesztés által, a gyermekek személyiségének kibontakoztatása az egyéni és életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
  • Humanista életszemlélet megalapozása.
  • Az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése gazdag, változatos tevékenységrendszerrel, az egyes gyermekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, differenciáltan, az informatikai nevelés lehetőségének biztosításával.
  • A mozgásszervi és beszédfogyatékos gyermekek olyan mértékű fejlesztése, mely által tevékeny részeseivé válnak környezetüknek, a társadalomnak.

 

4.2 Programunk kiemelt feladatai

 

4.2.1. Tevékenységközpontú szemlélet és fejlesztő stratégia megvalósítása

(A Lépésről-lépésre óvodai program alapján)

 

A spontán és az óvónő által felkínált tevékenységek megvalósulásának helye. Kilenc tevékenységközpont működtetése a célok megvalósítása érdekében. Minden központban rendelkezésre állnak azok a feltételek, amelyekkel való tevékenykedés a teljes személyiséget, „az egész gyermeket” gyarapítja.

 

4.2.2.Személyre szabott fejlesztés

 

A személyre szabott nevelés a gyermekek egyéni eltéréseinek, különbségeinek megértésén és differenciált fejlesztésén alapszik.

 

A személyre szabott nevelés további jellemzője:

  • az óvoda a gyermekek szükségleteit tiszteletben tartja, ebből fakadó igényeit igyekszik kielégíteni,
  • a felszerelés a berendezés, elősegíti a gyermek fejlődését,
  • a tevékenységek sikerélményt biztosítanak, de kihívás elé állítanak,
  • csökkennek a viselkedési problémák,
  • felgyorsul a fejlődés, a tanulás üteme.

 

4.2.3. Erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség pozitív formálása

 

Mivel a 3-7 éves korú gyermek legtöbb idejét az óvodában tölti, a fentiekből adódóan felelősek vagyunk a környezet alakításáért és a nevelés minőségéért.

Programunkban ezért foglal kiemelt helyet a viselkedéskultúra fejlesztése, mint az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezőjének POZITÍV IRÁNYÚ FEJLESZTÉSE elsősorban a szokások kialakításában, a környezeti nevelés és a néphagyományok ápolása során.

A gyermekek értékrendszerében megerősítjük azokat a jellemvonásokat, mely alapja az egyéni boldogulásnak, a társadalom gyakorlata, működése teszi nélkülözhetetlenné.

 

  • a szellemi, fizikai munka tisztelete,
  • értékmegóvó magatartás, vagyis a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme, megóvása,
  • türelem, egymásra figyelés,
  • együttműködés,
  • különbözőségek elfogadása,
  • a fegyelmezettség.

 

4. 2.4. A változatos mozgás- és informatikai nevelés lehetőségeinek biztosítása

 

A gyermekek sikeres iskolakezdését nagymértékben befolyásolja a gyermekek térben való harmonikus mozgása, tájékozódása, térlátása, saját testsémájának ismerete. E területek, képességek hiánya sikertelenséghez, majd magatartási zavarokhoz vezethet. Megelőzésére a változatos mozgáslehetőség biztosítását tűztük ki célul, illetve olyan játékos feladatok végzését, mely csökkenthetik a fent említett zavarok kialakulását. A mozgásszervi fogyatékos gyermekeket a szomatopedagógus tanácsai alapján vonjuk be a feladatokba. A térirányok fejlesztésének speciális eszköze óvodánkban a labda, illetve a számítógép.

 

 

4. 3 Az óvodai nevelési tevékenység sajátosságai

 

4.3.1. A beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése

 

Beszédfogyatékos az a gyermek, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződésében megjelenő fejlődési eredetű vagy szerzett zavar életkortól eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt az iskolai és a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából akadályozott.” Gereben Ferencné–Fehérné Kovács Zsuzsa– Kas Bence–Mészáros Andrea Beszéd- és nyelvi zavart mutató (beszédfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja

Ezeknél a gyermekeknél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság.

Ez az akadályozottság megmutatkozhat

  • a beszédhangok helyes ejtésének
  • a beszédészlelés és -megértés zavaraiban
  • a beszédritmus sérülésében
  • a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében
  • az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben
  • átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben,
  • a szociális kapcsolatok kialakításában.

Célunk: a kompetencia alapú óvodai nevelés alapelvein a beszédfogyatékos gyermekek egyéni speciális nevelési szükségleteit figyelembe vevő harmonikus személyiségfejlődés biztosítása az óvodai nevelés keretei között, a családokkal és a speciális fejlesztéseket végző szakemberekkel szorosan együttműködve.

Kiemelt feladataink:

  • mozgásfejlesztés–nagymozgások, finommozgások, mozgáskoordináció, ritmus fejlesztése, testséma, testérzékelés
  • kommunikáció fejlesztése – a nonverbális és verbális kommunikáció lehetőségeinek felismerése, megteremtése, a kommunikációs igény felkeltése és fenntartása, s a kommunikációs tevékenység folyamatos gyakorlása
  • anyanyelvi fejlesztés – a receptív és produktív beszéd területén. Az auditív ingerek differenciálása; a beszédre irányuló figyelem fejlesztése; a beszédészlelés és -megértés fejlesztése; az aktív és a passzív szókincs bővítése; a helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli szövegalkotás fejlesztése

Az óvodapedagógus

  • nyitott, rugalmas, elfogadó
  • folyamatos önképzésre, továbbképzésre, megújulásra kész
  • a köznyelvi ejtésnormának megfelelő beszédmintát nyújt
  • innovatív módon építi be napi munkájába a rehabilitációs feladatokat
  • jó kommunikációs és szervezési készséggel bír a szülőkkel, és a speciális fejlesztést végző szakemberekkel való folyamatos kapcsolattartáshoz

4.3.2  A mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált nevelése

 

Célunk: A normál pedagógiai célok mellett, a mozgásos tapasztalat belső igényének kialakítása, az akadályozottság, hátrány leküzdésének ösztönzése, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetése.

 

Főbb feladataink:

  • speciális eszközjegyzék összeállítása, az eszközök biztosítása,
  • speciális szakember igénylése,
  • a gyermekek és felnőttek felkészítése,
  • a csoportszervezés alapelveinek meghatározása,
  • a gyermek, családi háttér megismerése,
  • a gyermek állapotának megfelelő fejlesztési terv kidolgozása,
  • módszerek, eszközök meghatározása,
  • a szakmai együttműködés kialakítása, kapcsolattartás a szakemberekkel,
  • a szülők folyamatos tájékoztatása, konzultáció.

 

Óvodánk Alapító Okirata szerint befogadott sajátos nevelési igényű gyermekek: mentálisan ép, mozgásszervi fogyatékos gyermekek, akik fogyatékossága az óvodai tevékenységeket különböző mértékben érintik.

Mozgásfogyatékos az a gyermek, akinél a mozgásszerv veleszületett, vagy szerzett károsodása és vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

 

A károsodás keletkezése szempontjából az alábbi csoportosítás vehető figyelembe:

  • végtagfunkciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiány,
  • petyhüdt bénulást okozó korformák,
  • korai agykárosodás utáni mozgás rendellenességek,
  • egyéb maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó korformák,
  • halmozott sérüléssel járó különböző korformák.

 

 

5. Az ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

 

5.1. Az egészséges életmód alakítása

 

Célunk: a gyermekek az egészséges életvitel igényének megalapozása, testi fejlődésük elősegítése.

 

Főbb feladataink:

  • a gyermekek gondozása, testi-lelki szükségleteinek, komfortérzésének kielégítése,
  • mozgásigény kielégítése,
  • harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése, nagy és finommozgások fejlesztése,
  • a gyermekek egészségének, védelme, óvása, megőrzése, edzettségének növelése,
  • az egészséges életvitel szokásainak megalapozás, a baleset megelőzése,
  • egészséges környezet, eszközrendszer, a biztonságos környezet megteremtése,
  • a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása

 

 

 

Speciális feladatok:

  • a mozgásszervi fogyatékos gyermekek állapotromlásának megelőzése,
  • a mozgásszervi fogyatékos gyermekek esetleg kialakult rendellenességeinek  kiküszöbölése                
  • a mozgásszervi fogyatékos gyermekek degeneratív elváltozásainak megakadályozása,
  • a sérült funkciók pótlása, helyettesítése,
  • külső szakemberrel, szülővel együttműködve speciális gondozás, prevenciós,korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

 

5. 1.1. Gondozás, testi-lelki szükséglet kielégítése

 

Elemi feladatunk, hiszen a jó közérzet alapfeltétele a gyermek mindennemű tevékenységének.

 

Gondozási feladatok: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés.

 

E területek az egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. Példát mutatunk, megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat. Mivel minden gyermek máshol tart a fejlődés területén, erről szülői kérdőíven tájékozódunk, anamnézist veszünk fel, s erre építjük a segítségnyújtás módját, mélységét. A gyermekek fejlődését évente diagnosztizáljuk.

A gondozási feladatok intimitást igényelnek, ezért törekszünk arra, hogy e tevékenységet lehetőleg ne csoportosan végezzék gyermekeink. A WC használatára bármikor joga van a gyermeknek. Az intimitás miatt személyes segítségnyújtást biztosítunk, főleg a kisebb gyermekeknél és a beszoktatás idején. A segítségnyújtás kölcsönös bizalomra, meghitt viszonyra épül, a kapcsolatépítés egyik lehetősége. A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki az ideje nagy részét a gyermekcsoportban tölti. A mozgásszervi fogyatékos gyermekeknek kellő időt biztosítunk a gondozási feladatok során. A szomatopedagógus segítségével meghatározzuk a szükséges eszközöket, a segítségnyújtás módját. Az egészséges fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. A folyamatosság alkalmazásával lehetőséget teremtünk a nyugodt, a gyermekek valós szükségletéhez igazodó étkezésnek. Kiküszöböljük a várakozási időt.

A gyermekek étvágyát, eltérő szokásait figyelembe vesszük. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. A szülők bevonásával biztosítjuk a gyümölcs mindennapos fogyasztását.

A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk. A testi fogyatékos gyermekek esetében biztosítjuk a megfelelő méretű eszközöket, a helyet.

 

Az öltözködés során minden gyermeknek szükség szerint segítünk. A szülőket igyekszünk meggyőzni, hogy gyermeküket időjárásnak megfelelően öltöztessék, legyen váltóruhájuk, a ruhákba rajzolják bele a gyermekük jelét. Az óvoda biztosítja és mossa a ruhászsákokat. A gyermekeknek külön tornazsákot varrtunk. Külön odafigyelünk és a gyermekeket is figyelmeztetjük, hogy ruhájukat mindig a helyére tegyék. A mozgásszervi fogyatékos gyermekek esetében a fogyatékosság szerint segít a felnőtt, illetve a nagyobb gyermekek segítségét kérjük. A ruházatát az öltöző szélső részén helyezzük el.

 

A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, nyugalom, kényelmes ruházat. Gyermekeink pizsamában alszanak, melyet a szülők hoznak az óvodába. A szülők gondoskodnak az ágynemű mosásáról, a lepedő, kispárna beszerzéséről. A mozgásszervi fogyatékos gyermekek részére nyugodt helyet, szükség szerint speciális ágyat biztosítunk.

 

A gyermekek alvásigényét figyelembe vesszük, a nem alvók részére 14:30 után a csoportszobában csendes tevékenységet biztosítunk.

 

5.1.2. Mozgásigény kielégítése, összerendezett mozgás elősegítése, nagy és finommozgások fejlesztése

 

A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára kiemelt feladat. Ezért minden nap alkalmat teremtenünk rá. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. Az udvari mozgásos tevékenységeket forgórendszerben, tervezzük. Mivel a lakótelepen a gyermekek mozgástere leszűkül, így szükséges a tervszerű mozgás is.

Ennek egyik módja a mindennapi testnevelés, másik, a kötelező testnevelés foglalkozás, melyekről bővebbek a program tevékenységformái c. fejezetében írunk.

A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére.

Az egyensúlyérzék kialakítására speciális eszközöket is használunk. A mozgásigény kielégítésére a csoportszobában külön tevékenységközpontot alakítottunk ki. A mozgásszervi fogyatékos gyermekeket is biztatjuk a helyváltoztatásra. Szükség szerint felnőtt vagy nagyobb gyermek segíti a nagymozgások gyakorlásában. Minden mozgásos tevékenységbe bevonjuk őket, biztatjuk a gyermekeket is erre. A sétát, kirándulást szülői segítséggel szervezzük. A testnevelés foglakozások anyagának összeállításában kérjük szakember segítségét.

5.1.3. Egészségvédelem, edzettség

 

E feladatok közé soroljuk: a baleset megelőzését, higiénés szabályok betartatását, fertőző betegségek, egyéb rendellenességek megelőzését, pszicho higiénés egészségvédelmet, és a váratlan helyzetekre való felkészülést.

A baleset megelőzés elvei:     

  • ép, jó minőségű és anyagú eszközök használata,
  • gyakori felülvizsgálatok, javítás,
  • állandó felügyelet,
  • a talaj, közlekedő utak tisztántartása,
  • nagyméretű eszközök rögzítése,
  • ruházat ellenőrzése,
  • baleset megelőzés szabályainak betartása,
  • eszközök idény jellegű használata.

 

Higiénés szabályok kialakítása, betartatása:

  • WC papír megfelelő használata, / főleg lányoknál /
  • WC -n egy gyermek legyen egyszerre,
  • folyékony szappannal való kézmosás,
  • testnevelés foglalkozás utáni mosakodás
  • körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után,
  • saját fésű, fogmosó felszerelés használata,
  • megfelelő orrfúvási technika elsajátíttatása,
  • a szülő ösztönzése tiszta, megfelelő méretű ruházat biztosítására,
  • váltóruha biztosítása
  • a haj rendszeres gondozása,
  • megfelelő tisztaságú ivóvíz biztosítása,
  • a textíliák szükség szerinti cseréje.

 

Fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése:

  • a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés, zsebkendő beszerzése,
  • egyéni eszközök biztosítása,
  • beteg gyermek elkülönítése,
  • a szülők értesítése.

 

Pszichohigiénés egészségvédelem:

Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra.

 

Mit tehetünk ennek érdekében?

  • tartózkodunk a megszégyenítéstől, / pl.: bepisilés /
  • lehetőség szerint alvásidőben, WC használatakor, megteremtjük a nyugalmat, csendet,

az intimitást,

  • nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben,
  • alvásidőben aromaterápiát alkalmazunk,
  • relaxációs gyakorlatokat végzünk,
  • nem terheljük túl gyermekeinket,
  • meghallgatjuk a problémákat,
  • biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot,
  • igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat,
  • nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot,
  • az agresszív magatartású gyermeket vizsgálatra küldjük,
  • szükség esetén egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki,
  • megszervezzük a beszédhibás gyermekek logopédiai kezelését,
  • a kisebb fogyatékkal élő gyermekek elfogadtatása nagy hangsúlyt fektetünk,
  • megismertetjük gyermekeinket a káros szenvedély következményeivel.

 

Edzettség: erő, ügyesség, állóképesség fejlesztése

 

  • a feladatok fokozatos nehezítése,
  • folyamatos levegőcsere, szabad levegőn való tartózkodás,
  • nyári pancsolási, napozási lehetőség biztosítása,
  • tornaszerek változatos biztosítása,
  • tartásjavító gyakorlatok, foglalkozások szervezése,
  • az úszás, egyéb mozgásos tevékenységek megszervezése,
  • udvari mozgásos játékok biztosítása.

 

A mozgásszervi fogyatékos gyermekeket is biztatjuk, hogy vegyenek részt pancsolásba, az udvari élet tevékenységeibe. Vásárolunk kiegészítő eszközöket (pl. egyensúlyfejlesztő, járást segítő, célzó mozgást segítő, koordinációt fejlesztő eszközöket.)

 

Váratlan helyzetekre való felkészülés

 

Mai életünkben gyermekeinkre sok veszély leselkedik. Ezek megismertetése már óvodás korban szükséges.

Ezek:

  • az idegenek jelenléte,
  • az elszökés veszélye,
  • a gyermek elvesztése.

 

5.1.4. Egészséges életmód szokásainak megalapozása, környezettudatos magatartás megalapozása

 

Az egészséges életmód szokásai az emberi kultúra része. Ezért elengedhetetlen ezek megismertetése.

Területei:

  • Testápolás (az esztétikus megjelenés alapjai)
  • Egészséges táplálkozás, kulturált étkezés, terítés (otthon, vendégségben, étteremben)
  • Szabadidő egészséges eltöltése (mozgás, kirándulás, séta)

 

A szokásalakítás alapja a példamutatás, a tevékenységek gyakori végzése, ismétlése. Az óvodai szokásokról a szülőket is tájékoztatjuk, hiszen azok megszilárdulásának feltétele az egységes szemlélet. A szokások kialakításához mindig kapcsoljuk a helyes viselkedési szabályokat.

 

5.1.5. Egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása

 

Az egészséges életmód alakításának színterei:  

  • csoportszobák,
  • mellékhelyiségek,
  • aula,
  • udvar

 

A csoportszoba berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek. Színharmóniát igyekszünk teremteni a dekorációban. Lehetőség szerint kiküszöböljük az allargén anyagokat. (virágpor por, madártoll) A balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el a csoportszobában.

Sötétítő függönnyel, napvédővel védjük gyermekeinket a tűző nap káros hatásaitól. A dekorációkat szemmagasságban helyezzük el. Minden csoportban teszünk aromamécsest. A természetes fényt igénylő tevékenységeket az ablak mellé tervezzük.

 

Aula

Az aula a mozgásos tevékenységek színhelye. Portalanításáról, szellőztetéséről folyamatosan gondoskodunk. A bordásfal alá szükség szerint szivacsot helyezünk el. Felnőtt felügyelete nélkül a gyermekek itt nem használhatják az eszközöket.

 

Mellékhelyiségek

Mosdóban figyelünk a padló csúszásmentességére. Folyamatosan fertőtlenítjük a WC-t, mosdót, a gyermekek eszközeit. A WC-ket az intimitás érdekében függönyökkel választjuk el. A tisztítószereket biztonságos, zárt helyen tároljuk.

 

“Tornaszoba”

A tornaszoba a régi öltözőből átalakított tevékenységi központ. A bordásfalak alá itt is szivacsot teszünk. Egyszerre két gyermek játszhat a helyiségben.

A tornaszoba falán helyezzük el a szülők számára készült információs táblát, ahol az egészséges életmóddal kapcsolatos közlemények is megtalálhatók.

 

 

Öltöző

Minden gyermeknek külön zsákot biztosítunk ruháik tárolására. A gyermekek jele, neve jól látható helyen, esztétikusan van elhelyezve az öltözőszekrényen.

 

 

Az udvar

Udvarunk változatos tevékenységre alkalmas. Eszközeink többsége megfelel az európai uniós normáknak. Folyamatosan ápoljuk, szükség szerint javítjuk azokat. Az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú felnőtt felügyeletet. A homokot évente fertőtlenítjük, lehetőség szerint kétévente cseréljük. Tavasztól-őszig a gondnok kétnaponta felássa, locsolja.

Az udvaron biztosított a folyamatos folyadékpótlás. Nyári időszakban vízpárával frissítjük a gyermekeket. Külön udvari WC-vel, mosdóval rendelkeztünk. Az udvar területei: betonos és füves, árnyékos és napos részek.

A gyermekek bőrét napozókrémmel védjük, a szülők figyelmét felhívjuk a megfelelő ruházat biztosítására.

A kerti munka eszközei gyermekméretűek, külön zárható helyen vannak elhelyezve.

 

Az óvoda feladata az egészségvédelem terén:

  • az orvossal, védőnővel való kapcsolatalakítás éves rendjének megbeszélése,
  • fogászati szűrővizsgálatok, felvilágosító foglalkozások megszervezése,
  • iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése,
  • egészségnevelő, pszichológiai előadások szervezése a szülők számára,
  • krónikus betegségben szenvedők fokozott gondozása,
  • hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek fokozott gondozása,
  • a Nevelési Tanácsadóval való kapcsolat megszervezése,
  • logopédiai foglalkozások biztosítása,
  • balesetveszély elhárítása,
  • az étkezés higiéniájának, minőségének ellenőrzése,
  • a fertőző megbetegedések esetén szükséges intézkedések megtétele,
  • a mozgásszervi fogyatékos gyermekek fejlesztésének biztosítása.

 

Az informatikai nevelés lehetősége az egészséges életmód alakításához kapcsolódóan:

 

  • a gondozási feladatok fázisainak képpel való illusztrálása,
  • a gondozással kapcsolatos eszközök helyének, nevének, képének elkészítése,
  • a gyermekek öltözőjére jelek, nevek elhelyezése,
  • gyümölcsös tábla elkészítése,
  • „alvóstábla” elkészítése.

 

 

 

A család bevonásának lehetősége:

 

  • eszmecsere, tapasztalatok kölcsönös átadása az egészséges táplálkozás terén,
  • új ételek bemutatása, receptek ajánlása,
  • gyümölcsök, zöldségek folyamatos biztosítása,
  • közös sportprogramok szervezése,
  • a szokások, viselkedési formák közös alakítása,
  • tisztálkodási eszközök biztosítása,
  • kiránduláson való közös részvétel,
  • játékszerek, eszközök javítása,
  • megfelelő ruházat biztosítása.

 

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

 

  • A gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.
  • Helyes technikával fújják az orrukat.
  • Önállóan használják a WC-t.
  • A tisztálkodási eszközöket a helyére teszik.
  • Önállóan szednek, töltenek.
  • Kulturáltan késsel, villával étkeznek.
  • Önállóan vetkőznek, öltöznek, megigazítják ruhájukat.
  • Ruhájukat összehajtva, a kijelölt helyre rakják.
  • Környezetükben rendet raknak.
  • Ismerik a baleset megelőzés szabályait.

5.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

 

 

Célunk: a társadalom és az egyén szempontjából értékes tulajdonságok kialakítása.

 

Főbb feladataink:

  • biztonságos, derűs, szeretetteljes légkör, állandó értékrend megteremtése,
  • az erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség formálása, a nyitottság kialakítása, a különbözőségek fogadására, tiszteletére nevelés (mozgásszerv, beszédfogyatékosság migráns gyerekek)
  • a gyermekek igényének megfelelő befogadás, napirend kialakítása.

 

5.2.1. Biztonságos, szeretetteljes légkör, állandó értékrend megteremtése

 

Napjainkban a családok fő problémáinak oka elsősorban a társadalmi változásokban keresendők. Ezek a munkanélküliség, az anyagi gondok, a válás, a kommunikáció hiánya, a női szerepek megváltozása, a nevelési tapasztalatok hiányossága. Teljesítmény centrikus világunk miatt sokakra jellemző, hogy gyermekeik elé olyan feladatokat, követelményeket állítanak, mely meghaladja az életkorának megfelelő képességét. E mellé párosul a TV, a mindennapok brutalitása, a rajzfilmek erőszaka. A szülők létbizonytalansága, konfliktusai szorongásai tükröződnek a gyermekek lelkében. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha szorongó, kedvetlen, érdektelen lesz, súlyosabb esetben pedig magatartási vagy tanulási problémákkal küzd.

 

Mit teszünk ennek kompenzálására?

 

  • rendezett, nyugalmat sugárzó környezetet teremtünk,
  • tevékenységközpontokat alakítunk ki,
  • igyekszünk megteremteni az egyéni és közös beszélgetések lehetőségét,
  • őszintén megbeszéljük problémáinkat, közösen keressük a megoldást,
  • lehetőséget teremtünk a gyermek igényének megfelelő beszoktatásra,
  • rugalmas napirendet állítunk össze,
  • stabil szokás-szabályrendszert alakítunk ki,
  • megismerjük a gyermek előéletét,
  • szeretetünket a gyermekek felé kimutatjuk szóban, gesztusban,
  • a szülőkkel nevelőpartneri viszonyt alakítunk ki,
  • meséket, verseket írunk, lehetőséget biztosítunk arra, hogy eljátsszák élményeiket, kifejezzék bánatukat, örömüket,
  • a pozitív fegyelmezés módszerét alkalmazzuk.

 

A biztonságos légkör megteremtői az óvoda felnőtt közössége. A felnőttek kommunikációja, bánásmódja, viselkedése a gyermek számára modell! Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek közötti kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmek jellemezzék.

