SZMSZ

Letöltés: SZMSZ2013_1

RÁKOSMENTI CSICSERGŐ ÓVODA

1173 Budapest, Kaszáló utca 48.

Telefon/Fax: 256-5546   E-mail: ooda@csicsergo17.hu

Szervezeti és Működési Szabályzat

Intézmény OM – azonosítója: 034636

Budapest, 2013.

 

Tartalom

 

Szervezeti és Működési Szabályzat 1

Tartalom… 2

Bevezető. 5

  1. rész. 6

Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb. 6

– az óvoda költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások. 6

  1. Az intézmény adatai 6
  2. Az óvoda (költségvetési szerv) neve: 6
  3. Az óvoda székhelye és telephelye(i) 6
  4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata. 6
  5. A működési köre. 6
  6. Ellátandó alaptevékenységek. 6

6.1. Az ellátandó alaptevékenységek leírása az alapító okirat szerint: 7

6.2. Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: 7

6.3. Szakágazati besorolása: 7

6.4. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok. 7

  1. A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok. 7
  2. Az intézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok. 8
  3. Az irányító szerv neve és székhelye. 8
  4. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje. 8

10.1.Az óvoda vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje. 8

10.2. Foglalkozási jogviszonyok. 9

10.3. A munkáltatói jogok. 9

  1. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: 9
  2. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság. 9
  3. Az intézmény megszüntetése. 10
  4. A kötelező szabályozások. 10
  5. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 10

15.1. Szervezeti felépítés: 10

15.2. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: 10

15.3. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám… 11

15.4. Az óvoda működési rendszere. 11

15.7. Az intézményi helyettesítés rendje. 11

  1. Iratkezelés. 12

16.1. Az iratkezelés szervezeti rendje. 12

16.2. Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök. 12

16.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető. 13

16.4. Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek. 14

16.5. Kiadmányozás. 14

16.6. Iratkölcsönzés az irattárból 14

  1. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség. 15
  2. Mellékletek az I. részhez. 16

18.1. Az intézmény szervezeti ábrája. 16

18.2. Az egyes munkaköri feladatok. 17

  1. rész. 19

A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok. 19

  1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. 19

1.1. Általános szabályok. 19

1.2. A gyermekek fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) 19

1.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje. 20

1.4. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. 20

Vezetői beosztás megnevezése. 20

Az intézményben való. 20

  1. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje. 20

2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja. 20

2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények. 21

2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak. 21

2.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái 21

2.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben. 22

2.6. A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályozása. 22

  1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel 22
  2. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje. 23

4.1. Melléklet a helyettesítés rendjéről 24

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén. 24

4.2. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok. 24

  1. A vezetők és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. 24

5.1.  A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje. 24

5.2. Az intézményvezető felelőssége, feladata. 25

5.3. A szülői szervezet vezetőjének feladata. 25

5.4. A kapcsolattartás formái 25

5.5. A szülői szervezet tisztségviselői 26

  1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. 26

6.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása. 26

6.2. Át nem ruházható hatáskörök. 26

  1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a. 27

pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal,  gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 27

7.1.A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: 27

7.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás. 28

7.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás. 28

7.4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás. 29

7.5. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás. 29

7.6. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás. 29

7.7. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás  30

7.8. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás. 30

7.9. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása. 31

  1. Mellékletek a II. részhez. 32

8.1. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek. 32

8.2.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 33

8.4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok. 33

8.5 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje. 34

8.6. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények. 34

8.7 Az intézmény dolgozóival kapcsolatos hagyományok. 35

8.8. Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány  ápolásának, használatának leírása. 36

  1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. 37
  2. Az intézményi védő, óvó előírások. 38

10.1. Általános előírások. 39

10.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok. 39

10.3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok. 41

  1. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők. 42

11.1.A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések. 43

  1. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 44
  2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 44

13.1 A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai 44

13.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje. 44

  1. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása. 45

14.1. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai 45

14.2. A pedagógiai program nyilvánossága. 46

14.3. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás. 46

14.4. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai 46

14.1. 1. A házirend nyilvánossága. 46

14.1.2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás. 47

14.5. A jelen SZMSZ nyilvánossága. 47

14.6. A szülők tájékoztatása. 48

  1. 7. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására köteles pedagógus kijelölése. 48
  2. A fegyelmi eljárása. 49
  3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. 50

17.1. Az elektronikus dokumentum… 50

17.2. Az elektronikus aláírás. 51

17.3. Az elektronikus dokumentumok tárolása. 52

17.4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése. 52

17.5. Egyéb szabályok. 52

  1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott 53

feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták. 53

18.1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök. 53

18.1.1. Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül 53

18.1.2. A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül 54

18.2. Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái 55

  1. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. 55
  2. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje. 55
  3. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök. 56

 

Bevezető

 

 

Az óvoda – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi.

 

A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.

 

A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult.

 

A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt:

– az óvodai szülői szervezetnek, közösségnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. rész

Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb

– az óvoda költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások

 

 

1. Az intézmény adatai

 

Létrehozásáról szóló jogszabály: Budapest Főváros  XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 431/2009. (VIII.27.) Kt. határozata

 

Az alapító okirat kelte: 2012.12.13.

 

Az alapító okirat száma: 356/2012.(XII.13.) Kt. Határozat 3/b. melléklete

 

Az alapítás időpontja: 2011.07.01.

 

Azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolása, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol:

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

 

 

2. Az óvoda (költségvetési szerv) neve:

Csicsergő Óvoda

 

 

3. Az óvoda székhelye és telephelye(i)

Az intézmény székhelye:

1173 Budapest-Rákoskeresztúr, Kaszáló utca 48.

Telephelye: nincs

 

 

4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata

Közoktatási közszolgáltatás

 

 

5. A működési köre

Budapest Főváros XVII. kerülete

 

6. Ellátandó alaptevékenységek

/Ávr. 13. § (1) bekezdés c) pont/

851020 Óvodai nevelés

6.1. Az ellátandó alaptevékenységek leírása az alapító okirat szerint:

 

Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.

 

6.2. Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel:

Szakfeladat száma, megnevezése

  • 851011 Óvodai nevelés, ellátás
  • 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

 

Óvodai nevelési tevékenység sajátosságai:

  • Táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása
  • Sajtos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása

 

  • 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
  • 56912 Óvodai intézményi étkeztetés

 

6.3. Szakágazati besorolása:

– száma: 8510

– megnevezése: Iskolai előkészítő oktatás

 

6.4. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok

  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
  • a