 

 

Így az óvodában különösen elvárt:

  • a csendesebb alaphang,
  • életkornak megfelelő, érthető magyarázat,
  • a kommunikáció és metakommunikáció összhangja,
  • egyszerű, de ízléses, kényelmes öltözék,
  • barátságos, őszinte, de határozott magatartás,
  • az egyén tisztelet, a tisztelet elvárása,
  • különbözőségek tisztelete, elfogadása,
  •  az empátia,
  • a demokrácia,
  • a pedagógiai-pszichológiai, módszertani szakértelem,
  • a gyermek pozitív tulajdonságaira való építés,
  • a fejlődés képessége,
  • a konfliktusok korrekt kezelése,
  • a pozitív szemlélet.

 

Törekszünk továbbá óvodai szinten az egységes nézetek, elvek kialakítására, betartására, egymás kiegészítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra.

5.2.2. Az erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség formálása

 

Mai világunkban különösen fontos, hogy szülőként és nevelőként is megbízható értékeket közvetítsünk gyermekeink felé. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy megérett az idő az értékek közvetítésének újragondolására.

A gyermekeknek tapasztalatunk szerint szükségük van világos és kötelező korlátokra, ezzel egyidejűleg szabadságra. Az óvodás korú gyermekek különösen fogékonyak a látott példák befogadására, utánzására. „Az, amit hétéves korukig látnak, meghatározóan hat a későbbi életükre.” 1 Nevelőtestületünket Susanne Stöcklin-Meier filozófiája segíti abban, hogy az emberi értékek átadását meghatározza, s feldolgozza. Ezt az öt alapértéket a demokrácia alappillérének tekintjük:

 

  • az igazság,
  • a helyes viselkedés,
  • a békés együttélés,
  • a szeretet,
  • az erőszakmentesség.

 

Az öt érték erkölcsi szükséglet, mely gyermekre, felnőttre egyaránt vonatkozik. A gyermekek az értékeket nem beszéd, hanem cselekvés által, szituációkban ismerik meg, s ez által válik majd életük részévé. Ezért az értékek átadása naponta történik, közösen éljük meg azokat. Természetesen a gyermekek életkorát figyelembe véve játékos formában, tevékenyen, eszközök segítségével, részekre bontva tesszük ezt.

 

Az értékek tudatos feldolgozásának alapja, hogy a gyermekek:

  • észleljék és utat engedjenek érzéseiknek,
  • megértsék és alkalmazzák a szabályokat, képesek legyenek önmaguk és mások jeleinek érzékelésére,
  • a beszéd felfogására és a nyelv helyes alkalmazására.

A gyermekek számára fontos, hogy ki tudják mutatni érzéseiket, tisztában legyenek azokkal. Az óvodában a felnőttek erre figyelve kezelik a különféle megnyilvánulásokat. A beszélgetések által a gyermekek megtanulják, hogy minden ember lehet szomorú, vidám, félhet valamitől. A megismerés eszközeként számtalan szituációs játékot alkalmazunk. A szerepjáték megfigyelése során is sok információt szerzünk a gyermekek aktuális érzéseiről.

A helyes viselkedés alapja az udvarias magatartás. A család erősítheti, vagy gyengítheti az általunk kialakítandó viselkedési szabályokat. Ha a gyermekek azt látják, hogy a felnőttek odafigyelnek, egymásra, tisztelik a másikat, segítik a másik munkáját, közösen töltik a szabadidőt, akkor természetes módon alakul ki a helyes viselkedési mód.

Komoly problémát okoz a gyermekek számára, ha mást tapasztalnak a viselkedés és a kommunikáció között. A viselkedésformák kialakítása során fontos, hogy mindenki kijavíthatja hibáit. A helytelen viselkedés tapasztalataiból tanul a gyermek. A gyermekek helytelen viselkedésének az oka, ha a felnőtt nem él tekintélyével.

Minden gyermek hatalmi játékot játszik, kitapasztalja határait. Itt az óvodában tiszta és állandó értékrendet állítunk fel. A gyermekek akkor érzik magukat biztonságban, ha a felnőttek vezetik őket, akikben megbízhatnak, tiszteletet tanúsíthatnak. Világos, egyértelmű elvárásokat kell közvetítenünk. A gyermekeket a szabályokkal védjük, egyben biztonságot is teremtünk számukra. A gyermekek világhoz való viszonyukat a későbbiekben meghatározza az anyagi javakhoz való viszonyulásuk. Tudatosítjuk, hogy az élelmiszert meg kell becsülni, hiszen mások sok munkával állítják elő. A tárgyak tiszteletét a játékok javításával, valamilyen tárgy létrehozásával segítjük elő. Rámutatunk a pazarlás következményeire is.

 

A gyermekcsoportban való agresszió gyakran megkeseríti a csoport életét. Az agresszió szerzett tulajdonság, melyet a nyugalom érdekében meg kell gátolnunk. Világossá tesszük a gyermekek, szülők számára, hogy az agresszió nem megengedett az óvoda életében. Ennek egyik burkolt formája a zaklatás, melynek megelőzése fontos feladatunk.

 

A megelőzés alapelvei:

  • egymás tisztelete, elfogadása,
  • a különbözőségek elfogadása, tisztelete,
  • a lányok, a gyengébbek védelme,
  • tolerancia, türelem,
  • a bátorság fejlesztése,
  • elegendő figyelem minden gyermekre.

 

Az erőszak további forrása a televízióban látott erőszak, az informatikai eszközök helytelen használata által. Ezt a folyamatot megfelelő szabályokkal, korlátokkal szabályozzuk. A béke megteremtése a csoportban mindannyiunk érdeke. A dicséret a legtartósabb módszer, hogy a gyermek változtasson magatartásán. A meghitt szituációk megteremtése a béke, a nyugalom egyik alapja. Ezek lehetnek: közös gyertyagyújtás, fantáziálás, a csend hallgatása, légzésgyakorlatok, stb.

Az értékek közül egyik legfontosabb a szeretet. „Azok a gyermekek, akik szeretet nélkül nőnek fel, testileg és szellemileg is beteggé válnak” 2 A szeretet kifejezésének formái: figyelem, ölelés, nevetés, lágy hangnem, érintés, szemkontaktus. A rossz gondolatok negatívan befolyásolják a szeretet képességét. A kritika, a lekicsinylés elősegíti a negatív önkép kialakulását.

Az óvodapedagógus feladata tehát, hogy pozitív megerősítéssel járuljon hozzá a gyermek egészséges személyiség fejlődéséhez A szeretet megnyilvánulása a természettel és az állatokkal való bánásmódban is megfigyelhető.

Óvodánk közössége igyekszik minél több élményt biztosítani gyermekeinknek az udvaron, a közeli parkban, a természetben.

Aki gyermekként játszhat a természetes anyagokkal, pozitív élményt szerez a növényekkel, állatokkal való ismerkedés során, biztosan kialakul benne a természet iránti szeretet.

A megfigyelés, játék, gyűjtemények készítése, mind segíti célunk megvalósulását. Az állatok szeretetére nevelést elősegítjük azzal, hogy gyermekeinket megismertetjük a helyes gondozás alapjaival, a megvédésük módjával.

Az értékek megismertetésére külön projektet dolgozunk ki, mely áthatja az összes nevelési területet.

 

Az értékek megismertetésének formája:

  • az egyes fogalmak értelmezése,
  • ellentétek keresése,
  • az értékek képi megjelenítése,
  • a helyes és helytelen közötti különbségek keresése, megtapasztalása,
  • szituációs játékok alkalmazása.

 

Az értékek átadása során az ENSZ-egyezményre építve az óvodapedagógusok a következő feladatokat valósítják meg:

  • A szeretet, a melegség, az elfogadás és a biztonság megtapasztalása.
  • A megbízhatóság, a megértés, a bizalom átélése.
  • A vigasz, a segítség és a támogatás megtapasztalása.
  • Az érzések átélése és kifejezése.
  • A saját tempó megengedése.
  • A viták által a konfliktusok megoldásának megtanulása.
  • Élvezettel és tisztelettel való bánásmód az étellel és itallal.
  • A pihenés és a csend átélése.
  • Bátorság ahhoz, hogy megtegyünk valamit, és vállaljuk a következményeket.
  • Mozgás, játék, kísérletek.
  • Titkok felfedezése, titkok megőrzése.
  • Testi és lelki erőszakmentesség átélése.
  • Az önállóság és a felelősségteljes cselekvés kifejlesztése.
  • A tisztelet és megbecsülés átélése önmagunkkal és a többiekkel szemben.
  • Szabályok kialakítása.
  • Az együttérzés, őszinteség, a folyamatosság elősegítése és megélése.
  • A fantázia és a belső világ megtapasztalása.

 

A mozgásszervi fogyatékos gyermekek érzelmi igénye a személyiség megváltozott fejlődése miatt fokozottabb. Egy-egy személyhez, helyhez fokozottabban ragaszkodnak, nehezebben tűrik a változást. Feladatunk a csoportban megvalósítandókon kívül, a sérült gyermek belső igényének felébresztése a széleskörű kapcsolatfelvételre, a kommunikációra. Igyekszünk kiküszöbölni a csoporton belüli elszigeteltséget. Nevelőmunkánkban arra építünk, hogy a mozgásszervi fogyatékos gyermekek mintaként tekintik az ép gyermekeket, érzelmileg kötődnek hozzájuk. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességre törekszünk, arra, hogy a másságot természetes módon fogadja el. Megtanítjuk a segítségnyújtás és az elvárás helyes arányát.

A beszédfogyatékos gyermekek esetében feladatunk, hogy olyan toleráns, elfogadó nevelési környezetet biztosítsunk, ahol felkelthetjük a beszédkedvüket. Speciális terápiák alkalmazására külső szakemberek segítségét vesszük igénybe.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő hátrányos, vagy halmozottan hátrányos, elhanyagolt gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakember bevonása történik.

 

A migráns gyermekek szocializációjára, társadalmi beilleszkedésére nagy figyelmet fordít nevelőközösségünk. A gyermek érkezése előtt ismerkedünk az adott ország kultúrájával. A szülőkkel konzultálunk a szokásokról, az óvodai életről részletes tájékoztatást nyújtunk. Projektjeinkben helyet adunk más népek dalainak, irodalmi műveinek.

Keressük az életkornak megfelelő tevékenységek adaptálási módjait. A szülők számára nyílt napot, bemutatkozási lehetőséget biztosítunk. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak oldására törekszünk.

 

5.2.3. A befogadás

 

Az első találkozás az óvodával szinte minden gyerek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból óvodába kerülő gyerekek. Az óvoda figyelembe veszi, hogy az elválás nehézségeit nem tudja teljes mértékben kiküszöbölni, de igyekszünk megkönnyíteni. Lehetővé tesszük, hogy még a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt a gyerekek szüleikkel ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek a szokásokkal, a jelükkel, az óvoda helyiségeivel. A beiratkozás után a leendő szülőknek beszélgetést szervezünk az óvodai életre való felkészülés megkönnyítésére.

A nyári szülői értekezlet pedig azt a célt szolgálja, hogy a szülők megismerjék az óvoda szokásait, a szabályait. Az óvónők befogadási tervet készítenek, minél mélyebben igyekeznek megismerni a gyermek előző életét. A folyamatos megismerés elősegíti a későbbi fejlesztéshez szükséges módszerek legmegfelelőbb megválasztását.

 

A beszoktatásnak több formája lehetséges:

  • anyával együtt, fokozatos befogadás,
  • anya nélküli fokozatos befogadás,
  • átmenet nélküli befogadás.

 

A szülő maga döntheti el, melyik befogadási formát választja, de természetesen, ha igényli, tanácsunkkal segítjük őket. A befogadás időszakában, legalább három napig, mindkét óvónő és a dajka együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyerekeket. Az új gyerekek behozhatják a kedvenc játékukat, tárgyukat az óvodába. Megbeszéljük a szülőkkel, hogy az első napokban minél hamarabb vigyék el a gyerekeket. Lefekvéskor különösen gyengédségre van szükségük Simogatással, dúdolással igyekszünk őket megnyugtatni. Egyszerű, érthető utasításokkal vezetjük be őket az óvoda rendjébe. Az új gyermeket kis ajándékokkal várjuk, ölbeli játékkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. A vegyes csoportokban a nagyobb gyermekek segíthetik a befogadást.

A mozgásszervi fogyatékos gyermekek számára különösen fontos, hogy a befogadás előtt már ismerkedjenek az óvodával, az őket körülvevő felnőttekkel. A befogadást folyamatosan, több lépcsőben végezzük. Először a belső környezettel, majd az udvarral ismertetjük meg a gyermekeket. A befogadásnál addig van jelen a szülő, még ezt a pedagógus és a gyermekek igénylik.

A bölcsődéből való befogadást a gondozónőkkel való együttműködés segítheti. A befogadást bölcsődei látogatás, szülői értekezletek könnyíthetik.  A bölcsődéből érkező gyermekek többségét együtt fogadjuk.

 

A közösségi nevelés eredményességét elősegítik az élményt adó tevékenységek, hagyományok, a csoport közös ünnepei. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, alapos tervezés előzi meg. Az ünnepet szimbólumok, díszítések által tesszük hangulatosabbá, vidám, felszabadult együttlétre törekszünk. Felnőttek, szülők műsorával kedveskedünk.

Az ünnepet változatos tevékenységek segítségével igyekszünk érzelmileg közel hozni gyermekeinkhez.

A közösségi nevelés sikerét döntően befolyásolja a napirend kialakítása.

5.2.4. A napirend

 

A közösségi nevelés a gyermekek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja a napirend, mely biztosítja a gyermekek változatos tevékenységét, a rendszerességet, érzelmi biztonságot, az állandóságot. Óvodánkban a napirend rugalmas, keret jellegű. Az étkezések minden esetben folyamatosak, ezzel biztosítjuk a felesleges várakozási idő kiküszöbölését, a gyermekek egyéni tempóját, valódi szükségleteit, valamint a játék privilégiumát. A napi és hetirendet a nevelőközösség együttesen alakítja ki.

 

Az informatikai nevelés lehetősége a szocializáció, érzelmi neveléshez kapcsolódóan:

 

  • a napszakok, napi tevékenységek feldolgozása,
  • történetek alkotása a helyes viselkedési kultúra megalapozására,

 

A család bevonásának lehetőségei:

 

  • előadás szervezése a viselkedéskultúra, a szokás-szabályrendszerrel kapcsolatosan,
  • nyílt nap szervezése,
  • ünnepekre való meghívás.

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

 

  • Tudják óvodájuk, csoportjuk nevét.
  • A csoport szokás-szabályrendszerét betartják.
  • Kulturáltan viselkednek.
  • Tolerálják a másságot.
  • Érzelmi életük kiegyensúlyozott.
  • Elfogadják és követik a felnőttek kéréseit.
  • A konfliktusaikat békésen oldják meg.
  • Koruknak megfelelő énképpel rendelkeznek.
  • Kölcsönös kapcsolataik vannak.
  • Közös tevékenységekbe bekapcsolódnak.
  • Segítőkészek, együttműködőek.

 

 

5.3. Értelmi, anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

Célunk: a gyermek képességeinek megismerése, önmagához való optimális fejlesztése

 

Főbb feladataink:

 

  • Érzékszervi funkciók finomítása
  • Pszichikus funkciók differenciálása
  • Gondolkodás fejlesztése

 

 

5.3.1. Érzékszervi funkciók finomítása

 

A három éves gyermekek érzékelő apparátusának fejlődése lehetővé teszi, hogy egyre jobban alkalmazkodjon környezetéhez, megkülönböztesse az őt ért ingereket. Ennek érdekében feladatunk, hogy minél több tevékenységet biztosítsunk, ahol a feladatok megoldása közben a tárgyak, jelenségek tulajdonságainak megismerésére, megkülönböztetésére van lehetőség. A látás, hallás, tapintás óvodás korban különösen fejlődésnek indul, ezért minden pedagógusnak különös gonddal kell rá figyelnie. A hallás finomítására a zörejek és zenei hangok felismertetése biztosít jó lehetőségeket. Az élőzene, a zenehallgatás, a halk-hangos érzékelése, a hangszínek felismerése az élő-és élettelen dolgok hangjának megkülönböztetése, a differenciálást segíti elő. A tapintás képességét a mérésekkel, taktilis játékokkal fejlesztjük. A hő érzékelés megfelelő működését elsősorban az adekvát öltözködésben követhetjük nyomon. A szaglás és ízlelés differenciálódását kirándulások, kísérletek során speciális helyzetek létrehozásával segítjük elő. A mozgás-és egyensúlyérzékelés fejlesztését elsősorban a tervezett és szabad mozgásos tevékenységek során, az informatikai nevelésben, valamint az ábrázoló tevékenységek által érhetjük el.

Az észlelés folyamatainak tagolódásában az óvodának számos lehetősége van. Óvodáskor végén a szándékos figyelem időtartamának növelésére helyezzük a hangsúlyt.

 

Ez különféle feladatok által történhet:

  • tárgy kiemelése több tárgy közül, tárgy keresése
  • tárgy sajátosságainak, tulajdonságainak megállapítása
  • új tárgy besorolása az ismeretekbe.

 

Figyelembe vesszük, hogy a 3-7 éves gyermek időészlelése sajátos, hiszen a nagyobb időegységeket, köti valamilyen tevékenységhez. Ezért abban kell segítenünk, hogy tudjon elvonatkoztatni, helyesen használja az időre vonatkozó meghatározásokat.

Az mennyiségészlelések során elsősorban a halmaz és mennyiség elkülönítését kell gyakoroltatnunk. A számolás és műveletek végzése 10-es számkörben válik biztossá.

A téri viszonyok fejlesztése tudatosan, a napi folyamatokban történik. Ehhez célirányosan felhasználjuk az informatikai nevelés lehetőségeit. Az iskolába lépő gyermektől elvárjuk, hogy helyesen használja a névutókat, biztosan tájékozódjon a térben és síkban.

Az óvodás gyermek figyelme elsősorban önkéntelen, szűk, rövid ideig tart, ingadozó. Mivel ez a terület óvodában igen jól fejleszthető, feladatunk, hogy minél több érdekes tevékenységgel segítsük a szándékos figyelem kialakulását, a koncentrálóképesség fejlődését. Az emlékezetet a rím, a ritmus, a gyakori versmondás serkenti. A dramatizálás során a mesehősökkel való azonosulás a mese tartalmának megértését segíti elő. A szándékos emlékezetbe vésést erősítjük a közös versmondással, mesemondással.

 

A képzelet fejlesztése során az alábbi feladatunk van:

  • a gyermekek tapasztalatainak bővítése,
  • a fantázia kihasználása, beépítése a tevékenységekbe (ábrázolás, játék, mese, ének)
  • a tapasztalatok aktív formálása, beépítése a cselekményekbe

 

A gondolkodás az óvodáskorú gyermekeknél szemléletes-cselekvő. Ezért elsősorban cselekvés, tevékenység által fejlődik. Válogatások, csoportosítások során fejlesztjük problémamegoldó képességüket. Eljuttatjuk őket a szemléletes-képszerű gondolkodáson át a nyelvi gondolkodásig.

 

Az informatikai nevelés lehetősége az anyanyelvi neveléshez kapcsolódóan:

 

  • fejlesztő játékok (pl.: puzzle, memória)
  • versek, mondókák
  • logikai játékok

 

 

A család bevonásának lehetőségei:

 

  • élmények közös feldolgozása,
  • képek gyűjtése,
  • zörejek, hangok felvétele.

 

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

 

  • Látásuk, hallásuk, taktilis észlelésük pontos
  • A történetek képeit sorba rendezik
  • Összetett formák kiegészítésére képesek
  • A látott mintát emlékezetből visszaadják
  • A környezet hangjait felismerik, azonosítják
  • Az egyszerű formákat felismerik, megnevezik
  • A megkezdett sormintát pontosan folytatják
  • Figyelmük tartós
  • Megosztott figyelemre képesek
  • Figyelemátvitelre képesek
  • Megtörtént eseményt pontosan felidéznek
  • Képzeletük gazdag
  • Kreatívak
  • Kialakulóban van az elemi absztrakciós gondolkodásuk
  • Önállóan megoldják a problémákat
  • Gondolkodási műveletek elvégzése életkoruknak megfelelő

5.3.2. Anyanyelvi nevelés

 

Célunk: hogy a gyermekek gondolataikat választékosan, mások számára is érthetően, tisztán fejezzék ki.

 

Főbb feladataink:

  • inger gazdag környezet megteremtése
  • helyes mintaadás
  • beszédhibák kiszűrése, javítása
  • anyanyelvi játékok beépítése a napi tevékenységekbe
  • a beszédkedv támogatása

 

 

A beszéd, a gondolkodás fejlesztésével párhuzamosan történik. A fogalmak megismerése után azt értelmezzük, jelentését megbeszéljük, alkalmazzuk. Ebből alkotjuk a gyűjtőfogalmakat. Az óvodáskorú gyermek ítéletekre is képesek, ebben segítjük őket a cselekmények, események sorrendjének rögzítésével.

A beszéd fejlesztése érdekében elengedhetetlen a szókincs bővítése, melyre legalkalmasabbak a népmesék, találós kérdések, fejtörők. Ösztönözzük gyermekeinket az összefüggő beszédre, a látott, hallott események elmondására. További jó lehetőség a mesefűzés, a meseírás, az IKT eszközök bevonásával. A gyermekek beszédének fejlődését befolyásolja a környezete, a felnőttekkel, társakkal való kapcsolat.

 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formában megvalósítható feladat. Az óvoda egész közössége minta a gyermekek számára, az óvodai élet egészében jelen van. Feladatunk a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, a kérdések támogatása, a válaszok igénylése. Építünk a szociokulturális háttérre. Differenciáltan támogatjuk a magyar nyelv elsajátítását a migráns, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esetében.

A mesélés, versmondás, dramatikus játékok segítenek a nyelvi képességek fejlesztésében is. Ezek segítségével sajátítjuk el a helyes kiejtést, a tiszta beszédet. A mondókák jó alapul szolgálnak a megfelelő artikuláció gyakorlására. A gyermekekkel a mesék és versek által sok új fogalmat ismertetünk meg.

Bábozáskor, dramatizáláskor szabadon kifejezhetik gondolataikat, szókincsük gazdagabbá válik, feloldódik gátlásuk. A gyermekek elsősorban utánozva tanulnak, így példát kell mutatnunk szép beszédünkkel, választékos kifejezésünkkel.

A beszéd alaki és tartalmi részének fejlesztése mellett, kell, hogy hangsúlyt kapjon a helyes grammatika kialakítása: a szórend, ragok, jelzők, képzők helyes használata haladva a tőmondatoktól a többszörösen bővített és összetett mondatok alkalmazása felé.

Óvodánkban a gyermekek egy része életkorából adódóan valamely kisebb beszédhibával rendelkezik. Ez általában magától rendeződik. Meggyorsíthatjuk a folyamatot az anyanyelvi játékok mindennapi alkalmazásával. (játékidőben, udvaron, alvás, öltözködés alatt) Ez a mozgásszervi fogyatékos gyermekek esetében különösen pozitív hatással bír. A beszéd formai részének fejlesztésére légző-és hangadó, feszítő és lazító gyakorlatokra is sor kerül.

Az auditív készség fejlesztésére a beszédszervek helyes működtetésére, a fonémahallásra, metakommunikációra is hangsúlyt fektetünk. A kommunikáción belül a viselkedéskultúra fejlesztésére külön projektet dolgoztunk ki.

A beszédhibák felmérését logopédus végzi szükség esetén logopédiai foglalkozásokon vesznek részt gyermekeink heti 2 alkalommal.

A mozgásszervi fogyatékos gyermekek körében jellemző a megkésett beszédfejlődés, a beszéd különböző szintű és fajtájú elváltozása.

Logopédus segítségére legtöbbször szükség van. A beszédfogyatékos gyermekek számára viszont speciális mozgásfejlesztő foglalkozást kell szerveznünk a nevelési tanácsadó szakembereinek bevonásával, szükség szerint utazó fejlesztő pedagógussal.

 

Az informatikai nevelés lehetősége az anyanyelvi neveléshez kapcsolódóan:

 

  • meseprogramok alkalmazása,
  • versek, mondókák,
  • logikai játékok.

 

A család bevonásának lehetőségei:

 

  • fényképek gyűjtése,
  • nyílt nap szervezése,
  • ünnepekre való meghívás.

 

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

 

  • Szókincsük gazdag.
  • Az összefüggéseket felismerik.
  • Beszédfegyelmük kialakult.
  • Beszédük érthető, tiszta.
  • Bővített mondatokban beszélnek.
  • Hangképzésük helyes.
  • Párbeszédre képek.
  • Képesek végighallgatni mások mondanivalóját.
  • A rövid történeteket megértik, reprodukálják.
  • Megértik az összetett mondatokat.
  • Felismerik az azonosságokat, különbségeket.
  • Kapcsolatteremtőek, kezdeményezőek.
  • Mimikájuk kifejező, gazdag.
  • Gesztusaik természetesek.
  • Szemkontaktust tartatnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. A NEVELÉSI PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE

 

 

A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKÖZPONTJAINAK MÜKÖDTETÉSE

/NAPI FOLYAMAT/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.00 – 10.30

SZABAD JÁTÉK A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOKBAN

 

 

 

Családi, szituációs, szerepjáték Építőjáték Informatika Manipulációs Környezet

ismereti, tudományos, udvari tevékenység

Irodalmi,

ének-zenei tevékenység

Művészeti tevékenység Homok-víz asztali tevékenység Mozgásos tevékenység
 

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

 

 

VÁLASZTHATÓ

 

 

 

 

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

 

KÖTELEZŐ TEVÉKENYSÉGEK

Szabad játék Választható felajánlott tevékenységek a központban Választási lehetőségek a felajánlott tevékenységek között a központban A gyermekek számára kötelező a tevékenység
10.30 – 12.00 JÁTÉK A SZABADBAN
12.30 – 15.00 EBÉD, PIHENÉS
15.20 – 17.00 SZABAD JÁTÉK ÉS VÁLASZHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

 

6.1. A tevékenységközpontok rendszere

 

Az óvodai csoportszobák alapvető feladata, hogy legyen hívogató, aktivitásra serkentsen, s minden gyermek találja meg a kedvére való tevékenységet. A mi feladatunk, hogy ezt megteremtsük, s folyamatosan formáljuk.

E céllal alakítottuk eddig is termeinket, hiszen kuckósítottunk, többféle tevékenységnek adtunk helyet. A Lépésről – Lépésre óvodai program ezt rendszerbe foglalta, s egy-két praktikus dologgal kiegészítette.

Úgy gondoljuk, ezt a szemléletet mi is fel tudjuk használni programunkban. Változtatás a tevékenységközpontok területeiben van, illetve abban, hogy a központok év közben is változhatnak. A játékos tanulás színtereit is rugalmasan kezeljük, mert pl. egy ének – zene foglalkozás történhet az aulában, illetve udvaron is.

 

Tevékenységközpontok rendszere óvodánkban 

 

  • Családi szituációs, szerepjátékok
  • Manipulációs tevékenységközpont
  • Építőelemek tevékenységközpontja
  • Irodalmi és ének-zenei tevékenységek központja
  • Művészeti tevékenységek központja
  • Környezetismereti, tudományos központ
  • Informatika központ
  • Homok és vízasztali tevékenységek
  • Mozgásos központ

 

A tevékenységközpontok azok a helyek, ahol folyik:

 

  • a játék,
  • a munka,
  • a játékos tanulás.

 

A tevékenységközpontokat minden év elején saját ízlés, de egységes óvodai elvek alapján alakítjuk ki. Polcok, asztalok, egyéb kiegészítők kuckósítják a teret.

Az eszközök változatosak, folyamatosan bővítjük a gyermekekkel együtt.

 

A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai:

 

  • a tevékenységek jól látható elkülönítése,
  • legyen lehetőség a mikro, egyéni és nagycsoportos tevékenységekre
  • anyagok, eszközök logikus csoportosítása, rendezése,
  • csendes és zajos tevékenységek elkülönítése,
  • alacsony, elérhető tároló felületek elhelyezése,
  • a gyermekmunkák, az anyagok szemmagasságú elrendezése,
  • címkék a tárgyak helyének jelölésére,
  • gyermekek személyes holmija részére külön hely biztosítása,

 

6.2. A tevékenységközpontok berendezése

 

6.2.1. Családi, szituációs, szerepjáték sarok

 

A gyermekek spontán játékának színhelye, ahol a gyermekek a környező világról jövő ismereteket dolgozzák fel. Ismerősök, családtagok, társak viselkedését utánozzák. A szituációs játék az egész személyiséget fejleszti, kreativitásra ösztönöz. Nagyon alkalmas a társas kapcsolatok alakítására, az egymás közötti viselkedésmódok gyakorlására. Felszerelésére mobilitás jellemző. A meghitt hangulat jellemzi e sarkot.

A családi játékközpont része: a konyha, babaszoba, amelyeket valósághű eszközökkel szerelünk fel.

6.2.2. Manipulációs tevékenységközpont

 

  • 4-5 gyermek tevékenységére alkalmas hely, ahol:
  • társasjátékok,
  • értelemfejlesztő szabályjátékok folynak.

 

Itt helyezzük el a kártyákat, közösen készített játékokat, puzzlét, dominót, az érzékelést fejlesztő eszközöket.

6.2.3. Építőjáték központ

 

Elsősorban fa építőelemeket, illetve legót használunk az óvodában. A változatos nagyság és formák elősegítik a matematikai képességek fejlesztését. Az építés, rakosgatás közben fejlődik a gyermekek finommotoros képessége, tér- és formaészlelése. Az építősarokban helyezzük el a közösen készített maketteket, eszközöket. Az építősarkot jól körülhatárolt helyen, szőnyegen rendezzük be.

 

6.2.4. Irodalmi, ének – zenei tevékenységközpont

 

Nyugalmas sarok, ahol egyszerre több gyermek is elfér. Puha szőnyeget, párnákat helyezünk el, mely biztosítja a melegséget. Itt találhatóak a gyermekek számára is elérhetően:

  • a mesekönyvek, közösen készített albumok, könyvek,
  • hangszerek,
  • nyelvi játékok eszközei,
  • bábok, paraván.

6.2.5. Művészeti tevékenységek központja

 

Olyan helyen alakítjuk ki, ahol természetes világítás van, viszonylag távol esik a zajosabb tevékenységtől. A központban lehetőség nyílik rajzolásra, kézműves tevékenységekre, barkácsolásra.

Az eszközök változatosak, sokfélék, állandó gyűjtést, pótlást igényelnek.

A gyermekek részére jellel ellátott saját tárolót készítünk alkotásaik elhelyezésére. Az alacsony polcokon a kézműves és egyéb kiegészítő eszközöket helyezzük el. A nagyobb szennyeződést okozó tevékenység esetén pólót, vagy kötényt biztosítunk. biztosítunk.

 

A központban szervezhetők:

  • a mindennapos ábrázolási tevékenységek,
  • mikrocsoportos kezdeményezések,
  • alkalmankénti kötelező foglalkozások.

 

Alapvető eszközök:

  • olló (jobb és balkezes)
  • különféle méretű és anyagú papír, (krepp, vonalas, kockás, színes, csomagoló,stb.)
  • varró papír,
  • szalvéta,
  • zsenília,
  • fonalak,
  • ragasztók,
  • dekor gumik,
  • gipsz,
  • természetben gyűjtött anyagok,
  • mosogatószivacs,
  • fogkefe, szita,
  • vízfesték, ecsetek,
  • különféle mintájú lyukasztók,
  • ceruzák, zsírkréta,

 

6.2.6. Környezetismereti, tudományos központ

 

Nagyon fontos területünk, hiszen lakótelepi gyermekeink többsége elszakadt a természettől. Ezért amit lehet, elsősorban természetes környezetben. Mutatunk meg. A természettudományos sarok elsősorban a megfigyelések, kísérletek központja.

 

Itt kapnak helyet a:

  • nagyítók, földgömbök, térképek, makettek,
  • albumok,
  • könyvek, folyóiratok,
  • kísérleti eszközök,
  • állatok, növények,
  • tablók,
  • gyűjtemények.

A sarok állandóan változik, dinamikus, évszakhoz, projektekhez igazodik. A gyűjteményeket rendszerben tároljuk, a növények, állatok gondozása folyamatos.

 

6.2.7. Informatika központ

 

Az informatika eszközeit helyezzük itt el.

Ezek:

  • gyűjtemények,
  • magnó,
  • kazetták, lemezek,
  • számítógép,
  • nyomtató
  • diktafon
  • fényképezőgép, stb.

 

Két gyermek tevékenykedik önállóan e helyen. Az eszközök megóvása érdekében az informatikai központ legalább két oldalról védett. Az informatika spontán lehetőséget biztosít a térirányok fejlődésére, a kreativitásra, új szemlélet formálására.

 

6.2.8. Homok és vízasztali tevékenységek

 

Ezek speciálisan elkészített asztalok, melyben rozsdamentes edény van. Ez alkalmas víz és egyéb anyag tárolására. Lefolyóval rendelkezik. Az asztalok a gyermekcsoportban funkcionálnak. Két, max. négy gyermek foglalkoztatására alkalmas.

 

Milyen funkciót lát el?

 

  • anyagokkal való ismerkedés, /funkció öröm /
  • terepasztal készítése,
  • fizikai tapasztalatszerzés,
  • makettek létrehozása,
  • matematikai kísérletek,
  • kémiai jelenségek megfigyelése.

 

Folyamatos tisztítását a dajka végzi, de a rendre a gyermekeknek is ügyelni kell.

A homok – vízasztal használható a szabad játék idején, valamint alkalmas az óvónő által irányított egyéb tevékenységre.

A helyszín jó lehetőség a finommotorika, a választás-döntés, a logikus gondolkodás fejlesztésére.

6.2.9. Mozgásos központ

 

Két gyermekmozgásos tevékenységére alkalmas hely, a csoportszoba melletti előtérben.

 

Eszközei:

  • bordásfal,
  • ugráló asztal,
  • szőnyeg,
  • mászóka,
  • kéziszerek,
  • egyensúlyfejlesztő eszközök,

 

Csoportonként a berendezés eltérhet, időnként cserélődik. A tevékenységhez, a testi épség megóvására szolgáló egységes és csoportonkénti eszközhasználati szabályok kapcsolódnak.

 

6.2.10. Külső környezet

 

Az óvodáskorú gyermekek fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen a szabad levegő. Lakótelepi környezetben ez a tény fokozottan érvényes, ezért a tevékenységek egy részét is itt tervezzük. A színhely: udvar, játszótér, park, utca, patakpart, stb.

 

A külső környezet szerepet játszik:

  • kiemelten a gyermekek testi fejlesztésében,
  • ismeretbővítésben,
  • magatartásformálásban,
  • érzékelés, észlelésben,
  • környezettudatos szemlélet és magatartás kialakításában,
  • intellektuális fejlesztésben,
  • érzelmi, indulati életben.

 

A tevékenységek színhelyének, kialakításának szabályai:

  • biztonságos tevékenységek végzése,
  • változatos lehetőségre alkalmas,
  • a terület többségében füves, pormentes,
  • közelben mosdási, WC-zési, ivási lehetőségre alkalmas legyen.

 

A gyermekek testi épsége érdekében folyamatos felnőtt felügyeletet biztosítunk. Figyelemmel kísérjük, felhívjuk figyelmüket a balesetveszélyre. Az udvari élet szabályait külön óvodai szintű tervben rögzítjük. Külön tervezzük a nyári és egyéb évszak feladatait. Az udvari élet szervezése kéthetente, forgó rendszerben történik, változatos tevékenységek kezdeményezése által.

 

Játszóhelyek

 

Óvodánk udvara esztétikus, sok lehetőséget nyújt tartalmas játékra. A mozgásnak, ezáltal a testséma és téri irányok fejlődésének alapvető színtere.

 

Játéklehetőségek:

  • homokozás,
  • mászás, csúszás,
  • foci, kosárlabda,
  • egyéb labdajátékok,
  • szerepjátékok,
  • babszobai játékok,
  • építőjátékok,
  • ügyességi játékok,
  • ugróiskola,
  • vizuális tevékenységek,
  • futó-fogójáték, körjátékok,
  • asztali játékok,
  • egyensúlyfejlesztő játékok,
  • mese, báb, dramatizálás,
  • közlekedési játékok.

 

Nyáron ezeken kívül biztosítunk: pancsolási, vizes játékokra lehetőséget.

 

Az udvari tevékenységek eszközei legyenek:

  • mobilok,
  • természetes anyag domináljon,
  • a játékok ne legyenek balesetveszélyesek,
  • egy játékból legyen több, (pld. homokozó készlet)
  • ismeretnyújtásra, tapasztalatok gazdagítására alkalmas. (hőmérő, csapadékmérő,
  • napóra stb.)

 

 

Kertészkedés

 

Folyamatos tevékenységként biztosítjuk tavasztól őszig. Minden csoport külön palántázhat, vethet a számára kialakított területen. A gondozás a csoport feladata. A termést mindenki maga dolgozza fel, fogyasztja el.  Tartalmát a munka fejezetében részletezzük.

 

 

Látogatások, kirándulások, séták

 

E programok a tapasztalatszerzés, élménygyűjtés alapjai. A kirándulásokat, sétákat év elején a csoportnaplóban tervezzük, szervezzük, sok esetben szülők bevonásával.

Helyszíne lehet: könyvtár, üzlet, iskola, piac, szülők munkahelye, jeles napokhoz, foglalkozásokhoz kapcsolódó helyszínek stb.

A külső környezet tevékenységeit a csoportszobaihoz hasonlóan alakítjuk. A tevékenységekben minden felnőtt részt vesz.

A mozgássérült gyermekek érdekében fokozottan ügyelünk az udvar rendjére, tisztaságára. A sérült gyermekek számára is biztosítjuk a szabad levegőn való tartózkodást, a pancsolást, a sétát. Lehetőség szerint igénybe vesszük a szülők segítségét.

 

7. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI

 

7.1. A játék helye programunkban

 

Célunk: a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával.

 

Főbb feladataink:

  • a játékhoz szükséges feltételek biztosítás,
  •  következetes szabályok felállítása,
  •  élmények, tapasztalatok nyújtása,
  • a játék fejlesztése.

 

Az óvodáskor a szabad játék korszaka. Legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenység minden kisgyermek számára. Vágyak, elképzelések szerint alakul. Örömforrás, belső késztetésből fakad. Intim és titkos szféra, tehát mindenképpen tiszteletet érdemel. A játék a személyiség tükre, fő kommunikációs közeg, a nevelés eszköze. Ezért mindennap visszatérő módon és hosszantartóan zavartalanul biztosítanunk kell e tevékenységet. Utánzásra épül. Tükröződik benne a gyermek feszültsége, konfliktusai, érzelmei, vágyai, külső hatások feldolgozása. A játék tehát amellett, hogy személyiségfejlődés alapfeltétele, gyógyító hatású is. E tulajdonsága pedig azért fontos, mert gyermekeinket egyre több durva külső hatás éri, melyeknek feldolgozása e tevékenységben történik. Ha jobbá, szelídebbé akarjuk tenni a személyiséget, akkor az a dolgunk, hogy hagyjuk és segítsük a negatív élményeket feldolgozni, átértékelni. A szabad játékban támogató, megengedő, együttműködő, ösztönző szerepünk van.

 

7.1.1. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

 

A gyermekek az óvónő által kialakított tevékenységközpontokban játszanak. A játékeszközöket a gyermekek a központoknak megfelelően használják. Ennek megfelelően biztosított a nyugodt mesélés, könyvnézegetés, a bábozás, dramatizálás, a szerepjáték, a vizuális tevékenységek lehetősége, a változatos építési, valamint az asztali játékra. A lányok kedvenc tevékenysége a babaszoba. Nagyobb teret hagyunk az énekes játékoknak, a mozgásszervi fogyatékos gyermekek tevékenységének. Az egyes központok közötti átjárhatóság biztosítja a gyermekek együttműködését, kreativitását. Az eszközöket úgy válogatjuk ki, hogy azok alkalmasak legyenek sokféle manipulációra, a gyermeki ötletek megvalósítására, a kézfunkciók fejlesztésére. Az eszközök egy része mobil, így a gyermekeknek van lehetősége a hely, játéktémák variálására. A 3-4 éves gyermekek számára sok eszközt biztosítunk elsősorban a gyakorló játékhoz, másodsorban a szerepjátékhoz, illetve az esztétikai neveléshez. Az idősebb gyermekek részére olyan eszközöket vásárolunk, melyek alkalmasak szerepjátékra. A nagyokkal már közösen is készítünk eszközöket.

Az óvónők olyan légkört teremtenek, melyben a gyermekek felszabadultan, kreatívan alkothatnak, biztonságban érezhetik magukat. A játék folyamán az óvónő tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvónő elősegíti a nemi identitás fejlődését, de a szerepek merevségét igyekszik oldani. A játékidő kialakításánál törekszünk az összefüggő játékidő folyamatosságára, melyet a folyamatos napirenddel biztosítunk. A 3-4 éves gyermekek a gondozási feladatokon kívül szinte egész nap játszanak.

Az 5-6-7 éves gyermekek játéka kitartó, egy téma több napon keresztül is folytatódik. Ehhez adunk ötleteket, olyan eszközöket, mely gazdagítja a tevékenységüket.

 

A napi életszervezésben törekszünk továbbá arra, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek az udvaron. Az udvari tevékenység során a mozgásos játékok mellett olyan eszközöket is biztosítunk, melyek alkalmasak a csoportszobai tevékenységek folytatására.

 

7.1.2. Következetes szabályok felállítása

 

A csoportonként kialakított szabályok a rendet, egymás nyugalmát biztosítják. Az óvónők pozitív visszajelzéssel erősítik a szabályok betartását. Fontos, hogy a nagyobbak vigyázzanak a kisebbek játékára. Az eszközöket a gyermekek kérjék el egymástól, alakuljon ki konszenzus a szerepek kiosztása során. A szülőkkel ismertetjük az óvodában kialakított szabályokat, tudatosítjuk a szabad játék fontosságát. A szabályok kialakítása során külön figyelmet fordítunk a mozgásszervi fogyatékos gyermekek hely-és eszközigényére.

 

7.1.3. Élmények, tapasztalatok nyújtása

 

A kisgyermek a játékban a saját elképzeléseit, vágyait szeretné megvalósítani. Fontos számára az előzetes élmény, hisz játék közben átismétli azt, amit a környezetében látott, hallott, tapasztalt. Feladatunk, hogy a gyermekek számára minél több élményt biztosítsunk a játék fejlesztéséhez. Ez a feladat a mozgásszervi fogyatékos gyermekek esetében különösen fontos.

 

A gyermekek tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek:

  • közvetlen környezetükből, a családból, (pl. közért, piac, buszállomás)
  • óvónővel való beszélgetés, együttjátszás során,
  • társaik játéka során,
  • közvetlen tapasztalás során, (pl. séták)
  • médiák által, (tv, videó, internet)
  • kulturális intézményeken keresztül, (mozi, bábszínház, kiállítás)
  • egyéb intézmények során. (tűzoltó, könyvtár, posta)

 

A gyermek képességei a játék alatt spontán fejlődnek, gyakorolják a társas érintkezés szabályait. A szocializáció hatásásos közege.

Programunkban követjük a Lépésről – Lépésre óvodai program játékszemléletét, így a játék csak a szabad játék tevékenységeire értendő.

 

7.1.4.A játék fejlesztése

 

A játék fejlesztése óvodánkban szituációtól függő. A 3-4 évesek esetében mintát nyújtunk, tevőlegesen is részt veszünk a játékba. A nagyobbak játékát ötletekkel segítjük, ha kell, eszközzel továbblendítjük.  Ha a gyermekek játéka tartalmas, nyugodt, a felnőtt szemlélődő, játékkövető. Óvodánkban a dajka is részt vesz a gyermekek játékában. Az óvónő irányítása alapján vesz részt egyes gyermekcsoport tevékenységében. A durvaság megakadályozása, a testi épség megvédése minden csoportban lévő felnőtt kötelessége.

 

Az informatikai nevelés lehetőségei a játékhoz kapcsolódóan:

 

  • a számítógép használatának megismertetése,
  • játékprogramokkal való ismerkedés,
  • tér-és síkbeli játékok,
  • informatikai játékok készítése.

 

A család bevonásának lehetősége:

 

  • élmények nyújtása,
  • közös játék,
  • eszközkészítés,
  • a gyermek játékának megfigyelése.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

  • Játékuk elmélyült, kitartó.
  • A megkezdett játékot befejezik.
  • Játékválasztásuk koruknak megfelelő.
  • Játékuk tartalmas, kifejező.
  • Óvják a játékeszközöket.
  • A játék folyamán a társas viselkedés szabályait életkoruknak megfelelően betartják
  • Szerepjáték során képesek az alá-fölérendeltségi szerepek elfogadására.
  • Képesek elviselni a kudarcot.

 

 

7.2. A tevékenységben megvalósuló tanulás

 

 

Célunk: óvodás korú gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, képességek fejlesztése.

 

Főbb feladataink:

  • a gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve által az értelmi képességek fejlesztése,
  • problémamegoldó, kreatív gondolkodás megalapozása,
  • a kíváncsiságot felkeltő, sokoldalú cselekedtetés során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása által az egyszerű gondolkodási műveletek fejlesztése,
  • a meghitt beszélgetésekkel a gyermekek kommunikációs képességeinek, a beszélőkedv aktivizálása,
  • az érzékelés, észlelés mozgás összekapcsolása,
  • a gyermekek          eljuttatása az önkéntes tanulástól a szándékos tanulás vágyához,
  • iskolai tanuláshoz szükséges akarati tulajdonságok alapjainak lerakása,
  • az iskolai élet megkezdésének támogatása,
  • a mozgásszervi és beszédfogyatékosságból adódó hátrányok csökkentése.

 

Az óvodai tanulás szélesen értelmezett, az egész nevelés folyamatát átható tevékenység.

Utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, mely a személyiség egészére hat.

Kiindulási pontjaink:

 

Maga a gyermek. Cselekedeteit érzelmei vezérlik, de képes együttműködésre, alkotásra, belső fegyelem megtartására, ha érdeklődésére, egyéni képességeire alapozunk, ha tiszteljük őt.

Az igazi nevelőerő az óvónő személyisége, aki szeretetteljes, türelmes magatartásával képes a „másság” elfogadására. Ösztönző, segítő, együttműködő, bizalmat keltő, céltudatos programja a gyermekek képességeit-önmagához képest- a legmagasabb szintre juttatja. Jó humorérzékkel rendelkezik, képes az önkontrollra, önfejlesztésre. Modell a gyermekek számára. Pozitív értékeléssel segíti a gyermek fejlődését

 

A nyugodt tanulás feltételeinek fontos tényezője: az óvoda. A jól átgondolt szokásrendszer, a célszerű berendezett csoportszoba, a változatos és folyamatos tevékenységek biztosítása.

Alapelveink közé soroljuk: a gyermekek személyiségének ismeretét, az egészséges alapokra épülő differenciálást, az egyéni képességekhez kötődő fejlesztést, komplex módszerek alkalmazását, integrációt a területek között, a játék és a tanulás állandó kölcsönhatását.

 

A tanulás lehetséges formái:

  • utánzás, mintakövetés,
  • spontán játékos tapasztalatszerzés,
  • játékos, cselekvéses tanulás,
  • kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,
  • az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,
  • gyakorlati problémamegoldás

7.2.1. Az óvodai tanulás specifikumai

 

A gyermekek részére a tanulási folyamat önkéntes: de ez az önkéntesség a tevékenységekben való bekapcsolódásnál érvényesülhet igazán. Előbb-utóbb el kell érni, hogy a gyermekek a megkezdett feladatot befejezzék, váljék szokássá, hogy nem torpannak meg az első akadálynál. Az önkéntesség nem jelenti az állandó távolmaradás elfogadását. A kezünkben számtalan eszköz van, mellyel elérhető, hogy a gyermekek örömmel vegyenek részt az együttes tevékenységben.

 

Egyéni képességek figyelembe vétele, valamint a meglévő ismeretekre. A gyermekek, ha elfáradnak, abbahagyhatják a cselekvéssort, ha tévednek, joguk van módosítani, ha nem tudnak teljesíteni, lejjebb kell menni a nehézségi fokban. Fontos a differenciált, önmagához mért értékelés. Törekszünk az egészséges önkorrekció kialakítására.

 

A gyermeki kíváncsiságra építünk: a gyermekek kérdezhetnek, kitalálhatnak, felfedezhetnek, próbálkozhatnak, miközben szinte észrevétlenül képesek lesznek az együttműködésre, toleranciára, az egyeztető-megegyező kompromisszumokra, önérvényesítésre, társakhoz való alkalmazkodásra

 

A gyermek cselekvő aktivitása képessé teszi őket arra, hogy önmaguk becsült lehetőségei alapján vállalkozzanak. Növekszik kitartásuk, feladattudatuk, önállóságuk, szándékos figyelmük. Képesek lesznek a kudarcok elismerésére, erőkifejtésre.

 

Az óvodai tanulás, fejlesztést is jelent. Nem erőszakos tanítást, hanem az egyes gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel, módszerekkel történő támasznyújtást. E fejlesztés lehet korrekciós, illetve prevenciós jellegű.

 

A KORREKCIÓ (viselkedés, teljesítménybeli) lemaradás magasabb szintre való hozatalát jelenti. A korrekcióhoz pontosan ismerni kell a gyermek személyiségét, tudni kell a lemaradás területét.

 

A PREVENCIÓ: a felmerülő lehetséges problémák megelőzését szolgálja. Ezt az érzékelés, észlelés, valamint mozgásfejlesztés által végezzük.

 

Óvodában előforduló tanulási-magatartási zavarok lehetnek:

  • értelmi képességek zavara,
  • diszlexiára utaló jelek,
  • hiperaktivitás,
  • szorongó viselkedés,
  • agresszió,
  • szociális éretlenség.

 

Óvodánk közössége a tehetséges gyermekek kibontakoztatására, a magatartási zavarok csökkentésére tervet készít. Több féle területen, úgynevezett „tehetség műhelyekben” biztosítjuk az iskolába menő  gyermekek tehetséggondozását.

Komoly gondot jelent a 6. életévüket betöltő gyermekek fejlesztése. Az újra ismétlődő játékos tanulási helyzetek kötetlensége kedvező hatással van az iskolából visszatartott gyermekek ismeret és részképességek hiányának pótlására. A lassabban fejlődő gyermekek így több esélyt kapnak a próbálkozásokra és a zökkenő mentesebb iskolakezdésre.

 

A vegyes, részben osztott korosztályú csoportok kialakulása is hordoz sajátos jegyeket, melyek visszatükröződnek a nevelés-tanulás folyamatában. Az egyébként is jelenlévő jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek itt még feltűnőbbek. Ezért még inkább figyelembe kell vennünk az egyéni jellemzők mérlegelését, a differenciált személyiségfejlesztésre. Hasznos a többlépcsős-egy feladat több szintre bontása- differenciáló a fejlesztés. A tevékenykedésben megosztott figyelemmel kell kísérni az iskolába készülő gyermekek magatartását, így szükséges ésszerű korlátokat állítani a gyermekek érdekében. Ezek szolgálják a közös munkát, segítsék az eredményességet. A hatékony munka érdekében szilárd szokásrendszert kell kialakítani. Minden szeptemberben szükséges a “státuszok” tudatos átrendezése, a gyermekekben tudatosodjon a többféle követelmény miértje. A felnőtt modellt mutató személyén túl, a csoport “érettebb” magja a tanulásban is húzóerőt jelent.

 

7.2.2.A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése

 

A mérés, értékelés megnevezése Feltáró módszerek Feldolgozó módszerek A vizsgálat időpontja A vizsgálatot végző személy
Anamnézis Kérdőív Szeptember Óvónők
Feljegyzések a családról Megfigyelés Elemzés, értékelés, összegzés Aktualitásnak megfelelően Óvónők
Bemenetvizsgálat

(új gyermekek)

Megfigyelés, beszélgetés Elemzés, összegzés Október 1-15-ig Óvónők
A fejlődés nyomon követése Megfigyelés Elemzés, értékelés Október 15-30-ig

Április 15-30-ig

Óvónők
Pedagógiai program beválásának vizsgálata

(iskolába menők)

Megfigyelés Értékelés Május 1-15-ig Óvónők
Iskolára való felkészültség vizsgálata Megfigyelés

Vizsgálat

 

Értékelés

Összehasonlítás

Megfigyelés

Előszűrés: Szeptember 30-ig

Iskolaérettségi vizsgálat: Február 15-ig

Logopédus

Pszichológus

Óvónők

 

 

A gyermekek megfigyelése, értékelése valamilyen formában mindig is volt az óvodában. A mérések eredményei adtak alapot az egyéni fejlesztéseknek, a differenciálásnak, a tehetséggondozásnak.

Minden pedagógus érzi, hogy az intézményünkbe bekerülő gyermekanyag az utóbbi években megváltozott. A gyermekek értelmi képessége általában megfelelő, míg a szociális érettség elmarad a vártnál. Az óvodai nevelésben hangsúlyosabb szerepet kap az egyén alaposabb ismerete, differenciált fejlesztése. A kutatások bebizonyították, hogy bizonyos részképességek fejlesztése óvodában preventív jellegű lehet.

A minőségbiztosítás rendszerének működtetése megköveteli a hatékony nevelést, önelemzést, értékelést, a fejlesztés igényét. A köznevelési törvény módosítása előírja a gyermekek fejlődésének regisztrálását, évente kétszeri alkalommal az írásbeli tájékoztató elkészítését.

Óvodánk pedagógusai a gyermekek megismerése, fejlesztése érdekében szorosan együttműködik külső szakemberekkel, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival. Nevelőtestületünk a gyermekek megfigyelését a Pedellus Tankönyvkiadó Az óvodáskorú gyermekek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára c. sorozata alapján készítette. Kiegészítette a Pedagógiai Program beválás vizsgálatával, valamint a viselkedéskultúra mérésével.

7.2.3. Az iskolai élet megkezdésének támogatása

 

Az óvoda a nevelés folyamatában megcélozza a tanulás alapkészségeinek megalapozását a szociális, értelmi, képességek, a verbális, és testi képességek területén.

 

Az óvónők az iskolára való alkalmasság folyamatában az alábbi elveket veszik figyelembe:

  • A feladat folyamat jellegű, a gyermekek óvodai fogadásával veszi kezdetét.
  • A feladatok megoldása az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekek ismeretében történik úgy, hogy előkészíti a következő életszakaszt.
  • A gyermekek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével kerül megszervezésre a fejlesztés.
  • Az érés és tanulás együtt alkotják a fejlődést.
  • A célirányos fejlesztés a gyermekek érési folyamatainak, pszichikus fejlődési jellemzőinek figyelembe vételével történik.
  • A fejlesztés során prioritást élvez a gyermekek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása, a mozgás elsődlegessége.

 

Az óvónők feladatai az átmenet megkönnyítése érdekében:

  • Az iskola alapdokumentumainak, elvárásainak megismerése.
  • A kompetencia alapú óvodai programcsomag intézményre való adaptálása.
  • Szakmai együttműködés a tanítókkal.
  • Tanítók fogadása az óvoda személyiség-képességfejlesztő tevékenységének megismerése érdekében.
  • Kölcsönös hospitálások lehetőségeinek biztosítása.
  • A gyermekek iskolai látogatásának megszervezése.
  • Felelősségteljes, szakmailag kompetens döntéshozatal az egyes gyermek iskolai alkalmasságáról.
  • Információ, segítségnyújtás a szülőknek az iskolára való alkalmasságról

 

7.2.4. A mozgásszervi és beszédfogyatékosságból adódó hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő tevékenység.

 

A mozgásszervi és beszédfogyatékos gyermekek nevelése sokszor akadályokba ütközhet, ezért lassabb tempóban történik. Nagyobb mértékű differenciálást, speciális módszereket, kiegészítő, korrekciós, habitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat kíván. A gyermekek fejlesztése elsősorban speciális szakemberek igénybevételével, illetve az egész napos nevelési folyamatban valósul meg.

 

 Az alapproblémákon kívül zavarok lehetnek:

  • az érzékelés, észlelés,
  • a rövidebb koncentráló képesség,
  • szociális, érzelmi zavarok,
  • a manipuláció akadályozottság terén.

 

A sajátos nevelési igényű gyermekektől is a nevelés általános célú megvalósítására törekszünk.

Olyan tevékenységeket biztosítunk, melyek a gyermektől erőfeszítést igényelnek, de azokat sikeresen meg tudja oldani. A terhelhetőséget a biológiai állapotához mérjük, az elvárásokat a fejlődés üteméhez szabjuk. Minden fogyatékos gyermeknek csak annyi segítséget nyújtunk, mely elősegíti az önálló cselekvést. A különös bánásmódot igénylő gyermekek számára fokozottan szükséges a személyre szóló figyelem, az akarat, a tanulási szándék erősítése, a motiváció alkalmazása.

7.3. A mozgás

 

Célunk: a mozgás megszerettetése, pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, formálása, téri tájékozódás, finommotoros készségek, a teherbíró képesség képességének fejlesztése. Tanulási zavarok megelőzése.

 

 

Főbb feladataink:

  • a szabad és szervezett mozgásfeltételeinek megteremtése,
  • a mozgásanyag összeállítása,
  • a szervezeti formák megszervezése.

 

A mozgásfejlesztés területei:

  • szabad mozgás,
  • szervezett testnevelés.
  • mindennapos testnevelés.

 

7.3.1. Szabad mozgás

 

A gyermekek legalapvetőbb természetes megnyilvánulása a mozgás. Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára minden nap lehetőséget biztosítunk e tevékenységre. Alapfeltétele a testi-lelki egészségnek. A testi nevelés része. A társakkal végzett együttmozgás a gyermek észlelésének, az önfegyelemének, alkalmazkodásának, kooperációs képességének fejlesztését segíti elő.

Szakemberek szerint a “a mozgás, a minden tudás alapja.” Általa olyan tapasztalatokhoz jut a gyermek, mely elősegíti az érzékelő és pszichés funkciók fejlődését, összhangját. Mozgásszegény életmódunk miatt, illetve lakótelepi óvoda lévén, prioritást élvez a napi tevékenységek körében.

Programunk szemlélete szerint ez a tevékenység csak akkor éri el célját, ha nyugodt környezetet biztosítunk, s a gyermekek jó közérzettel, örömmel végzik.

 

A gyermekek belső szükségletéből fakadó napi tevékenység. Mindent felhasznál és kihasznál ennek kielégítésére. A mi feladatunk az, hogy segítsük ebben.

Ezért minden csoport öltözőjét több mozgásra alkalmas eszközzel telepítettük be. Itt a gyermekek önállóan játszhatnak. Szabályok a balesetek megelőzése érdekében működnek, az eszközöket lehetőség szerint váltogatjuk. A csoportszobákban a középső teret üresen hagyjuk a gyermekek spontán kezdeményezésére. Ezek elsősorban körjátékok, kisebb teret igénylő népi játékok. Lehetőség van ugróiskolára is.

Az igazi szabad, önfeledt mozgás helye az udvarunk. A nagymozgásokra itt van a legtöbb korlátozás nélküli lehetőség. A csoportok nincsenek elkülönítve. A füves részen lehet pl. futni, mászni, ugrálni, birkózni.

Udvari játékaink is a sokoldalú tapasztalást segítik elő. Van: mászásra, csúszásra, egyensúlyozásra alkalmas eszközünk. A betonozott részen megfelelő helyet biztosítunk: pl. ugróiskolára, futóversenyre.

A finommozgások fejlesztését a különféle eszközök napi használatával segítjük elő. Lehetőség nyílik: célba dobásra, tollaslabdára, kuglizásra, pingpongozásra, focizásra.

Speciális eszközöket is igyekszünk készíteni, mely az egyensúly és az egyenletes ritmus kialakítására szolgál. Ilyen pl. tányérhinta, billegő, gyepsí, gólyaláb. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a mozgásfejlesztést.

Télen is számos lehetőség van a mozgásra, pl. hógolyózás, szánkózás. A mozgásszervi fogyatékos gyermekek csak segítséggel használják az udvari eszközöket.

 

 

7.3.2. Szervezett mozgás

 

A szabad mozgás mellett az óvodás gyermekeknek szükségük van a kötelező testnevelésre is, hiszen általa megelőzhetjük, vagy jelentősen csökkenthetjük a magatartási és tanulási problémákat, testtartási hibákat.

Időkeret: heti 1 alkalom, 35-45 perc (életkortól függően, differenciáltan)

Hely: előtér, csoportszoba, udvar.

 

A mozgásanyag összeállításának főbb elvei:

  • az élettani sajátosságok, fizikai erőnlét,
  • a gyermekek differenciált fejlesztése,
  • tér-és eszközbeli lehetőség,
  • fokozatos terhelés,
  • sokszori gyakorlás,
  • változatos szabályjátékok,
  • verbális fejlesztés lehetősége,
  • holtidő kiküszöbölése.

 

A mozgásos tevékenységek során a feladatokat és az eszközöket a gyermekek képességei szerint differenciáljuk. A mozgásos játékok hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy-és kismozgások kialakulásához.

 

A testnevelés foglalkozás anyaga

 

Az óvodába érkező gyermekek esetében elsősorban a nagymozgásokra helyezzük a hangsúlyt.  (futás, mászás, kúszás, járás) Játszanak különféle ugrógyakorlatokat, megismertetjük őket a dobások formáival, a labdahasználattal. A talajtorna is megjelenik a foglalkozásokon. Sokféle kéziszert használunk a különféle típusú játékokhoz. A későbbiekben a nagymozgások fejlesztése már irányított formában jelenik meg. Az ugrásokat változatos módon gyakoroltatjuk. A dobásokat variáljuk az eszközök a dobások módjával.(pl. babzsák, maroklabda, alsó-felső egykezes dobás) A szem-kéz-láb koordináció fejlesztését talajtorna gyakorlatok során, egyensúlyozó játékok által végezzük. Alkalmat teremtünk speciális feladatokkal a lábboltozat erősítésére is. Az iskolába lépő gyermekeknél külön gondot fordítunk az összerendezett mozgásra. A szabályjátékkal, a sorversennyel elősegítjük az érzékelés, észlelés fejlődését. Sok mozgásgyakorlatot végzünk a testrészekkel. Többféle ugrásgyakorlatot, távol-magasugrást gyakoroltatunk a gyermekekkel. A labdapattogtatásra, labdavezetésre mindenkinek külön eszközt biztosítunk. A talajtorna elemeket folyamatosan ismételtetjük.

A foglalkozások irányításában egyaránt szükségesnek tartjuk a játékos gyakorlatvezetést és a határozott ütemezést is. Igyekszünk jó hangulatot teremteni, de elvárjuk a szabályok betartását. Fontos a folyamatos értékelés, dicséret, megerősítés.

Példát mutatunk az öltözködésben, a szülőktől is kérjük, hogy gyermeküket öltöztessék át kényelmes ruhába, biztonságos cipőbe.

A testnevelés mindig tiszta környezetben, friss levegő biztosításával történik, a dajkák a torna előtt felmossák a termet. A foglalkozások után derékig lemosdanak gyermekeink.

A testnevelési napokon a szülők öltöztetik fel reggel a gyermekeiket. Igényeljük, hogy a testnevelés napján a gyermekek 8 órára érjenek be.

A mozgásszervi fogyatékos gyermekek fejlesztésében speciális szakember segít.  A szomatopedagógus tervezi a csoporton kívüli fejlesztést és tanácsot ad a csoporton belüli tevékenységhez. A csoportnaplóban dokumentálja az óvónő a káros és szükséges mozgásformákat, a korrekciós helyzeteket, a szükséges eszközöket. Az óvónőnek minden esetben tudnia kell a gyermek sérülésének okát, a tüneteket, a legszükségesebb teendőket, a káros mozgásformákat.

 

7.3.3. A mindennapos testnevelés

 

Helyszíne: udvaron vagy a tornaszobába időjárástól függően. Anyaga a testnevelés foglalkozásokon már kipróbált gyakorlatok, játékok. Frissítő, pergő jellegű, mindenkinek kötelező.

Egyéb mozgáslehetőség: séta, kirándulás. Önköltséges formában működik a foci, úszás.

 

 

Az informatikai nevelés lehetőségei a mozgáshoz kapcsolódóan:

 

  • labirintus játékok,
  • robotjátékok,
  • tériránnyal kapcsolatos játékok, testbeszéd.

 

 

A család bevonásának lehetőségei:

 

  • közös sportversenyek,
  • programokra való kísérés,
  • tornafelszerelés biztosítása,
  • eszközbeszerzés, készítés.

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

 

  • A mozgást a gyermekek örömmel végzik.
  • Mozgásuk összerendezett, harmonikus.
  • Dominanciájuk kialakult.
  • Kondicionáló képességük megfelelő.
  • Az egymáshoz közeli fejlettségű gyermekek szívesen versenyeznek egymással.
  • Térbeli tájékozódó képességük pontos.
  • Nagymozgásuk életkoruknak megfelelő.
  • Testsémájuk kialakult.
  • A feladatokat pontosan végrehajtják.
  • Saját és társaik testi épségére figyelnek.

 

7.4. Verselés, mesélés

 

Célunk: az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása.

 

Főbb feladataink:

  • az irodalmi művek megszerettetése, pozitív           érzelmek alakítása,
  • a könyvtár használatának megismertetése,
  • a gyermekek vágyának felébresztése a színház, múzeum iránt,

 

7.4.1. Az irodalmi művek megszerettetése

 

A mesélés, a verselés az óvodás korú gyermek alapvető lelki szükséglete. Biztonságot ad, esztétikai élményt nyújt, erkölcsi értékeket közvetít, hatalmas az érzelmi varázsa. Néphagyományokból táplálkozik. A nyelv az ember legfontosabb kommunikációs eszköze, de óvodás korú gyermekek esetében nagyon fontos a metakommunikáció is. A bábjáték a gyermekek félelmeinek, gátlásainak feloldásában segít. A felhasználandó anyagot csak nyelvileg tiszta, értékes mesék, versek, népi mondókák, költők, írók műveiből állítjuk össze. A meséket metakommunikációval kísérjük.

Az óvodába lépő gyermekeket főleg ölbeli játékkal, népi mondókákkal, egyszerű, rövid versekkel ismertetjük meg. Ezeket egyénileg, gyakran ismételjük. Olyan meséket választunk, melyek cselekménye egyszerű, ritmikus ismétlések jellemzik. A mesék meghallgatása után a gyermekeket arra ösztönözzük, hogy ők is vegyenek részt a feldolgozásban. Rövid jeleneteket bábokkal is bemutatjuk. A gyermekek számára megteremtjük a napi bábozás és dramatizálás lehetőségét.

A nagyobbak meséi már többszereplős állatmesék, népmesék, tündérmesék. Népi mondókákkal, csúfolókkal, halandzsa szövegű kiolvasókkal egészítjük ki az irodalmi művek anyagát. A versek közül megjelennek a humoros versek, a klasszikusok, a mai magyar költők versei. A gyermekekben igyekszünk kialakítani a vers, mese szeretetét. Biztosítjuk a napi bábozás és dramatizálás lehetőségét, a gyermekek igényeinek megfelelően eszközöket készítünk.

Az érdeklődő nagyobb gyermekek részére szívesen olvasunk folytatásos meséket, elbeszéléseket. Tervezünk lírai versek bemutatását is, ezzel a vershallgatás élményét erősítjük. A gyermekek értelmi nevelése szempontjából nagyon hasznosnak tartjuk a tündérmeséket, mely a fantázia fejlesztését a gazdag képzeletet segítik elő. Az erkölcsi nevelés érdekében megbeszéljük a szereplők jellemét, a tulajdonságukat. Speciális területünk, az informatikai nevelés, a virtuális és a valós világ megkülönböztetéséhez sajátos vers-és meséket használunk.

A kiválasztott versek évszakhoz, néphagyományokhoz, aktualitásokhoz, projektekhez kötődnek. Megismerkedünk közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mesék és versek bemutatásának száma a gyermekek életkorához igazodik. Szempont, hogy inkább kevesebbet, többször ismételjünk. Ösztönözzük a gyermekeket a közös történetek kitalálására, a meseírásra, leporellók készítésére.

Az irodalmi alkotások előadásának főbb szabálya a beszéd zenei elemeinek érvényesítése. Legtöbbször könyv nélkül mesélünk, ezzel is megteremtve a személyességet, az élő emberi kapcsolatot. A nyugodt légkör érdekében szabályt állítunk fel a játszó gyermekek részére.

A meghitt mesélés érdekében már év elején kialakítunk kényelmes állandó helyet párnákkal, szőnyeggel.

Szemléltetőeszközöket új mese bemutatásakor általában nem használunk. A gyermekek egy-egy mesét egy héten át hallgatnak, majd ezután módot adunk a dramatizálásra, bábozásra. A zene is megjelenik az irodalmi művek feldolgozásában

 

7.4.2. A könyvtár használatának megismertetése

 

Az irodalmi nevelésben fontos szerepe van a könyveknek. Minden csoportnak van könyvtára, melyet a gyerekek kedvük szerint használhatnak. Ezt évről, évre gazdagítjuk, frissítjük. Óvodánkban külön könyvtár található, ahol foglalkozások keretében megismertetjük a gyermekekkel a könyvek kölcsönzésének módját, szabályait. Könyvtári foglalkozásokon megtanulják a viselkedési szabályokat, ismeretüket bővítjük, fejlődik szókincsük.

A szülők figyelmét felhívjuk a kontroll nélküli TV és videózás veszélyeire, valamint a mesélés közös élményeinek fontosságára.

 

7.4.3. A gyermekek vágyának felébresztése a színház, a múzeumok iránt

 

Az óvodáskor a felfedezés, befogadás kora. Ezzel élünk, amikor gyermekeinket megismertetjük a színház, a múzeum intézményével. Az igényesen kiválogatott előadás, a szép alkotások és eszközök nem csak közelebb hozzák a gyermekekhez a világot, hanem életre szóló élményt is nyújthatnak.

 

7.4.4. Nyelvi képességek fejlesztése, beszédhibák javítása

 

Óvodánkban az idegen nyelv oktatását az óvodás gyermek életkori sajátosságaitól idegennek tartjuk, ezért bevezetését nem támogatjuk.

Biztosítjuk viszont a gyermekek szakszerű logopédiai fejlesztését. Anyanyelvi játékokkal gazdagítjuk a mindennapi tevékenységeket. Szituációs játékokon keresztül igyekszünk előmozdítani a helyes nyelvhasználatot, a kommunikáció fejlődését.

Beszédfogyatékos gyermekek esetében külön figyelmet fordítunk a nyelvi környezetre. Az anyanyelv használata nem korlátozódik a kötelező foglalkozásokra. Áthatja az egész napunkat. Folyamatosan figyeljük, hogy az általunk adott információ megfelelőképpen jutott el a gyermekekhez.  Visszakérdezünk, meggyőződünk arról, hogy van-e értelmezési problémájuk. Sok lehetőséget teremtünk dramatizálásra, bábozásra.

 

 

Az informatikai nevelés lehetőségi az anyanyelvi neveléshez kapcsolódóan:

 

  • leporelló készítése,
  • pantomim,
  • dramatikus játékok,
  • sajátos mesék, versek írása,
  • hívókártyák készítése mesékhez, versekhez.

 

A szülők bevonásának lehetőségei:

 

  • irodalmi alkotások gyűjtése,
  • bábok, szemléltető eszközök készítése,
  • könyvek ajánlása, a könyvtár bővítése,
  • programajánlatok, jegyek beszerzése,
  • nyelvi játékok otthoni alkalmazása,
  • együttműködés a logopédussal.

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

 

  • Szívesen hallgatnak mesét, verset.
  • Ismert mondókát, mesét, verset visszamondják.
  • Báboznak, dramatizálnak.
  • Szeretnek könyvet nézegetni.
  • Érdeklődéssel néznek báb-és színházi előadásokat.
  • Saját maguk is tudnak mesét, verset kitalálni, képről történetet elmondani, ezeket előadni. (egyénileg vagy közösen)
  • Szívesen „szerepelnek.”
  • A hallott történeteket vizuálisan is kifejezik.

7.5. A néphagyományok átörökítése

 

Célunk: a hagyományok, népszokások életkornak és környezetnek megfelelő átörökítése gyermekeink életébe, a nemzeti identitás megalapozása.

 

 

Főbb feladataink:

  • érzelmi kötődés kialakítása a szűkebb és tágabb környezet iránt,
  • a magyar néphagyományok integrálása a nevelési területekbe,
  • a jeles napok megünneplése.

7.5.1 Érzelmi kötődés kialakítása

 

Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megismerje elődeink életét, népünk hagyományát. A múlt megértése, a szülőföld szeretete, a család tisztelete, a humanista szemléletű ember egyik jellemzője. A népi kultúra, a hagyományok a nemzeti érzés alapköveit rakja le, megerősíti a közösségi érzést. Más kultúrák tiszteletére is nevel.

A gyermekekhez igen közel áll e terület, hiszen játékos, misztikus, érzelmeken, kapcsolatokon alapul. A hagyomány és a népi kultúra átadását egymásra épülő és egymással komplexen összefüggő tevékenységek folyamatában valósítjuk meg. Átszövi a tanulási folyamatot, megjelenik a játékban, szabadidős tevékenységben, a nevelési ágakban, játszóházak témájában. A néphagyományokat a jeles napok, a kismesterségek által igyekszünk közel hozni gyermekeinkhez. Sokszínű élmény biztosításával, az érdekesség varázsával, igyekszünk érzelmileg megérinti őket. Az ünnepek nyitottsága által reméljük, hogy a családok többsége aktív részesei lesznek a tevékenységekben. A néphagyományok megismertetését az erkölcsi nevelés szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartjuk.

 

7.5.2. A néphagyományok integrálása a nevelési területekbe

 

A különböző nevelési területeken is alkalmazzuk az erkölcsi értékek megismertetését, továbbadását. Sokféle tevékenységen keresztül hatunk a gyermekek érzelemvilágára, erkölcsi értékrendjére.

 

A néphagyományok anyaga a következő formákban jelennek meg:

 

Verselés, mesélés:

  • népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések, szólások.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc:

  • mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene.

 

 

 

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

  • fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, varrás,

nemezelés, díszítés, népi hangszerek készítése.

 

A külső világ tevékeny megismerése:

  • találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások.

                                    

Mozgás:

  • ügyességi – és sportjátékok.

 

 

7.5.3. Óvodánkban ünnepelt jeles napok

 

Óvodánkban számtalan ünnep a szülők számára nyitott. Külső vendégek meghívása alkalmanként történik.

Csoportszintű ünnep: Szüret, Adventi készülődés, Farsang, Március 15.

Óvodai szintű: Mikulás, Karácsony, Tavaszköszöntő, Húsvét.

 

 

 Ősz témaköre

 

  • Szürethez kapcsolódó tevékenységek, szokások

 

A tél témakörei

 

  • Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedikig)
  • Mikulás (december 6.)
  • Karácsony (december 24-25-26)
  • Farsang (vízkereszttől hamvazó szerdáig)

 

A tavasz témakörei

 

  • Tavaszköszöntő (március vége)
  • Húsvét (a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap)

 

 

Gyermekeinket megismertetjük a népszokások eredetével, hiedelemvilágával, jelképeivel. Törekszünk a változatosságra. Igyekszünk érdekes eszközöket beszerezni, illetve a sokféle tevékenységen keresztül hatunk a gyermekek érzelemvilágára. Célunk elsősorban a kellemes élmény, a vidám hangulat megteremtése, a felszabadult, közös játék biztosítása.

 

 

 

 

Tevékenységek az ünnepek folyamán

 

Szüret

 

Az óvodában a régi szüretek, termény betakarítások tevékenységeit igyekszünk bemutatni. Kipróbáljuk a szőlőpréselést, a kukoricamorzsolást. Lehetőség szerint ellátogatunk őszi kertekbe, piacra, gyümölcsösökbe. Interneten tájékozódunk, filmet, képeket nézegetünk. A gyermekekkel megismertetünk a témával kapcsolatos meséket, verseket, zenéket. A csoportokban a gyermekek készítenek terménybábokat, tablókat, fényképeket.

 

Advent

  • Borbála nap
  • Mikulás

 

Az adventi időszakban a karácsonyi várakozás érzését fokozza, teszi széppé. A gyermekek megismertetjük életkoruknak megfelelő verssel, énekkel. Borbála napkor cseresznyeágat teszünk vízbe. Az óvónővel készített kis ajándékkal kedveskednek szüleiknek. Adventi koszorút készítünk, meggyújtjuk a gyertyát. A fenyőfára díszeket készítenek. Megismerkedünk az ünnephez kapcsolódó étkezési szokásokkal, más népek szokásaival.

 

Farsangi szokások

 

A gyermekekkel együtt díszítjük a csoportszobát. Különféle technikával álarcot, sapkát, szemüveget barkácsolnak. Megismertetjük őket a farsangi énekekkel, verssel, rigmusokkal, tájjellegű szokásokkal. A farsang napja vidám, közös játékkal teli vidám nap, mindenféle kényszer nélkül.

 

Tavaszköszöntő

 

Az óvoda közös ünnepe, melynek helyszíne az udvar. Minden gyermek közösen mond verset, mondókát. Tavaszi képekből álló gyűjteményt készítünk.

 

Húsvét

 

A gyermekekkel locsolóverset tanítunk, meglocsoljuk az óvoda, bölcsőde dolgozóit, lányait. Kis köszöntőt mondunk a bölcsődéseknek. Megismertetjük a különféle tojásfestési módokat. A komatál küldés is megjelenik az ünnepeken. Ehhez kalács, sütemény készül. A csoportszobát barkával, tavaszi ággal, virággal díszítjük.

 

 

 

Az informatikai nevelés lehetőségei a néphagyományokhoz kapcsolódóan:

 

  • gyűjtemények készítése,
  • plakátok szerkesztése,
  • meghívók készítése,
  • térképek készítése,
  • zászlók készítése, gyűjtése,
  • terepasztal készítése,
  • hajtogatások

 

A szülők bevonásának lehetőségei:

 

  • eszközök gyűjtése,
  • közös szervezés,
  • akciókban való részvétel,
  • közös sütés, főzés,

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

  • A gyermekek ismerik az óvodában megünnepelt jeles napok hagyományait.
  • Szívesen vesznek részt az ünnepi előkészületekben.
  • Ismernek népi dalokat, mondókákat, találós kérdéseket, mozgásos játékokat.
  • Készítenek a néphagyományokhoz kapcsolódó jellegzetes eszközöket.

 

 

7.6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

 

Célunk: Forrai Katalin módszereire építve hagyományápoló, énekelni, táncolni, zenét hallgatni szerető személyiség megalapozása.

 

 

Főbb feladataink:

  • a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a feltételek megteremtése,
  • zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése,
  • zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással,
  • esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel,
  • programok által a szülők és az óvoda ízlésvilágának közelítése.

 

7.6.1. A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a feltételek megteremtése

 

A művelt, széles látókörű ember nem képzelhető el zenei ismeretek nélkül. Már a kisgyermek is szívesen hallgatja édesanyja énekét, részt vesz az ölbeli játékokban. Az óvodás felszabadultan halandzsázik, énekel az udvaron, játék közben, elfelejtve búját-baját.

Az ének örömforrás, a természetből, a néphagyományból táplálkozik. Derűt, jókedvet s a pozitív emberi kapcsolatokat sugározza. A zene része az egészséges és boldog életnek. A testi-lelki, szociális betegség megelőzésében szerepe lehet, hiszen önismeretet és személyiségfejlesztést nyújt.  Alkalmas azonban sérült funkciók korrekciójában. A zene felszabadít a gátlásoktól, koncentráló képességet javít, figyelemre szoktat, fejleszti a közösségi érzést. Mindezért a mozgássérült gyermekeket mindenképen vonjuk be a zenei nevelés mindenféle lehetőségébe.

A zenei nevelés feltételeit az óvónő teremti meg a nyugodt légkör, az elegendő idő és hely biztosításával. A különböző életkorú gyermekek együttes zenei nevelése ösztönzi a képességek fejlesztését. A nagyok ismétlik a tanult dalokat, mondókákat.

A kicsik a nagyok mozgását, énekét utánozzák. Sokféle lehetőség nyílik a tevékenységek összehangolására. Ilyen lehet:

  • a nagyok énekelnek, a kicsik egyenletesen tapsolnak,
  • a nagyok eltapsolják a dal ritmusát,
  • a kicsik énekelnek, a nagyok ritmushangszerrel kísérik a dalt.

 

 7.6.2. A zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése

 

A gyermekek zenei anyagát elsősorban az énekes-mondókás, népi játékok foglalják el. Nincs kötelezően előírt dalanyag, ezért nagy az óvónők felelőssége. A kisgyermekek egyszerű utánzó mozgásos játékra képesek. Ezért óvodába lépéskor egy, majd kétszemélyes játékkal ismertetjük meg őket.  A táncmozdulatok általában guggolásból, billegésből, térdrugózásból állnak. Az egyenletes lüktetést változatos formában gyakoroltatjuk. Ismerkednek a magas-mély viszonnyal oktáv távolságban. Megkülönböztetik a fa, fém, üveg, porcelán, valamint a ritmushangszerek hangját.

A halk-hangos különbségét beszéden, zörejen keresztül gyakoroljuk. Megismerkedünk 5-7 mondókával, 10-12 népi játékkal. Az énekes anyag hangterjedelme terc és kvart hangköz. A megtanítandó dalok hangkészlete a pentaton hangrendszer részei, életkor szerint más és más hangkészlettel. A nagyobb gyermekekkel több mondókát, (4-6) játékdalt, (16-20) műdalt (5-6) is megtanulunk. A ritmusjátékok bővülnek a mondóka dalritmussal, a szünet érzékeltetésével. A dobot, háromszöget, cintányérért használunk.  Gyakoroljuk a gyors, lassú, majd halk-hangos kombinációit. Visszhangjátékot játszunk. A dalokat, mondókákat először dúdolásról, hangszeres előadásról, majd ritmusról is felismerik. Megismerik egymás hangját. A motívumhangsúly kiemelését különböző mozdulatokkal, majd tapssal, járással, tánccal is gyakoroljuk. A dalokat, mondókákat először dúdolásról ismertetjük fel. Majd egymás hangját különböztetjük meg. A ritmus hangsúly kiemelését különböző mozdulatokkal, majd tapssal, járással, tánccal is megismertetjük. A ritmushangszerek kezelésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az óvodában használt hangszerel: dob, triangulum, cintányér. Általában a dobot használjuk a ritmus megszólaltatására. A három hangszer játszhat egyszerre azonos ritmust, vagy karakterének megfelelő ritmust. Az éneklést viszont ne kísérje csak felváltva hangszer. A ritmuskíséretet vezényeljük. Gyakoroltatjuk a gyors-lassú különböző kombinációit.

A nyári hónapokban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek az udvaron énekeljenek, gyakorolják az ismert mondókákat.

 

 

7.6.3.  A zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással

 

A zenehallgatás ideje maximum öt perc. Beszoktatás idején altatódal, helyzetekhez illő dal a jellemző. A kezdeményezések során a hangulathoz, évszakhoz, ünnephez illőt választunk. A cselekményt kisebb gyermekek esetében megjelenítjük, szemléltetjük. Hangszert is színesíti a zenehallgatást. Olyan dalt dolgozunk fel, melyet már ismernek a gyermekek. A műzene esetén először a szöveggel ismertetjük meg a gyermekeket. Zenehallgatást gyakran iktatunk be egyéb tevékenység során is . (pl. alvás, várakozási idő) A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük az óvodánkba járó gyermekek etnikai, nemzetiségi hovatartozását.

 

7.6.4. Esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel

 

A tánclépések elsősorban a népi dalosjátékok anyagára épülnek. Viszonylag egyszerű lépéseket, térformákat alkalmazunk. A tánc során célunk a szép mozgás, a jó testtartás elősegítése, a változatos térformák létrehozásával a téri irányok fejlesztése. A tánc a szabálytudat, az együttműködés ” jó iskolája. ” Néptánc foglalkozásokat élő zenével is szervezünk gyermekeinknek. A néptánc foglalkozás anyagait beépítjük mindennapi életünkbe.

 

7.6.5. Programok által az óvoda és szülők ízlésvilágának közelítése

 

A gyermekek zenei ízlésfejlesztésének igen jó formája a hangverseny, kórusok meghallgatása. Alkalmanként iskolák, szülők bevonásával szervezzük meg. A zenei anyag válogatásának szempontjai változatos, életkori sajátosságoknak megfelelő művészi igényű dal, játék. Inkább szépen, örömmel énekeljenek, játszanak a gyermekek. Egy ünnepi műsor egy óránál nem lehet több. Összefűzött csokor jellemzi. Kevés egyéni szereplés, inkább közös tevékenység jellemzi. A dalcsokor játékból, táncos váltakozásából áll. Különböző térformákat alkalmazunk. Az eszközök alkalomhoz illőek.

 

Az informatikai nevelés lehetőségei a zenei nevelés területén:

 

  • érzékelő játékok,
  • zenehallgatás interneten,
  • táncok, zenei feldolgozások meghallgatása, nézése,
  • diktafonnal ének, mondóka felvétele, lejátszása.

 

A szülők bevonásának lehetősége:

 

  • CD-k, DVD-k biztosítása,
  • eszköz, hangszerkészítés,
  • táncházon való részvétel,
  • közös éneklés, játék.

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

  • Szívesen vesznek részt énekes tevékenységben.
  • Ismernek mondókákat, énekeket, énekes játékokat.
  • A mondókákat egyénileg és csoportosan érthető szövegmondással előadják.
  • A dalokat jó hangmagasságban, tisztán éneklik.
  • Aktívan vesznek részt zenei képességfejlesztő játékokban.
  • Az egyenletes lüktetést és ritmust különböző mozgásformákkal ki tudják fejezni.
  • Ismerik szűkebb, tágabb környezetük hangjelenségeit, képesek azokat egymástól megkülönböztetni.
  • Szívesen táncolnak.
  • Ismernek magyar népi hangszereket és azok használatát.
  • A zenei alkotásokat türelemmel végighallgatják.

7.7. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

 

Célunk: a képi-plasztikai, komponáló képesség, térbeli tájékozódó- és rendezőképesség alakítása, a gyermeki fantáziavilág gazdagítás, képi gondolkodás fejlesztése, esztétikai érzékenység, szép iránti nyitottság megalapozása.

 

 Főbb feladataink:

  • esztétikus, alkotásra ösztönző légkört kialakítása,
  • a vizuális tevékenységek feltételeinek biztosítása,
  • a gyermek vizuális ismereteinek fejlesztése,
  • műalkotásokkal, népművészeti elemekkel esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés.

 

 

7.7.1. Esztétikus, alkotásra ösztönző légkör kialakítása

 

Az esztétikus intézmény jó hangulatot áraszt, megnyugtat, kedvező feltételeket teremt az alkotó munkához. Ezért az óvoda és csoportszoba kialakítása, díszítése egységes elveken alapul. Szép, egymással színében, formájában harmonizáló tárgyakat helyezünk el. Döntően a természetes alapanyagú tárgyakat részesítjük előnyben. Kerüljük a zsúfoltságot, a fölösleges eszközöket.  A változatosság érdekében a kiegészítő tárgyakat, eszközöket cseréljük évszaknak, témának megfelelően.

A gyermekeknek szánt díszítést mindig szemmagasságban helyezzük el. A rend, esztétikai értéket hordoz, ezért törekszünk annak folyamatos megvalósítására. A gyermekek akkor érzik magukénak a rendet, ha részeseivé válnak.

Ezért elvárjuk tőlük, hogy mindig pakoljanak el maguk után, tartsák rendben az általuk használt eszközöket. Ebben, mi magunk, felnőttek is példát mutatunk. Ünnepek előtt közösen takarítunk, teszünk rendet környezetünkben. A vizuális nevelés által a gyermekek változatos tevékenységeket biztosítunk.

A kisgyermekek elsősorban firkálnak. Őket a tevékenység öröme motiválja. Később megjelenik a szándékos képalakítás, amit ötlettel, eszközökkel segítünk fejlődni. A nagyobb gyermekek képesek az emberábrázolásra, a környező világ tárgyainak, jelenségeinek lerajzolására.

A plasztikai alakítás során megismertetjük őket az agyag, a gyurma tulajdonságaival. Sokat hajtogatunk, festünk, díszítünk, vágunk, tépünk. Ajándéktárgyakkal lepjük meg szülőket, vendégeket, társaikat. Játékaikhoz, a jeles napokhoz kiegészítőket készítünk, az építéshez különféle anyagú eszközöket használunk. A népi kismesterségek által megismertetjük gyermekeinket a gyöngyfűzéssel, szövéssel, fonással.

A napi rajzolási lehetőség mellett fontosnak tartjuk a fantáziarajzot, a mesék, álmok, félelmek megjelenítését. Folyamatosan lehetőséget biztosítunk barkácsolásra, bábkészítésre is.

 

Szervezeti keretek:

  • mindennapos ábrázolás: spontán játék tevékenység,
  • heti rendszerességgel egy-egy kezdeményezés,
  • mikro csoportos foglalkozás,
  • nagyoknak egy-egy kötelező jellegű foglalkozás,
  • időnként egy-egy közös rajzolási alkalom.

 

7.7.2. A vizuális tevékenységek feltételeinek biztosítása

 

Az eszköz kiválasztásának szempontjai:

  • pedagógiai tudatosság,
  • praktikum,
  • célszerűség,
  • esztétikum,
  • baleset-egészségvédelmi szempontok

 

Mindig jó minőségű eszközt választunk, a gyermekek méretének megfelelően. A mozgásszervi fogyatékos gyermekeknél ez különösen fontos. Számukra több időt, lehetőséget biztosítunk az eszközök megismertetésére, a használatuk megtanítására.  A balkezesek számára balkezes ollót vásárolunk.

Az alapvető eszközök felsorolása a Tevékenységközpontok. c. fejezetben található.

A vizuális tevékenységközpontot olyan helyen alakítjuk ki, mely viszonylag távol van a mozgásos tevékenységektől. Az eszközök számára szabadpolcos rendszert biztosítunk, ahol minden gyermeknek saját tároló dobozt helyezünk el. Az eszközöket szintén dobozba vagy kosarakba rakjuk. A vizuális tevékenységekhez megfelelő munkaasztalra van szükség. Ez nálunk összetolt két asztal, külön terítővel, melyet ablak, természetes fény közelében helyezzük el. Az asztalnál mindig annyi gyermek dolgozhat, hogy kényelmesen elférnek. Az elkészült munkákat irattároló dobozokba helyezik el a gyermekek. A legszebb alkotásokból „portfóliót” készítünk. A gyermekek szabadon ismerkedhetnek az eszközökkel, próbálkozhatnak, segítséget kérhetnek.

A nyugodt alkotó légkör érdekében azonban tudatos szokásrendszer kialakítása és betartatása szüksége. A folyamatos napirend alapvetően megengedi, hogy minden gyermek addig és akkor tevékenykedjen, amíg kedve van hozzá. Több napon keresztül is ismerkedhet egy-egy technikával, folytathatja másnap az elkezdett munkát.

A nyitott polcrendszer feltételezi, hogy sokféle „veszélyes” eszköz van a gyermekek közelében, azt bármikor használhatja. A megfelelő szabályok betartásával, az eszközhasználat egyéni megismertetésével kell megelőzni a balesetet. Az a gyermek, aki nem tartja be a szabályt, azt javítjuk, felszólítjuk, végső esetben felfüggesztjük a tevékenységből. A vizuális nevelés tudatos tevékenység a felnőttek részéről.

 

A tervezés a következő területekre terjed ki:

  • technika tanítása,
  • téma,
  • a nevelési rendszerbe való beillesztés,
  • a környezet kialakítása,
  • idő, hely,
  • a közös rajzolás vagy foglakozás.

 

7.7.3. A gyermekek vizuális ismereteinek fejlesztése

 

A vizuális tevékenység alapvetően szabad játék. Az óvónő az eszközök tudatos kiválasztásával, felkínálásával befolyásol. A fejlesztés lehetősége a gyermek változatos tevékenységének biztosításával, a technikai kivitelezés segítésével történik. A gyermekeket megismertetjük az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára.

A fejlődés nyomom követése által igazítjuk módszereinket a gyermekekhez, tervezzük meg a feladatokat. (pl. gyakorlás, új technika, ötletadás. Sémák adása közben ösztönözzük a gyermekeket a további gondolkodásra, keresésre, kutatásra.

A témákat felkínáljuk, a gyermek szabad választása a bekapcsolódás. A lényeg, az együttes alkotás! Általában komplex élményt adunk meg témaként, érzelmi alapon közelítünk a gyermekekhez. A vizuális nevelés során is a projekt módszert alkalmazzuk.

A prevenció nem ad külön feladatot, elsősorban a megismerő funkciók fejlesztése szükséges. A mozgásszervi fogyatékos gyermekek számára viszont több szemléltetésre, érzékszervi terület bekapcsolására, megtapasztalásra van szükség.

A kompenzáció célja az életkornak megfelelő haladás biztosítása. Szükséges a lemaradás okának megkeresése, majd a funkciózavarok, elmaradások rendezése, ha kell szakember igénybevételével.

 

A kompenzáció lépcsői:

  • pozitív érzelem kialakítása a vizuális tevékenységek iránt,
  • meglévő képzelet erősítése,
  • belső motiváció, alkotó képesség felébresztése,
  • analízis, szintézis fejlesztése,
  • kompenzációs folyamat kiszélesítése,
  • tehetséggondozás.

 

A tehetséggondozás alapja a megbecsülés, az érdeklődés, odafigyelés, a felfedezés lehetőségének biztosítása. Fontos a kreativitás fejlesztése. A tehetséges gyermekek számára biztonság, a szabadság motiváló erőként hat.

 

A gyermekrajzok elemzése:

A gyermekek rajzáról csak körültekintően, óvatosan, a gyermek személyiségének ismeretében nyilatkozhatunk jellemvonásairól. Biztos következtetéseket sosem állíthatunk. Vannak azonban olyan, viszonylag objektív jelek, melyek segítenek módszereink megválasztásában. Ezeket pedagógiai, esztétikai, lélektani szempontból csoportosítjuk.

7.7.4. A műalkotásokkal való ismerkedés

 

A műalkotás az ízlés és a látásnevelés egyik fontos eszköze, ezért nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a kisgyermek “első eszmélésében” milyen képekkel találkozik. Fontos szerepe van az ismeretek megszilárdításában, csoportosításában, valamint ismeretlen fogalmak kialakításában. Feladatunk az egyetemes kultúra átadása, az érzelmi megközelítés. A műalkotások megismertetése érdekében a gyermekekkel reprodukciós képeket nézegetünk, helyezünk el időnként az egyes tevékenységközpontokba. Ellátogatunk kiállításokra.

Szinte már hagyomány az óvodánkban “Csicsergő napi” kiállítás. Az előkészületekben, válogatásokba, rendezgetésekbe bevonhatóak a gyerekek is. Esztétikai érzék, térlátás stb. fejlesztése itt is megvalósul. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáit fejlesztjük. (pl. formák, színek magyarázata, eszközök megnevezése, élmények elmondása)

 

 

 

Az informatikai nevelés lehetőségei a vizuális neveléshez kapcsolódóan:

 

  • a technikák frissítése, új lehetőségek keresése,
  • képkiegészítők,
  • színezők.

 

A szülők bevonásának lehetőségei:

 

  • képek, könyvek gyűjtése, kölcsönadása az óvodának,
  • segítségnyújtás kiállítások rendezésében,
  • programjavaslat, /oda-vissza /
  • népi kismestersége bemutatása,
  • “kincsek” gyűjtése,
  • közös barkácsolás,
  • csoportszoba közös szépítése.

 

 

A fejlődés várható eredménye:

 

  • Szívesen vesznek részt ábrázoló tevékenységben.
  • Emberábrázolásuk életkoruknak megfelelő.
  • Tudnak vágni.
  • Tudnak festeni.
  • Tudnak mintázni.
  • Változatosan használják a színeket.
  • A teret kitöltik, odafigyelnek az arányokra.
  • Ábrázolásukban megjelennek az alapvető formák.
  • Szívesen nézegetnek műalkotásokat.
  • Munkájuk esztétikus.
  • Játékukhoz kiegészítő eszközöket készítenek.
  • Megbecsülik saját és mások munkáját.
  • Eszközhasználatuk megfelelő.
  • Ceruzafogásuk szabályos, biztos.
  • Vonaltartásuk koordinált.
  • Mintakövetésük pontos.
  • Kézdominanciájuk kialakult.

 

7.8. A külső világ tevékeny megismerése

 

Célunk: a környezetre figyelő, környezettudatos magatartás kialakítása, mely a későbbiek folyamán megalapozza a környezettel való harmonikus együttélést.

 

 

Főbb feladataink:

  • a tevékenységek főbb tartalmának kialakítása, tapasztalatnyújtás,
  • a környezethez kapcsolódó szokások, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése,
  • az ismeretátadás színtereinek megtervezése.

 

A környezeti nevelés óvodai szemlélete a társadalmi változásokkal új értelmezést nyert. Megjelent a fenntarthatóság fogalma, mely a célok és feladatok megfogalmazását is átértékeli.

 

„ A jó pedagógusokon múlik, hogy a gyerekek megszeressék a természetet, és helyes megvilágításban lássák ezt a sok nehézséget, amivel a világ küzd!…”      (Konrád Lorennz)

 

7.8.1. A tevékenységek főbb tartalmának kialakítása

 

A környezeti nevelés tartalmát a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezetből merítjük. A kompetencia alapú nevelés jól bevált elemeit is felhasználjuk nevelőmunkánkban.

 

A mozgásszervi és beszédfogyatékos fogyatékos gyermekek esetében alacsonyabb szintről indítjuk az ismeretszerzést. Felmérjük a tudásszintjüket az állatokkal, növényekkel, a közlekedéssel kapcsolatosan, ennek megfelelően tervezzük a fejlesztést. Az öltözködést szükségletnek megfelelően segítjük. A testséma fejlesztéséhez szakember tanácsát kérjük.

7.8.2. A környezethez kapcsolódó szokások, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése

 

A környezeti nevelés tehát több mint a környezet megismerése. Áthatja az egész nevelési területe. A Komplexen kapcsolódunk a zenei, anyanyelvi, vizuális, és matematikai neveléshez. A népművészet, az építészet megismertetése által a gyermekek közelebb kerülhetnek a régmúlt szokásaihoz, az emberek életéhez, használati eszközeihez.

A környezeti nevelés által történik a gyermekek tudatformálása, a környezethez való viszony pozitív alakítása, a szokások és magatartási formák alakítása, mely programunk egyik kiemelt feladata. A spontán megfigyelések, a tapasztalatok közös összegzése elősegíti a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlesztését. Az információszerzés sokoldalú biztosításával bővítjük a gyermekek fogalomrendszerét, passzív és aktív szókincsét.

 

A pozitív viszony kialakításához hozzájárulnak a környezetvédelmi jeles napok. Az ünnepi hangulat, az érdekes tevékenységek érzelmileg megérintik a gyermekeket. A tervezés, az ünnepek előkészületei felkeltik a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát. Az élmények által egyre nyitottabbak, befogadóbbak lesznek.

 

 

Zöldbetűs ünnepeink:

  • Takarítási világnap (szeptember 20.)
  • A víz világnapja (március 22.)
  • A Föld napja (április 22.)
  • A madarak és fák napja (május 10.)
  • Az állatok világnapja (október 4.)

 

 

A környezeti nevelést a játékosság, változatos tevékenységek jellemzik. A megismerés módszerei: megfigyelések, vizsgálatok, mérések, kísérletek, modellezések.

A fenntarthatóság megvalósulása érdekében fokozottabban foglalkozunk a környezetvédelemmel. A rombolás, a környezet károsításának hatását megmutatjuk, elutasítjuk a helytelen magatartást.

Szervezünk környezetvédelmi akciókat, vetélkedőket, papírgyűjtést. A lehetőségeknek megfelelően szelektíven gyűjtjük a szemetet, megismerkedünk a komposztálással.  A szülőkkel történő közös tevékenységek által a család környezethez való viszonyulását is formáljuk.

 

7.8.3. Az ismeretátadás színtereinek megtervezése

 

Az ismeretátadás színtereit a csoportnaplóban folyamatosan tervezzük. A csoportszobában kialakítjuk a környezetismereti, tudományos központot, melyben állatokat, növényeket, terméseket, gyűjteményeket, megfigyelésre alkalmas eszközöket helyezünk el. Udvarunk változatos megfigyelésre, tevékenységre alkalmas. (gyümölcs, díszfák, veteményes-gyógynövényes, virágos kert, halastó, stb.)

Sokféle állat és növény található a szomszédos Rákos patak mellet. A zöldségpiac, a posta, a közeli élelmiszer áruház mind egy-egy lehetőség tapasztalatok gyűjtésére.

Új témaként foglalkozunk a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek megismertetésével, mely megalapozza a gyermekek hazaszeretetét, a magyarság érzését.

 

Az informatikai nevelés lehetőségei a környezeti neveléshez kapcsolódóan:

 

  • érzelmek kifejezése,
  • sütemények készítése jelek alapján,
  • célba dobó,
  • nyomolvasás,
  • óvodai jelek,
  • egyenruhák felismerése,
  • piktogramok készítése, felismerése,
  • térképkészítés,
  • időjárás naptár készítése,
  • testbeszéd,
  • érzékelő játékok.

 

A szülők bevonásának lehetőségei:

 

  • kiállítási anyagok gyűjtése / +eszközök /
  • gyűjtemények készítése,
  • növények beszerzése,
  • közös munkák szervezése,
  • séták, kirándulások tervezése, helyismeret,
  • munkahelyi látogatások megszervezése,
  • új szemlélet alapján otthoni lehetőségek biztosítása,
  • eszközök beszerzése,
  • eszközök biztosítása, készítése.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

  • A gyermekek tudják saját nevüket.
  • Tudják szüleik nevét.
  • Tudják lakcímüket.
  • Tudják szüleik foglalkozását.
  • Tudják az évszakok jellemzőit.
  • Felismerik az öltözködés és időjárás összefüggéseit.
  • Tudatosul bennük a napszakok nevének sorrendisége, az idő múlása.
  • Ismerik a közvetlen környezetükben előforduló növények nevét.
  • Ismerik a környezetükben lévő épületeket, azok funkcióját.
  • Ismernek több háziállat, vadállat, madár, bogár nevét, életformáját.
  • Természetszerető és védő magatartással rendelkeznek.
  • Részt vesznek életkoruknak megfelelő környezetvédelmi akciókban.
  • Környezettudatos ismeretekkel rendelkeznek.
  • Ismerik, és jól alkalmazzák a gyalogos közlekedés szabályait.

 

7.9. Matematikai ismeretek közvetítése

 

 

Célunk: a környezet megismertetése során matematikai tapasztalatok, ismeretek nyújtása.

 

Főbb feladataink:

  • a matematikai érdeklődés felkeltése,
  • a tárgyak, személyek, jelenségek közötti mennyiségi, minőségi azonosságok, különbségek feltárása,
  • a számfogalom alapozása, építése
  • geometriai tapasztalatszerzés érzékelés, észlelés fejlesztésével.

 

7.9.1. A matematikai érdeklődés felkeltése

 

A matematikai nevelés az óvodai nevelés minden területét áthatja. Beépül pl. a mesébe, a vizuális nevelésbe, a zene világába, az önkiszolgálásba. Minden élethelyzet alkalmas matematikai ismeretek közvetítésére, átadására.

Óvodában a matematikai nevelés az értelmi nevelés része. A gyermekek érdeklődésére építve érzékelés, észlelés útján tevékenységek során valósul meg.

A gyermekek idejük nagy részét a csoportszobában töltik. Kíváncsiságukra, kísérletező kedvükre építve környezetüket igyekszünk úgy alakítani, hogy az ott található eszközök alkalmat nyújtsanak matematikai fogalmakkal való ismerkedésre.

Ilyenek: mérőeszközök, MINIMAT, pénzek, órák, időmérők, naptárak, gombok, fonalak, építőelemek.

Törekszünk arra, hogy az eszközök vonzóak legyenek, időnként frissítjük azokat. Az eszközöknek állandó helyet biztosítunk.

Az udvar, a séta, a kirándulás szintén számtalan lehetőséget teremt a matematikai tapasztalatokra. Az óvónő feladata a gyermekek figyelmének irányítása, a lehetőségek megláttatása. (pl. a levelek formája, a kavics nagysága) A matematikai nevelésben fontos szerepe van az óvónőnek. A gyermekek érdeklődését felkelti egy-egy új eszköz bemutatásával, problémafelvetéssel, a matematikai lehetőségek kihasználásával. A gyermek továbblépését ötletekkel, javaslatokkal segíti.

 

 

 

7.9.2. A tárgyak, személyek, jelenségek közötti mennyiségi, minőségi azonosságok, különbségek feltárása

 

Az összehasonlítás kezdetben érzékszervekkel, majd később szemléletes képszerű szinten történik. Olyan eszközöket használunk az összehasonlítás során, mely a gyermekekhez közel áll, élményeik kötődnek hozzá. Ilyen lehet egy ruhadarab, kisautó, melyeknek a színét, nagyságát hasonlítjuk össze.

Az élő és élettelen lényeket és jelenségeket tulajdonság alapján szétválogatjuk, személyi tulajdonságuk alapján sorba rendezzük. A tárgyakat színük, alakjuk, anyaguk, ízük, stb. szerint szétválogatjuk, magasságuk, hosszúságuk, tömegük, térfogatuk alapján sorba rendezzük. A személyeket nemük, hajuk alapján szétválogatjuk, súlyuk, testmagasságuk alapján sorba rendezzük.

A tevékenységeknek nehézségi fokozatai vannak. Legkönnyebb, ha a gyermek önmaga által kitalált szempont szerint válogat, ennél nehezebb, ha a z óvónő elvárása szerint, legnehezebb, ha egy megkezdett sorba rendezést, vagy válogatást kell folytatni. A soralkotás minőségi tulajdonság szerint is lehetséges. Kombinálhatjuk a minőségi és mennyiségi tulajdonságokat. A kombinációval a gyermekek gondolkodásának rugalmasságát, kreativitását fejlesztjük.

 

7.9.3 A számfogalom alapozása, építése

 

A számfogalom megalapozását a halmazok és mennyiségek összemérésével kezdjük. Problémahelyzet elé állítjuk a gyermeket, melyben meg kell állapítania, hogy több, vagy kevesebb a piros vagy sárga ceruza, a borsó, vagy bab. Az összemérést párosítással végezzük. Az összeméréshez kapcsoljuk az ugyanannyi, ugyanakkora fogalmát. A mennyiségről alkotott képzelet fejlesztésére a jellegzetes darabszámokat, (pl. két kéz, két fül) illetve a gyakran előforduló összképek, (dominó, állatok lába) A közvetett összemérést a több-kevesebb problémájának megoldására használjuk.

Közvetett összemérés során segédeszközöket, pl. korongot, pálcikát, ujjunkat használjuk. A darabszámot a számlálással állapítjuk meg. A mennyiségek mérésére poharakat, rudakat, mérleget, stb. alkalmazunk.  A halmazok számlálása által jutunk el a sorszámokig. A számfogalom építését elősegítjük a bontások gyakorlásával.

A gyermekek különféle halmazok elemeit több csoportra bontják. Itt ismerkednek meg a páros, illetve páratlan fogalmával.

 

7.10.3 A geometriai, matematikai tapasztalatszerzés

 

Az óvodás gyermek elsősorban érzékszervei által jut ismeretekhez. Az észlelése először tagolatlan, majd az apróbb részletekre is kiterjed. A négyzetet vagy téglalapot a gyermek először az egész alakzat összképéből ismeri fel.

A geometriai tapasztalatszerzés érdekében a gyermekek formaészlelését, térbeli tájékozódó képességét fejlesztjük elsősorban mozgásos tevékenységek által.

 

Az óvodában a geometriai tapasztalatszerzést három tevékenységi körre osztjuk:

  • építések, alkotások szabadon/másolása,
  • tevékenységek tükörrel,
  • tájékozódás térben és síkban.

 

A matematika feldolgozása projekt módszerrel történik. Az élethelyzeteket, témaköröket nem választjuk szét a többi területtől, csak a matematikai tulajdonságokat emeljük ki. Így lehet, pl. piac, homok, éneklés matematikája.

Színterei: pl. csoportszobai játék, étkezés, öltözködés, mozgás, stb.,

 

A komplex foglalkozásokkal lehetőséget biztosítanak arra, hogy a korábban mozaikszerűen szerzett benyomásokat rendszerezzük, bővítsük, új elemeket emeljünk hozzá. Ilyen lehet pld. meteorológiai ismeretek, mozgások, időmérés formái.

Szervezeti formaként elsősorban kiscsoportos, egyéni foglalkoztatási formát tartjuk hatékonynak.

 

 

Az informatikai nevelés lehetőségei a matematikai neveléshez kapcsolódóan:

 

  • irányjátékok,
  • jelkitaláló,
  • kicsinyítés, nagyítás,
  • háztervező,
  • jelkitaláló,
  • vonalkövető,

 

A szülők bevonásának lehetőségei:

 

  • eszközgyűjtés,
  • sétán való részvétel.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

 

  • Megértik és követik az óvónő kérdéseit, válaszolnak arra.
  • A matematikai jellegű problémákról elmondják gondolataikat.
  • Képesek különféle tulajdonságok szerint válogatni.
  • Különféle szempontok szerint össze tudnak mérni halmazokat.
  • Keletkeztetnek többet, kevesebbet, ugyanannyit.
  • Azonosítani tudnak egyező alakú tárgyakat és síkbeli alakzatokat.
  • Másolással képesek megépíteni térbeli és síkbeli alakzatokat.
  • 2-4 elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudják építeni.
  • Megkülönböztetik a jobb-bal irányt.
  • Ismerik a térirányokat, alkalmazzák térben és síkban.
  • Matematikai műveleteket 10-ig magabiztosan végeznek.
  • Számlálnak 10-ig oda és vissza.

 

 

7.10. Informatikai nevelés

 

Célunk: a tágabb és szűkebb környezetében való magabiztos eligazodó, az információszerzés- és kezelés technikáit ismerő, az infokommunikáció különböző formáiban jártas gyermek nevelése.

 

Főbb feladataink:

  • az informatikai nevelés feltételeinek megteremtése,
  • érzékelés, észlelés által sokrétű ismeretszerzés biztosítása,
  • információk feldolgozása változatos tevékenységek során,
  • a térben, síkban való tájékozódás fejlesztése,
  • az IKT eszközök használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel,
  • tehetséggondozás, részképesség zavarok megelőzése,
  • az interneten való kommunikáció lehetőségének megteremtése,
  • a szülők informatikai szemléletének formálása,

 

7.10.1. Az informatikai nevelés feltételeinek megteremtése

 

A kisgyermekek legfontosabb tevékenysége a játék. Az önfeledt játék során fejlődnek képességeik, leküzdik az akadályokat, oldódnak feszültségeik. A mai kor játéka egészen más. A hagyományos játékok mellett/helyett a gyermekek Tv-t néznek, videóznak, ismerkednek a számítógéppel. Az informatika kisgyermekkori alkalmazása napjainkban terjedőben van. Ma már nem az a kérdés, hogy megismertessük-e gyermekeinkkel ennek lehetőségét, hanem az, milyen formában, milyen módszerekkel. Az Európai Unió egyik fejlesztésre ajánlott területe a digitális kompetencia, „mely a következő készségeken, képességeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, bemutatása, és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten.” Óvodánk nevelőközössége az informatikai nevelést széleskörűen, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a gyermekek érdeklődése szerint, a mindennapokba beépítve, sokadik játéktevékenységként értelmezi. Játékok sokaságával bevezetjük gyermekeinket az információs és kommunikációs kultúra rejtelmeibe. A játékok formái is változatosak, egyéni, páros, csoportos és egész csoportot érintő is lehet. A gyermekek kíváncsiságára, alkotókedvére, ismereteire építünk. A cél megvalósulását tartalmi és formai jegyekben is elősegítjük.

 

Az informatika, mint óvodai specialitásunk már az óvoda, csoportszoba arculatán is tükröződik:

  • a folyosón elhelyezzük az épület térképét, piktogramokkal jelöljük a fontosabb helyiségeket, a fontosabb tevékenységek sorrendiségét,
  • feliratokkal, jelekkel látjuk el a csoportszoba eszközeit, játékait,
  • könyvtársarkot alakítunk ki,
  • időjárás és egyéb jeles táblát készítünk,
  • gyűjteményeket helyezünk el,
  • informatikai tevékenységközpontot alakítunk ki.

 

Az informatikai nevelést a gyermekcsoportban mindig közvetlen tapasztalatszerzéssel, játékkal kezdjük!

 

7.10.2.  Érzékelés, észlelés által sokrétű ismeret szerzése

 

Udvaron, séták során megfigyeljük a virágok, a levelek színét, megszagoljuk illatát, meghallgatjuk a fák susogását, az állatok hangját. Beazonosítjuk a környezet zajait. Csoportosítjuk a növényeket, gyümölcsöket színük, formájuk, illatuk szerint.

Megfigyeljük és értelmezzük érzelmeinket, játszunk a mimikánkkal. Megfigyeljük a környezetben található piktogramokat; az óvodában, a csoportszobában, a buszvégállomáson, az utcán, a környező intézményeken. Megfigyeljük az időjárás változásait.

 

7.10.3. Változatos tevékenységek során a szerzett információk feldolgozása

 

Gyűjteményeket készítünk különféle témákkal, az óvodai nevelési területek bevonásával (pl.: gyümölcsök, dalok, mesék, versek) hívóképek felhasználásával.

Az óvoda napi tevékenységeit fázisokra bontjuk (pl.: étkezés, fogmosás) Táblákat készítünk a szülők tájékoztatására, a gyermekek tevékenységének jelölésére, a sorrendiségre.

Időjárásnaptárt készítünk, megbeszéljük a meteorológiai jeleket. Könyvtári látogatásaink során: megismerkedünk a könyvtár használatával, régi könyveket, folyóiratokat nézegetünk. Elolvassuk, hogyan alakult ki az írás, a papírkészítés. „Kutakodunk” a titkosírási formák között. Értelmezzük a fényképek, rajzok, épületek üzenetét. Régi szavakat, mondákat, közmondásokat keresünk. Ismerkedünk országok zászlajával, címereivel. Megbeszéljük és eljátsszuk, hogyan kommunikálnak egymással az emberek, állatok. Készítünk mesekönyvet, plakátot, meghívót, címkét, digitális mesét.

 

7.10.4. Térben, síkban való tájékozódás fejlesztése

 

Rajzokat egészítünk ki megadott irány szerint. Sokféle labirintust hozunk létre, majd az általunk kialakított szabályoknak megfelelően játszunk velük. Terepasztalt, térképet készítünk, jelek, iránytű segítségével tájékozódunk. Eljátsszuk a bolygók mozgását, beszélgetünk a csillagokról. Tárgyakat lerajzolunk, majd nagyítunk, kicsinyítünk.

 

Az óvónők a tanév során sok társasjátékot, puzzlét, dominót, egyéb játékot készítenek, illetve a vásárlás során a célnak megfelelően válogatnak.

7.10.5. Az IKT eszközök használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel

 

Az informatikai eszközökkel való ismerkedés novembertől történik. Óvodában megbeszéljük a TV, a magnó, a telefon, fax, fényképezőgép diavetítő alkalmazási lehetőségeit. A számítógép működését a gyakorlatban is megismertetjük. A számítógépet az informatikai központban helyezzük el. A bútorok a gyermekek méretéhez igazodnak. Az egér vásárlásánál figyelembe vesszük a gyermekek kézméretét A monitor beszerzésekor a gyermekek szemének védelme érdekében tanácsot kérünk. Jelenleg a sík képernyőt részesítjük előnybe.

Kísérletezünk az interaktív tábla működtetésével, az ismeretátadás folyamatába való bekapcsolásába További tervünk a téri tájékozódás fejlesztése érdekében méhecske robot alkalmazása.

 

 A gyakorlati használattal kapcsolatosan szabályokat alakítottunk ki:

 

A számítógépet reggel 8 órától, a kezdeményezés megkezdéséig illetve délután az ébredés után 15 órától 17 óráig használhatják a gyermekek.

 

A számítógép mellett a gyermekek jelét táblán helyezzük el, melyen nyomon követhetik ki, mikor következik. Szintén itt található az a piktogram sorozat, melyről leolvashatják a számítógép használatának betartandó szabályait. Egyszerre két gyermek van a számítógép előtt, az egyik játszik, a másik figyeli, illetve megbeszélik élményeiket, problémáikat. Egy-egy kisgyermek 10 percig játszhat, de a megkezdett játékot ezen túl is befejezheti. A számítógép használatának idejét óracsörgés jelzi. A számítógépet csak óvónő kapcsolhatja be és ki. Ha valamilyen technikai probléma adódik, szólnak az óvónőnek. A billentyűzetet csak a megbeszéltek szerint lehet használni.

A számítógép működtetését az óvónő folyamatosan figyelemmel kíséri. A gépkezelést, a programokkal való megismertetést mindig egyénileg végzi. A későbbiek folyamán, szükség esetén segítséget nyújt, buzdít a továbblépésre, folyamatosan betarttatja a szabályokat.

 

7.10.6. Tehetséggondozás, részképesség zavarok megelőzése

 

A számítógépes játékokat úgy válogatjuk össze, hogy alkalmas a tehetséggondozásra, valamint a részképesség zavarok korrekciójára. Alapelv, hogy minden gyermek a maga szükséglete és igénye alapján tevékenykedik. A számítógép kreativitásra, logikus gondolkodásra sarkall. A tehetséges gyermek szereti a kihívást, itt lehetősége van az egyéni feladatadásra. A nehézségi fokozatokat önállóan választhatja meg. A számítógépes programok érdekesek, maga a tevékenység lehetőséget ad a nyitottság, a felfedezőkedv kiélésére, a gazdag tapasztalatcserére.  A nehézségi fokozat megválasztása önkéntessége miatt sikerélményt, ezáltal önbizalmat ad. A vidám játékok, a kellemes zene által a gyermek biztonságba, nyugodt légkörben van. Az egérhasználat során fejlődik szem-kéz koordinációja, kézügyessége, térbeli tapasztalatokra tesz szert. A gyermeknek megadatik a tévedés lehetősége, de törekszik a helyes megoldásokra. A játékok által nő a figyelem tartóssága, a türelem, a szabálytudat. A sokféle játéktípus pl.: memória, puzzle, labirintusjáték, segíti a téri tájékozódást, a formafelismerést, a vizuális motoros képességet. A szocializációs szerepe megfigyelhető az internetes játékokban, a feladatok megbeszélésében, egymás segítése folyamán. A következő években az IKT eszközök alkalmazásának pszichológiai hátterét is szeretnénk vizsgálni pszichológus segítségével. Mesével, verssel hívnánk fel a gyermekeink és a szülők figyelmét a valós és virtuális világ különbségeire, az informatikai eszközök veszélyeire, lehetőségeire.

 

A mozgásszervi fogyatékos gyermekek esetében az érzékelés, észlelés fejlesztésére külön figyelmet fordítunk. A programok megismertetésére hosszabb időt szánunk. Folyamatos segítséget nyújtunk, de buzdítjuk a gyermekeket az önálló feladatmegoldásra.

7.10.7. Az interneten való kommunikáció lehetőségének megteremtése

 

A kisgyermekek részére az interneten sokféle játék található. Az óvodás korosztály számára ajánlott pl.: Lapoda Mese, a Comenius Logo, Egyszervolt.

Ezek a játékok szakemberek által kidolgozottak, figyelembe veszik a gyermekek életkorát. Kirakó, kifestő, rajzoló, elemekből állnak. Az internettel való ismerkedést a jövő tanévtől tervezzük, a meseprogramokon kívül az ismeretszerzés lehetőségét is megmutatnánk. (pl. állatok, növények képei) A nyomtatást egy központi nyomtatóval oldanánk meg. További fejlődési lehetőség az eTwinning program, mely interneten keresztül biztosít más országokkal való szakmai kapcsolatot, egy téma IKT eszközökkel való közös feldolgozását.

 

 

 

 

A család bevonásának lehetőségei:

 

Az óvoda kér segítséget a szülői háztól:

  • Honlap gondozása,
  • informatikával kapcsolatos képek gyűjtése,
  • fényképek, videó felvételek készítése az óvodai életről.

 

Az óvoda javasol a szülői háznak:

  • gyermek honlap ajánlása:
  • gyermek honlapok böngészésének módszerei,
  • a gyermekek által használható programok ajánlása, játszóház keretén belül informatikai játékok készítése.

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

  • A közvetlen környezet jeleit ismerik, megértik.
  • Biztosan mozognak a térben.
  • Szívesen vesznek részt informatikai játékokban.
  • Óvónői segítséggel készítenek informatikával kapcsolatos eszközöket.
  • A számítógép és az IKT eszközökkel kapcsolatos szabályokat betartják.
  • A számítógépet alapszinten kezelik.
  • Játékprogramokat ismernek, alkalmaznak.
  • Használják az internetes játékokat.

 

 

7.11. Munka jellegű tevékenységek

 

 

Célunk: hogy minden gyermek örömét lelje a munkában.

 

Főbb feladataink: a különböző munkajellegű tevékenységeinek megtervezése, a feltételek biztosítása

Alapvető feltételek

 

Munkaeszköz: gyermek méretének megfelelő, célszerű, biztonságos, rendben tartható.

Munkalehetőség: ami a gyermek életkorának megfelelő.

Idő: ne legyen holtidő, hosszabb időintervallum jellemezze a tevékenység végzését.

Hely: polcok, fiókok, a gyermekek számára könnyen hozzáférhető.

 

A játék mellett az óvodában a munka olyan tevékenység, melyet a gyermek szívesen végez. Ez abból adódik, hogy a munkát játékos formában, cselekvés által végezzük. Fő jellemzője a játékkal szemben, hogy van célja, eredménye, külső szükséglet motiválja. Felelősséggel jár, tapasztalatok, készségek szükségesek hozzá, aktív tevékenységnek tekintjük. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának fontos eszköze. A munka saját és mások elismerésének egyik formája. A tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban alkalom adódik az udvarias beszédformák gyakorlására, az ok-okozati összefüggések megfogalmazására. A munka humanista jellege az értékek létrehozásában, abban való gyönyörködésében, a környezet átalakításában van. A gyermekekkel derűs környezetben, felszabadult légkörben végezzük. A gyermekek a munka során igazán kipróbálhatják erejüket, képességüket.

Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be. A munkafogásokat egyenként mutatjuk be és gyakoroltatjuk. A munka mennyiségét csak fokozatosan növeljük.

Értékelés: munka feletti közös öröm, később az eredmények.

Figyelembe vesszük, ha egy-egy gyermeknek van “kedvenc” munkája, de nem engedjük, hogy mindig kizárólagosan csak ő, és csak azt végezze.

A munka jellegű tevékenység megszerettetésében, tiszteletében segítséget nyújthatnak a középiskolás diákok, akiknek lehetőséget, helyet biztosítunk a kötelező közösségi munka végzéséhez.

 

7.11.1 Önkiszolgálás

 

Testápolás során a gyermekeket először alapvető szükségleteik kielégítése motiválja. A kezdeti hiányosságot felváltja a jól kialakított szokásokon alapuló igényes testápolás, a hozzá kapcsolódó alapvető fogásokkal.

Étkezésnél megismertetjük a terítéshez, étkezéshez szükséges tevékenységeket, mozgásokat, majd készség szintre emeljük azokat.

Öltözködés folyamán hőmérsékletnek megfelelő öltözködés igényét igyekszünk kialakítani. A ruhadarabok nevét, célszerű használatát, a vetkőzés ill. öltözés helyes sorrendjét és módját gyakoroltatjuk. Felhívjuk a figyelmet a rendezett öltözetre, a tükör használatára. A mozgásszervi fogyatékos gyermekek jóval több felnőtt segítséget, türelmet, időt, buzdítást igényelnek az öltözködés során.

Környezetünk rendjének megőrzése – már közösségért végzett munka is. Belső igénnyé szeretnénk alakítani. Sokat jelenthet az óvónői (felnőtt) példa, s a rendszeresség.

 

7.11.2  Közösségért végzett tevékenységek

 

A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munka:

  • játékok javítása, készítése,
  • teremrendezés, takarítás, díszítés,
  • ünnepi készülődés, ajándékkészítés,
  • házimunka jellegű tevékenységek: sütés, főzés, befőzés,
  • az óvoda előtti füves terület takarítása,
  • udvari játékpakolás.

A naposi munka háttérbe szorul a folyamatos napirend és a folyamatosság miatt. Véleményünk szerint sok gyermek gátlásossága feloldódott azzal, hogy nem kell állandó készenlétben lennie, s nem kell minden területen /terítés, mosdózás, foglalkozások /

“kötelezően” segítenie. A vegyes csoportban a segítségnyújtás különböző formái kerültek előtérbe. Közvetlen napi kapcsolatra épül. A nagyobb gyermekek sokat segítenek a kicsiknek.

 

7.11.3. Növénygondozás – állatgondozás

 

A növény-és állatgondozás feladatai:

  • élősarok kialakítása, rendben tartása,
  • folyamatos gyűjtőmunka, termések betakarítása,
  • kert gondozása, fű ápolása, levélgyűjtés,
  • madarak rendszeres etetése,
  • segítés az öntözésben, gazolásban, növényápolásban, telepítésben,
  • járda, faház, padok tisztántartása.

Ezek a tevékenységek mind igénylik a felnőtt jelenlétét, irányítását, de megfelelő lehetőség biztosításával, s a munkafogások precíz elsajátításával a gyermekek egyre nagyobb részt vállalhatnak belőle.

 

Az informatikai nevelés lehetőségei a munkához kapcsolódóan:

 

  • a munka folyamatainak fázisokra bontása,
  • piktogramok készítése.

 

A szülők bevonásának lehetőségei:

 

  • közös munkálatok, játékjavítás,
  • közös gyűjtés,
  • sütés, főzés, ünnepi készülődés.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

  • A rájuk bízott feladatokat örömmel végzik.
  • Szívesen vállalnak egyéni megbízásokat.
  • A közösségért végzett tevékenységekben részt vesznek.
  • A kerti munkában aktívak.
  • A tevékenységek után rendet raknak.
  • Önkiszolgáló tevékenységüket önállóan, természetességgel végzik.
  • Környezetükre igényesek, törekszenek a rendre.

 

8. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

 

8.1. Javasolt napirend

 

Idő Domináns tevékenységek
Gyermekek Óvodapedagó-gusok Dajkák
6.00-7.00 Játék a gyülekező csoportban. A gyermekek fogadása, a játék irányítása.
7.00-8.00 Játék a tevékenység

központokban, előkészület a reggelihez.

Tevékenység

központok megnyitása, játékirányítás, a gyermekek fogadása.

Gondozási feladatok, terítés, az étkezés segítése.
8.00-9.00 Munka jellegű tevékenység, reggeli, játék

A tornaszoba és informatikai központ megnyitása.

Étkezés irányítása, játékirányítása. Gondozási feladatok irányítása, az étkezés segítése.
9.00-10.30 Szabad játék, játékba integrált tanulás Kezdeményezett tevékenységek A környezet rendezése, óvónők tevékenységének segítése, gondozási feladatok
10.30-12.00 Öltözködés, játék a szabadban, munka jellegű tevékenységek. Az öltözködés irányítása, játékirányítás. Az öltözködés, udvari élet segítése, az étkezés, pihenés előkészítése.
12.00-13.00 Öltözködés, tisztálkodás,

ebéd

Öltözködés, gondozási feladatok, az étkezés irányítása. Az öltözködés, gondozási feladatok, étkezés segítése.

 

13.00-15.00 Pihenés/alvás, csendes tevékenység A pihenés nyugodt feltételeinek biztosítása. Környezet rendezése, uzsonna előkészítése.

 

15.00-16.00 Gondozási feladatok, uzsonna, játék. Az ébredés szervezése, az öltözködés, uzsonnázás irányítása. Ágyazás, gondozási feladatok, uzsonnázás segítése, a környezet rendezése.
16.00-17.00 Játék, tanulás. Játékirányítás, egyéni fejlesztés.
17.00-18.00 Játék, ügyelet Játékirányítás, a gyermekek hazabocsátása.

 

A kötelező –és mindennapos testnevelés időpontja a csoportok beosztása szerint változó. A nyári időszakban a szabadlevegőn való tartózkodás ideje növekszik

 

8.2. A tanulási folyamat tervezése

 

A tevékenységben megvalósuló tanulás tervezése egymásra épül, egységekre bontott.

Részei:

  • Felhasznált forrásanyag gyűjtemény
  • Éves projektterv
  • Aktuális projekt terv
  • Tematikus terv

 

A projekt megjelenítése a csoportnaplókban:

  1. A projekt ábra (cím, időpont, általános cél, témák ábrája)
  2. Tematikus terv (időpont, tevékenységi formák, cél, feladat, kiemelt fejlesztési terület, módszerek, eszközök)
  3. Egyéb tevékenységek (Játékbővítés, viselkedéskultúra, szülők bevonása, produktum)
  4. A projekt értékelése

 

 

 

 

8.3. Egyéb tervezési formák

 

A nevelési tervet (szokás-szabályrendszert) közösen készítettük el. Ennek értékelése félévente történik. Van külön nyári életre vonatkozó szokás-szabályrendszerünk.

A gyermekek fejlődésének nyomon követése, valamint az egyéni fejlesztési tervek a nevelőtestület által kidolgozott „Gyermekdossziéban” találhatóak.

A tehetségműhelyek tervezése a Műhelynaplóban valósul meg.

 

 

Egyéb gyermekekkel kapcsolatos dokumentumaink:

Felvételi és mulasztási napló

9. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK

 

 

A speciális szolgáltatásokat elsősorban a Pedagógiai Program elvei, az épület lehetőségei, valamint a szülők igényei alapján tervezzük. Véglegesítése az éves munkatervben történik.

 

A teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus tartja.

 

Ingyenes szolgáltatások

 

  • logopédiai foglalkozás,
  • játszóház,
  • séták, megfigyelések
  • egyéni, differenciált fejlesztés,
  • egészségügyi szűrővizsgálatok,
  • óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítése,
  • a gyermekek napközbeni ellátása,
  • mozgásszervi és beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése.
  • tehetséggondozás

 

10. Család és óvoda kapcsolata

 

 

Célunk: a családi neveléssel együtt, egymást kiegészítve a gyermekek fejlődésének elősegítése.

 

 

Főbb feladataink:

  • a szülők közvetlen bevonása az óvodai életbe,
  • a szülők tájékoztatása,
  • programok, rendezvények szervezése.

 

A család szerepe az óvodai életben:

 

Alapelvek:

  • A család a szocializáció első színtere.
  • A családnak jogaik és kötelezettségeik vannak a gyermekük gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, iskolássá válásában.
  • Alapvető feltétel a kölcsönös bizalom, tisztelet.
  • A nevelőközösség értékként kezeli a gyermekek másságát, fejleszthetőségét, szeret, elfogad, tisztel minden gyermeket.
  • Az óvoda szerepet vállal a családi nevelés erősítésében.

 

A pedagógusok feladata a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel, szükség esetén a családhoz illesztett segítségnyújtás megtervezése, megszervezése. A cselevési terv egyénre szabottan jelenik meg a gyermekek személyi anyagában. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkciókat, abban az esetben az óvoda feladata a szakmai támaszrendszer kiépítése, a segítők bevonása.

 

10.1.   A szülők közvetlen bevonása az óvodai életbe

 

Látogatások:

Az óvodával való ismerkedést szolgálja. A beiratkozás előtti időpontokban, illetve nyári hónapokban történik.

 

Nyílt nap:

Idesoroljuk a szülők látogatásait a gyermekcsoportban annak céljából, hogy ismerkedjenek gyermekük óvodai életével, gyermekük csoportba való viselkedésével.

 

SZK:

Csoportban működő, annak életét segítő két szülőből álló közösség. Általában szervezési feladatokban segít, közvetít az a szülők és óvónők között. Véleményezi a gyermekek, szülők nagyobb csoportját érintő dokumentumokat, intézkedéseket.

 

Csoportnak való segítségnyújtás: Változatos tevékenységben nyilvánul meg: pl. gyűjtőmunka, eszközök készítése, eszközjavítás, kíséret biztosítása, beszerzések, ajándékkészítés.

 

10.2. Tájékoztatás, továbbképzés

 

Szülői tájékoztató a gyermekek fejlődéséről:

A gyermekek fejlődéséről félévente az óvodapedagógusok írásbeli tájékoztatót nyújtanak.

 

Üzenetek:

A nevelők kérése, üzenetek a szülők felé. Személyre szóló információt közvetítenek.

 

Óvodai központi hirdető tábla:

Fontos események, gazdasági információk, napi teendők,      programok ismertetésére szolgál.

 

Csoportos faliújságok:

Kérések, ajánlatok, ismertetők közvetítésére hasznosítható, valamint a gyermekek munkájáról ad ízelítőt, a versenyeztetés igénye nélkül.

 

Szórólapok: Tájékoztató különféle programokról.

 

Családlátogatások:

A gyermek környezetének és a családtagok          megismerését szolgálja viszonylag kötetlen formában.

 

Szülői értekezlet:

Csoportonként programok, feladatok, problémák megbeszélésének színhelye. Gyakorlatban az egyes óvodai         területek csoportra vonatkozó részeinek értelmezése, az elért eredmények megvitatása történik.

 

Fórumok:

Beszélgetés az életkori sajátosságokról, nevelési helyzetekről, általános problémákról. Szituációk elemzése, módszerek ajánlása szakemberek bevonásával.

 

Napi találkozások:

Csak a legszükségesebb információk átadására-átvételére     ajánljuk. Nem alkalmas sem pedagógiai, sem pszichológiai szempontból a problémák megbeszélésére.

 

Fogadó órák:

Nézeteink szerint a legalkalmasabb forma személyes beszélgetésekre, információszerzésre, nézetek egyeztetésére, a gyermekek fejlődésének nyomon követésére.

 

Honlap

A szülők és partnereink számára a folyamatos tájékoztatás érdekében honlapot működtetünk. A honlapnak általános részében az óvodára vonatkozó dokumentumok, óvodai tevékenységek találhatóak, míg a csoportoknál speciális, egyéni információk, képek is láthatóak.

 

 

10.3.  Programok, rendezvények

 

Csoportos és óvodai formában valósul meg, melyek egy része a megismerést szolgálják lazább formában (pl. közös főzés) másrészt lehetőséget ad ismeretnyújtásra, kulturális igények kielégítésére. (pl. játszóház, kirándulások) Óvodai ünnepeink formáit az éves munkatervben határozzuk meg.

 

 

Nemzeti ünnepeink:

Március 15.

Június 4.

Október 23.

Augusztus 20.

 

Tevékenységek az ünnepek folyamán:

 

Március 15.

 

Március 15-e nem tartozik a néphagyományok közé, de megünneplését fontosnak tartjuk. Ez az egyetlen olyan ünnep, mely által megalapozhatjuk a gyermekek nemzeti öntudatát, a szülőföld iránti szeretetét. Ez természetesen életkornak megfelelő élmények biztosításával történhet. Jelképek, dalok, versek segíthetik az ünnephez való pozitív viszonyulás kialakítását. Készül kokárda, zászló, csákó, kard, könyveket nézegetnek a felnőttekkel a gyermekek.

A nagycsoportosok meglátogatják a közeli emlékművet, ahol zászlót, virágot helyeznek el. A fiúk huszárok lehetnek.

 

Nemzeti összetartozás napja

 

A magyarság tudatának erősítése az óvodás korú gyermekeknél nehezen megfogható, feldolgozható. Elsősorban érzelmi alapon lehet megközelíteni, a közvetlen környezet megismertetésén át juthatunk el a külföldön élő magyarság tudatosításáig. Ezen a napon a gyermekekkel magyar zenét, népmeséket, játékokat tervezünk.

 

Október 23.

 

Az ünnep elsősorban külsőségekben jelenik meg, zászló készítésével, elhelyezésével. A gyermekekkel könyveket nézegetünk, interneten életkornak megfelelő képeket válogatunk.

 

Augusztus 20.

 

Az ünnepet a gyermekek emlékein keresztül dolgozzuk fel. Életkorukhoz igazítva beszélgetünk az államalapításról, a kenyér ünnepéről. Mivel Budapesten élünk, a gyermekekkel beszélgetünk a tűzijátékról, a városban szervezett programokról, a mesterségek ünnepéről.

 

 

Egyéb fontosabb rendezvényeink:

 

Anyák napja

Kihívás napja

Csicsergő nap

Évzáró

 

Az anyák napja bensőséges, csoporton belüli rendezvény. A nagymamák és édesanyák számára a gyermekekkel együtt szervezzük a tevékenységeket. A kihívás napja sportversenyekkel dúsított, míg a Csicsergő nap egy egész napos program külső előadók meghívásával, kézműves, mozgásos tevékenységgel, szülők meghívásával.

 

 

11. Az intézmény egyéb kapcsolatai

 

Az óvoda önálló szakmai egységként működik. Szakemberek, kisegítő személyzet vesz részt a napi nevelőmunkában.

Vannak azonban speciális területek, melyekhez az intézmény még nem rendelkezik megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, illetve törvényi előírások, gazdasági okok teszik szükségessé az együttműködést. Ezért széleskörű kapcsolatokat tartunk fel intézményekkel, civil szervezetekkel.

Az intézmény teljes körű kapcsolatrendszerét, annak rendjét a Minőségirányítási program partnerlistája tartalmazza.  Helyi programunkban azokat a partnereket vesszük számba, melyek közvetlenül befolyásolják napi életünket, munkánkat.

 

A kapcsolatalakítás szempontjai:

  • a gyermekek fejlődési folyamatának nyomon követése,
  • kulturális igények kielégítése,
  • egészségügyi, óvó-védő funkció,
  • szociális feladatok,
  • korrekció, fejlesztés,
  • munkakapcsolatok,
  • gazdasági kapcsolatok.

 

11.1. Bölcsőde-óvoda kapcsolata

 

Egy épületben vagyunk, így a szakmai kapcsolat mellett gazdasági együttműködés is szükséges. Azonos a fűtés, víz, világítási rendszer. A karbantartást célszerű évről-évre összehangolni.

A szakmai együttműködés folyamatos. Az óvónők részt vesznek szülői értekezleteken, a bölcsődés szülők és gyermekek meglátogathatják a leendő óvónőt, csoportot. Közös látogatások, gyakorlati bemutatók történnek. Nagyobb ünnepeken műsorral, meglepetéssel kedveskedünk, a nagyobb bölcsődés gyermekek meglátogatják az óvodát. A gondozónőket folyamatosan tájékoztatjuk, és meghívjuk az óvoda rendezvényeire, szakmai bemutatókra, előadásokra. Óvodánkban bölcsőde összekötő működik.

 

11.2. Iskola-óvoda kapcsolata

 

A környező iskolákkal folyamatosan fejlődő a kapcsolatunk. Részt veszünk óralátogatásokon, a gyermekeket elvisszük abba az iskolába, amelyikbe jelentkezett. Szülői értekezletre hívjuk a tanítónőket. Ismertetőket adunk és kapunk a fontosabb programokról. Iskola összekötő biztosítja a folyamatosságot.

11.3. Művelődési intézmények

 

Elsősorban a kerületben lévő közeli intézmények programjaiban veszünk részt.

Vigyázó Sándor Művelődési Központ: kiállítások, meseműsorok megtekintése, programjaikról információk közvetítése a szülők felé.

Látogatjuk esetenként a Kerületi könyvtárat, múzeumot. Kerületen kívül: Planetáriumba, múzeumokba, bábszínházba megyünk el.

Óvodánkba rendszeresen járnak előadóművészek. A programokat évente programszervező óvónőnk egyezteti. Az utazási költséget és belépő díjakat a szülők finanszírozzák.

 

11.4. Egészségügyi intézmények

 

A területi védőnővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Az év elején összeállítja a munkatervét, melyet az intézményvezetővel egyeztet, közösen kiegészítik azt. A gyermekorvos havonta látogatja intézményünket. Megbeszéljük az aktuális problémákat, tanácsokkal látja el a pedagógusokat, felkérésre a szülők számára előadást tart. Fogorvosunk évente maximum kétszer látogat az óvodába. Felvilágosító előadást tart csoportonként mutatja be a helyes fogmosás fortélyait. A gyermekek fogászati szűrésére a fogorvosi rendelőbe kerül sor, ahová a szülők viszik a gyermeküket. Az ÁNTSZ ellenőrzései alkalomszerűek, váratlanok. Szükség esetén, telefonon kérünk tanácsot, felvilágosítást.

 

11.5.  Szociális intézmények

 

A családok szociális, működésbeli problémái egyre több plusz feladatot adnak a fenntartónak, óvodánknak. Ebben próbálnak segíteni az erre szakosodott intézmények dolgozói. A Családsegítő Központ általában közvetlenül a családokkal veszi fel a kapcsolatot, az óvoda elsősorban közvetítő szerepet játszik. pl.: programokról, lehetőségekről való tájékoztatás. A Gyermekjóléti Szolgálattal több gyermekünk révén is kapcsolatba kerültünk. Az egyre növekvő családi konfliktusok miatt a jövőben szorosabb együttműködésre van szükség.

 

11.6. Pedagógiai szakszolgálatok

 

A törvényi változások miatt átalakult a szakszolgálatok rendszere, igénybevételi lehetősége, kötelezettsége. Általános szabály, hogy a pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele szülői döntés alapján történik. Kivétel ez alól, amikor a szülőt közigazgatási hatósági eljárás, valamint a köznevelési törvény erre kötelezi. Biztosítani kell az óvodában a logopédiai ellátás keretében a beszéd és nyelvi fejlettség vizsgálatát az 5. életévüket betöltött gyermekek körében. Akik nincsenek 5 évesek, csak szülői írásbeli kérésre kerülnek logopédiai szűrésre. Továbbra is a Nevelési Tanácsadó szakemberei végzik az iskolaérettségi előszűrő vizsgálatot, azon gyermekek esetében, akiknél az óvodapedagógusok erre igényt tartanak s ezt a szülővel egyeztetik. A prevenciós fejlesztések a szülő írásbeli bejelentkezése alapján történik. Az iskolaérettségi vizsgálatokat január, február hónapokban szervezzük. Szakértői Bizottság vizsgálatát kérjük azon gyermekek esetében, akiknél tanulási nehézség, illetve SNI gyanúja merül fel. A Nevelési Tanácsadó minden intézmény részére pszichológust jelöl ki, akik a kapcsolattartást biztosítják.

 

11.7. Egyéb szakmai szolgáltatók

 

Az intézmény pedagógusainak továbbképzését elsősorban uniós pályázatok által biztosítottuk. Az elkövetkezendő időszakban a Pedagógiai Központok (POK) munkatársai szervezik azokat.  Továbbképzéseink a Pedagógiai Programhoz, a helyi és társadalmi igényekhez kapcsolódnak.

 

 

11.8. Fenntartóval való kapcsolat

 

Fenntartóval való kapcsolatunk széleskörű, kiegyensúlyozott, korrekt. Mindenki igyekszik érdekeit érvényesíteni, a másik jogainak megsértése nélkül. Együttes cél: a jogszerű működés.

A fenntartó számos kérdésben döntési, ellenőrzési, értékelési és jóváhagyási jogkörrel rendelkezik, melyeket jogszabályok szabályozzák. Napi kapcsolatunk van tanügyi és kulturális ügyekben a művelődési-oktatási csoporttal.

A munkánkat az oktatásért felelős alpolgármester irányítja. Az oktatási bizottsággal kapcsolatunk lazább, általában a vezető beszámoltatására, választások idejére, pályázatok elbírálására korlátozódik.

A gazdasági irodával szabályzatban meghatározott módon történik a munkamegosztás, felelősség.  A belső ellenőrzések bejelentés után, korrekt módon történnek.

Területi képviselőnkkel élő a kapcsolat, anyagi, erkölcsi támogatást nyújt, látogatja rendezvényeinket.

 

11.9. Felsőoktatási intézmények

 

Óvodán referencia intézmény az informatikai nevelés területén. Feladatunk a hálózatépítés, ismereteink széleskörű átadása. Ezért több felsőoktatási intézménnyel is felvettük a kapcsolatot. Hallgatókat fogadunk és a pedagógusok is részt vesznek konferenciákon, előadásokon. Gyakorlati helyként is részt veszünk óvodapedagógusok képzésében.

 

11.9 Középfokú intézmények

 

Óvodánk fogadó intézményként részt vesz a középfokú intézmények számára szervezett közösségi szolgálat szervezésében. Az iskolával való együttműködési megállapodás alapján, betartva a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvényben foglalt előírásokat fogadja a tanulókat. Az intézménybe mentor segíti az együttműködést, a szükséges feltételek megteremtését.

 

11.10.Vállalatok, egyéb szervek

 

A kapcsolatok elsősorban gazdasági jellegűek. Igyekszünk szponzorokat keresni az intézmény fejlesztése érdekében, ünnepek, rendezvények támogatására, eszközök vásárlásához. Törekszünk az olcsó, de jó minőségű termékek beszerzésére is. Pályázatokat már több óvónő készített, pályázati felelős működik az intézménybe.

Óvodánkban alapítvány is működik a gyermekek sport és környezetvédelmi tevékenységének támogatására.

 

Egyesített Szolgáltató Központ nagy segítséget nyújt a munkaerő fejlesztésében. Közcélú munkásokat alkalmazunk karbantartási, kerti és takarítási munkához. Közhasznú munkások pedig segítenek az intézmény karbantartásában.

 

A Rákosmente Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. végzi az intézmény karbantartását, felújítását.

 

 

12. AZ INTÉZMÉNY GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

 

 

Célunk: hogy segítséget nyújtsunk a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjunk a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó gondoskodás pótlásáról.

 

Főbb feladataink:

  • a gyermekek egészségének megóvása,
  • a gyermekeket veszélyeztető okok feltárása, megszüntetése,
  • a szociálisan hátrányban lévő gyermekek felzárkóztatása.

 

Intézményünkben a szülők csoportos igénye (5 fő fölötti) alapján szervezhető hit-és vallásoktatás. Ennek időpontja a nevelési időn kívül szervezhető. Tárgyi eszközeit, a helyiséget az óvoda biztosítja.

A mozgásszervi és beszédfogyatékos gyermekek nevelését, különleges gondozását a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján biztosítjuk.

 

A magatartási zavarok megelőzése, korrekciója a Pedagógiai Program egyéni bánásmód fejezete ad útmutatót, másrészt külső szakember segítségére támaszkodunk.

 

12.1. A gyermekek egészségének megóvása

 

11.1.1. Az óvodavezető feladatai

 

Fő feladatai: a gyermekek érdekeinek érvényesítése, az érvényesülés ellenőrzése.

 

A gyermekbalesetek megelőzése:

  • biztonságos eszközök vásárlása,
  • az eszközök működésének folyamatos ellenőrzése, javíttatása,
  • munkavédelmi szemle megszervezése, a hibák jelentése, javíttatása,
  • elsősegély tanfolyamok szervezése,
  • gyermekvédelmi felelős kijelölése,
  • a balesetek intézkedési tervének kidolgozása,
  • adminisztráció, jelentések készítése.

Egészségügyi vizsgálatok szervezése:

  • munkatervnek megfelelő együttműködés a védőnővel,
  • fogászati szűrés és felvilágosítás szervezése,
  • gyermekorvossal való konzultáció, felvilágosító előadások szervezése

 

Egészséges életmód biztosítása:

Elsősorban a szükségletek kielégítésével függ össze. Komolyan kell venni a pihenés, étkezés, a mozgás, szabad levegőn való tartózkodás optimális feltételeinek biztosítását. Ennek ellenőrzése, a hibák korrigálása évente, illetve szükség szerint történik.

 

Az óvodába kerülés nyomon követése:

Az 5. életévüket betöltött gyermekek óvodakötelesek. Ezért az óvodavezető kötelessége a hosszabb hiányzások okának felderítése, igazolatlan hiányzás esetén a szülő értesítése.

 

Szociális helyzet ismerete:

Az óvodapedagógusok jelzése alapján segély javaslata, közös terv kidolgozása a gyermekvédelmi felelőssel.

 

A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme:

A gyermekekről az óvodában, a csoportnaplóban, valamint a gyermekdossziékban pedagógiai megfigyelés, fejlődésre, családi, szociális helyzetre való feljegyzések szerepelnek. Az óvoda dolgozóit titoktartás kötelezi, ezért illetéktelen személynek felvilágosítást nem adhat. A gyermekekről csak a szülő tudtával továbbítható információ.

 

12.1.2. A gyermekvédelmi felelős feladatai

 

Óvodánkban gyermekvédelmi felelős működik, akit az óvodavezető bíz meg.

 

Feladatai:

  • a gyermekvédelmi munkaterv összeállítása,
  • a szülők írásbeli tájékoztatása munkájáról, elérhetőségéről,
  • tájékoztatót ad ki a szülők részére a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről,
  • rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, arról tájékoztatja a szülőket, kollégákat.
  • összehangolja az óvodai gyermekvédelmi munkát,
  • nyilvántartja a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket,
  • szükség esetén részt vesz családlátogatáson, fogadóórán.

 

12.1.3. Az óvodapedagógus feladatai

 

  • A gyermekek szükségleteinek maximális kielégítése.
  • A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése, a kialakított nyomtatványok vezetése.
  • Szükséges óvó-védő intézkedés megtétele.
  • A család megismerése, családlátogatások végzése, a megfigyelések rögzítése.
  • Az új gyermekek beilleszkedésének elősegítése.
  • Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése.
  • Problémák, hátrányok felismerése, szakember segítségének kérése.
  • Felzárkóztatás megszervezése.
  • Tehetséggondozás megvalósítása.
  • Egyéni gyermekdossziék vezetése.
  • Hiányzási naplók vezetése, rendszeres hiányzás jelentése.
  • Rendszeres konzultáció a gyermekvédelmi felelőssel.
  • Együttműködés a PP elvei alapján a szülőkkel.
  • Kapcsolattartás a gyermekvédelmi szervekkel.
  • Prevenció egyéni ismeret alapján.
  • A gyermekbalesetek megelőzése, elhárítása, szükség esetén intézkedés megtétel.
  • A szülőket érintő kérdésekben rendszeres tájékoztatás.

 

12. 2. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása

Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésre törekszik. A prevencióhoz fontos a gyermek óvodás korát megelőző testi-lelki fejlődésének alapos ismeret. Információt kell kapnunk az óvodába lépés előtti anya-gyermek, család-gyermek kapcsolatról, a gyermekek élettörténetéről.

 

Az óvónő feladatai:

  • a peremhelyzet okainak feltárása, kérdőív, írásbeli feljegyzés készítése a gyermekek egyéni dossziéjába,
  • gyermekvédelmi nyilvántartó lap kitöltése, konzultáció az óvoda gyermekvédelmi felelősével, szükség esetén külső szakemberrel,
  • családlátogatás,
  • a csoportbeli tevékenységek megfigyelése, a fejlesztés irányának kijelölése,
  • egyéni beszélgetések, szoros érzelmi kapcsolat kialakítása,
  • a csoportbeli beilleszkedés segítése,
  • az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok megismertetése, fokozott gyakoroltatása változatos módszerekkel,
  • változatos egyéni tevékenység biztosítása,
  • eszközök, játékok megismertetése,
  • baráti kapcsolatok segítés,
  • kommunikációs készség felmérése, egyéni fejlesztés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13. A program megvalósításához szükséges eszköz és felszerelés jegyzék

 

Megnevezés Meglévő eszköz Hiányzó vagy felújításra szoruló eszköz
Családi, szituációs, szerepjáték Babakonyhai bútor

Babák, kiegészítők

Műanyag edények

Textiliák

Evőeszközök

Gyermek ülőgarnitúra

Műanyag zöldségek, gyümölcsök, péksütemények

Babakocsi

Kicsi tükör, fodrászos eszközök

Takarító eszközök (játék porszívó, seprű, lapát, felmosó)

Háztartási gépek (turmix, habverő, kávéfőző, mikro)

Orvosi felszerelés

Kosarak, tároló edények

Párnák

Asztalterítő szett

Étkező, tálaló szett

Evőeszközök

Pelenkázó, babaruha szett

Vasaló

Mosógép

Babagondozó kellékek (etetőszék, babaedények, cumisüveg, fürdető kád, babahordó)

Táskák

Manipulációs központ Fejlesztő játékok

Kártyák

Dominók

Fa dominók

Kirakók

Gyűjtemények

 

Variálható polc

Asztali építők, konstruáló játékok (láncok, különböző formák, egyensúlyérzék fejlesztők)

Mágnes formák (különböző méret, szín, forma, nagyság)

Kicsi tábla

Mágneses betűk, számok

Társasjátékok

Gyöngyök

Mozaik

Sakk

Puzzlék

Tárgyak tapintáshoz, osztályozáshoz (kagylók, kövek, magok)

 

 

Építőjáték központ Kis fakocka

Legók

Duplók

 

Nagy faépítők

Tároló ládák

Kiegészítők (állatok, növények, épületek)

Babaház kiegészítőkkel

Autópálya

Üreges építők

Kis és nagyautók, kamionok, tűzautók, buszok, repülők)

Sátrak

Irodalmi központ Könyvek

Bábok

Bábtartók

CD-k

Új könyvek

Fejdíszek

Zenei központ Gyermek hangszerek

Zenei kazetták

Metronóm

Hangszertartó

Furulya

Metallofon

Hangsíp

Különböző DVD

Informatika központ Számítógép

Nyomtatók

Interaktív tábla

Robot méhecske

Számítógép asztal

CD-k

Rádiósmagnó

Diditális fényképezőgép

Diktafon

Interaktív tábla

Új szoftverek

 

Művészeti központ Festőállvány

Hagyományos rajzeszközök

Szövőkeret

Égetőkemence

Festőállvány

Albumok

Reprodukciók

Leporellók

Festőkötények

Körmöcskék

Jó minőségű festékek

Ollók

Fonalak

Rongyok

Lyukasztó, Tűzőgép

Évszaknak megfelelő természetes anyagok

Korszerű vizuális eszközök

Tudományos központ Állatok

Növények

Gyűjtemények

Tablók

Földgömb

Földgömb

Mérlegek

Edények

Tálcák, tárolók

Atlaszok

 

  Nagyító

Könyvek

Matematikai eszközök

Akváriumok

Matematikai kiegészítők

Labirintus játékok

Távcsövek

Lexikonok

Tematikus tablók

Fotók

Csillagászati játékok, eszközök

Homok-vízasztal Homok-vízasztal

 

Kiegészítő eszközök

Kötények

Vízi játékok

Eszközök takarításhoz

Speciális homok

Mérőedények

Mozgásos központ Bordásfal

Kéziszerek

Labdák

Egyensúlyozó eszközök

Ugráló labdák

Ugrálók

Kosárlabda

Különféle labdák

Udvari környezet Csúszda

Mászóka

Homokozó

Homokozó játékok

Focipálya

Kerti szerszámok

Különféle labdák

Talicskák

Közlekedési eszközök

Szerepjátékra alkalmas építmények

Homok-vízasztal

Egyéni és csapatjátékot biztosító mozgásfejlesztő eszközök

Egyensúlyeszközök

Építésre alkalmas anyagok (textil, doboz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14.A MOZGÁSSZERVI ÉS BESZÉDFOGYTÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SPECIÁLIS ESZKÖZÖK

 

14.1. Alapvető mozgást fejlesztő eszközök

 

 

 

 

 

 

Nagymozgást fejlesztő eszközök

Egyensúlyt fejlesztő eszközök: Nagy labdák, hengerek, billenő deszkák, guruló zsámoly.
Koordinációt fejlesztő eszközök: padok, akadálypályához szükséges szerek, ügyességi játékhoz eszközök.
Járást segítő eszközök: padok, tornabotok pályák alkotásához, kötelek, babzsákok.
Korrekciós eszközök: lábtartók, dobogók, korrekciós padok.
Célzó mozgást fejlesztő eszközök: labdák, kosarak, karikák.
Finommotorikát fejlesztő eszközök Apró tárgyak, gyöngyök, gyurma, festékek.
Téri tájékozódást fejlesztő eszközök Padok, bordásfal, hinták, kisebb, nagyobb tárgyak, feladatlapok.
Tanulási képességet fejlesztő eszközök Feladatlapok, fejlesztő játékok, logikai készletek, apró tárgyak.

 

 

14.2. Kiegészítő mozgásfejlesztő eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Nagymozgást fejlesztő eszközök

Egyensúlyt fejlesztő eszközök: Ayres-terápia eszközei, hajók, félgömbök, hintaló.
Koordinációt fejlesztő eszközök: összeállítható téglák, botokkal, karikákkal.
Járást segítő eszközök: lépésszabályozó deszkák, szőnyegek, lejtők.
Korrekciós eszközök: szivacshengerek, speciális párnák.
Célzó mozgást fejlesztő eszközök: kosárlabda háló, kapuk, különböző súlyú labdák.
Finommotorikát fejlesztő eszközök Puzzle, fagolyók, pötyi játék, perselyek.
Téri tájékozódást fejlesztő eszközök Akadálypályák, műanyag hidak, alagutak, gyermek kerékpár.
Tanulási képességet fejlesztő eszközök Táblás játékok, különböző formák, számoló eszközök, színtáblák.
Grafomotoros készséget fejlesztő eszközök Speciális festékek, mágneses táblák, vastag ceruzák, csúszásgátló lapok.

 

14.3. Beszédfejlesztő eszközök

 

Beszéd-beszédértést fejlesztő eszközök Képes történetek

Mesekönyvek

Légzéstechnikát fejlesztő játékok

Fejlesztő játékok (gyűjtőfogalmak, ellentétes fogalmak, relációk, oldaliság, helyhatározók gyakorlására)

Kifejezőképességet fejlesztő eszközök Képes dobókockák (mondatalkotás, időrendiség

Képkártyák (történetek, problémamegoldás)

Kép sorozatok

Logico

Kommunikációt, kapcsolatokat fejlesztő eszközök Különféle bábok, dramatizáláshoz szükséges eszközök

Társasjátékok (több gyermek együttes tevékenységére alkalmas)

Érzelmekkel kapcsolatos játékok

Interaktív tábla

Anyanyelvi fejlesztő internetes játékok, programok

 

15. AZ ÓVODAKEZDÉS ÉS ISKOLAKÉSZÜLTSÉG BIOLÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI

 

15.1.A három-négyéves kor  fejlődési jellemzői

 

Motoros készség
Nagymotorika Finommotorika
–   Akadályt megkerül

–   5-10 mp-ig áll fél lábon

–   Fél lábon ugrál

–   Kerekes játékot kormányoz, húz, tol

–   Egyedül csúszdázik

–   Elkapja a labdát

–   4-6 lépcsőfokot váltott lábbal lemegy

–   Háromkerekű biciklit kormányoz és hajt

–   Bukfencezik

 

–   9-nél több kockából tornyot épít

–   Gyurmából golyót, kígyót, sütit formál

–   Két kézzel egyszerű műveletet végez

–   Formát körülvág

–   Papírlapot kettévág

–   Gyöngyöt fűz

–   Embert rajzol arccal, végtagokkal, kör formában

Kommunikációs készség
Megértés Beszéd
–   Ha, akkor, mert típusú viszonyokat megérti

–   2-3 utasításból álló sort végrehajt

–   Tud úgy tenni, „mintha”

–   Múltbéli eseményeit elmeséli

–   Múlt időt használ

–   Magára névmással utal

–   Tud mondókát vagy dalt

–   Beszédét az idegen is megérti, de még ejt hangzóhibát

–   Mi? Ki? Miért? Kérdéseket tesz fel

–   Hogy? Kérdésekre válaszol

–   Kérését, kívánságát szóban jelzi.

 

 

Kognitív készség Önállóság
–   4 színt megnevez

–   Kockákat vagy más formákat szándékosan sorba rak

–   Problémát felismer és megfogalmaz

–   Kérdésekkel informálódik (Miért? Hogyan?)

–   Maximum 7 tárgyat megszámol

–   Tudja, hány éves

–   Hat testrészt funkciója alapján megnevez

–   Egy tulajdonság szerint csoportosítja a tárgyakat (szín, forma, méret)

–   Összetartozó dolgokat párosít, vagy együtt megnevez (pl. mi a fogkefe párja)

–   Kezd ráébredni a múltra és jelenre

 

 

–   Kancsóból tud önteni

–   Egyedül mos kezet, a ruha ujját segítséggel feltűri.

–   Egyedül megy vécére, a vizet lehúzza.

–   A haját segítséggel megfésüli.

–   Orrfújásnál kisebb segítséget igényel.

–   Önállóan használja a kanalat, villát.

–   Pohárból iszik.

–   Szükségleteit szóban jelzi

–   Önállóan mos fogat

–   A szalvétát rendeltetésszerűen használja

–   Egyedül tudja felvenni a cipőjét, csizmáját, az öltözködéssel próbálkozik.

–   Irányítással elpakolja a játékot

 

 

Szociális készségek
Kapcsolatai Érzelmei
–   Másik gyermekkel vagy felnőttel társas interakciót kezdeményez

–   Megosztja másokkal a játékot

–   Megjelenik a szerepjáték

–   Engedélyt kér mások dolgainak használatára

–   10-15 percig részt vesz irányított csoportos tevékenységben

–   Szívesen hallgat mesét, verset, mondókát, éneket, megpróbálja utánozni.

–   3 óvodai szabályt rutinszerűen követ

–   Jókedvű, bizalommal van környezete iránt

–   Egyszerre szeretetteljes és durva, együttműködő, akaratos, dacos

–   Már kezdi megérteni, hogy tetteinek következményei vannak

–   Lehetnek félelmeik, nyomasztó álmaik

–   Kezdenek empátiát mutatni mások iránt

–   Lelkiismeret-furdalás nélkül hazudhat.

–   Magabiztosak, szeretik a kihívásokat

–   Energiája kimeríthetetlen, állandó fizikai aktivitás jellemzi

 

 

15.2. Az 5-6 éves korú gyermek általános jellemzői

 

Testi fejlettség
Nagymozgás Finommotoros
–   Mozgása összerendezett, harmonikus

–   Tempója dinamikus

–   Térbeli tájékozódása biztos

–   Alapvető irányokat ismeri, cselekvés szintjén alkalmazza

–   Eszközhasználata önálló

–   Ábrázolása részletekre kiterjedő, esztétikus

–   Ceruzafogása szabályos, biztos

–   Vonaltartása koordinált

–   Mintakövetése pontos

–   Kézdominanciája kialakult

 

 

Önállóság Testi állapot
–   Egyedül öltözik, vetkőzik

–   Önállóan tisztálkodik

–   Segítség nélkül étkezik

–   Önmagára és környezetére igénye

–   Megkezdődött az első alakváltozás

–   Elkezdődött a fogváltás

–   Teste arányosan fejlett, teherbíró

–   Testi szükségleteinek kielégítését irányítani tudja

 

 

Szociális fejlettség
Érzelem Társas kapcsolatok
–   Érdeklődő, nyitott

–   Gazdag érzelemvilággal rendelkezik

–   Alapvető empatikus képességgel rendelkezik

–   Kulturált módon képes a konfliktusok kezelésére

 

 

–   Társaival, a felnőttekkel együttműködő

–   Az együttműködés szabályait betartja

–   Korának megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik

 

 

 

 

 

Verbális fejlettség
Verbális kommunikáció Nyelvhasználat
–   A hallott történetet érti, az összefüggéseket észleli

–   Gazdag szókinccsel rendelkezik

–   Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét

 

 

–   Érthetően, folyamatosan kommunikál

–   Gondolatait, élményeit mások számára is érthető módon fejezi ki

–   Tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat

–   Különböző mondatszerkezetet, mondatfajtát alkot

–   Minden szófajt használ

 

Értelmi fejlettség
Érzékszerv Pszichikus funkciók
–   Érzékszervei segítik a környezet hangjainak, jelenségeinek megértésében, a tájékozódásban.

–   Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról

 

 

–   Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, a térbeli emlékezet

–   Megtörtént eseményt, mesét, verset pontosan felidéz

–   Pontos sorrendiséggel adja vissza az eseményeket

–   Képes önálló mesélésre

–   Képekből, szavakból továbbszövi a történetet

–   Képzelete megjelenik saját rajzában, formaalakításában

–   Szándékos figyelemre képes

–   Tartalma, terjedelme fokozatosan növekszik (min.10 perc)

–   Elemi fogalmi gondolkodása kialakulóban van

–   A gondolkodási alapműveletek területén magabiztos

–   Képes ítéletalkotásra, következtetések levonására

–   Felismeri a téri-időbeli relációkat saját környezetében, a mindennapokban

–   Matematikai műveleteket 10-es számkörben magabiztosan végez

–   Képes problémák megoldására, összefüggések meglátására

–   Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről (név, lakcím, szülei foglalkozása, napszakok, környezetében élő állatok, növények)

–   Kialakulóban vannak a természeti és társadalmi környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó helyes  magatartási normák.

–   Ismeri az alapvető közlekedési szabályokat, az öltözködés és időjárás összefüggését

 

 

„Az iskolára, az iskolai életre való felkészítés nem funkciója, hanem eredménye a három-négy éven át tartó óvodai nevelő munkának, amely az egész gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja.”

 

Az óvodáskor végére a gyermekek többsége alkalmassá válik az iskolai élet megkezdésére. Ebben befolyásoló tényező a családi, az óvodai nevelés, valamint a belső érés.

Az iskolára való alkalmasság megállapítása nem korlátozódhat a gyermekek értelmi fejlettségére, képességeinek alakulására, hanem kiterjed az egész személyiség vizsgálatára. Három éves kortól kísérjük figyelemmel a gyermekek fejlődését, s folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a tapasztalatokról.

A megfigyelési rendszer összeállításánál több tényezőt vettünk figyelembe. Ezek: az iskolák elvárásai, pszichológus véleménye, jól bevált szakirodalom anyaga, saját tapasztalataink. A megfigyelés eredményét táblázatos formában rögzítjük. Az iskolaérettség megállapítása az óvoda kompetenciája, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük.

A következőkben a fenti megállapítások alapján csokorba szedtük azokat a tulajdonságokat, melyek tükrözik a 6-7 éves gyermekek érettségét, iskola sikeres megkezdését.

A fenti jellemzők átlagos mutatók. A gyermekek érése azonban eltérő, az iskola előtti nyár is nagy fejlődést hozhat. A nemek között is megfigyelhető különbség, általában a lányok érése gyorsabb.

A leírtaktól való nagy lemaradás azonban figyelmeztető jel, melyet szakemberrel érdemes megbeszélni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FELHASZNÁLT IRODALOM

 

  • 2011.éviCXC.törvény A nemzeti köznevelésről
  • A Kormány 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • 363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
  • 1997.évi XXXI. tv. a Gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról
  • 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
  • Dr. Balázsné Szűcs Judit: A gyermekközpontú vizuális nevelés

SZORT Bt. 2005.

  • Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában

Fabula BT. Miskolc, 2001.

  • Nagy Jenőné: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata

„az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Országos Szakmai

Egyesület Szolnok, 2012.

  • Nagy Jenőné: Óvodatükör

„az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Országos Szakmai

Egyesület Szolnok, 2001.

  • Perlai Rezsőné: Tanulásról óvodapedagógusoknak

Comenius Bt. Pécs, 2000.

  • Sudsanne Stöcklin-Meier: Ami az életben valóban számít

Deák és Társa Kiadó, Pápa, 2004.

  • A Suliszervíz Oktatási és Szakértői Iroda szakértői által készített segédanyagok

 

Minősített óvodai programok:

 

  • Iskolakészültség megállapítása (Az óvodáskorú gyermekek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára sorozat)

Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen,

 

  • Lépésről-Lépésre óvodafejlesztő program (Dr. Fráter Katalin)

Hajdúböszörmény, 1997.

 

  • Lépésről Lépésre Óvodai Program Óvónői Kézikönyv

Lépésről Lépésre Országos Szakmai Egyesület, Bp. 2001.

 

  • Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (Nagy Jenőné)

Szolnok, 1997.

  • Kompetencia alapú óvodai programcsomag

 

 

 

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

 

 

A Pedagógiai Programot a Csicsergő Óvoda nevelőtestülete a  8/2015.(IX.01) Nt. számú határozatával elfogadta:

 

 

…………………………………..

a nevelőtestület nevében

 

 

A Szülői szervezet 3/2015. (X.) Szü. Határozatában véleményezte:

 

 

………………………………….

a szülői szervezet nevében

 

 

 

Jóváhagyta:

 

……………………………………….

Intézményvezető

 

Ph.

 

 

 

 

Verziószám: 5/2015. módosított változat

A dokumentum jellege: nyilvános

 

A Pedagógiai Program közzététele, nyilvánosságra hozása:

A dokumentum elhelyezéséről, a megtekintés módjáról, idejéről a szülők az óvoda hirdetőtábláján, illetve szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.

A program megtalálható: az óvodavezető irodájába, minden csoportszobában, az óvónői szobában, valamint az óvoda honlapján.

 

A Pedagógiai Program felülvizsgálatát 4 évenként végezzük.

 

Készült: 3 eredeti példány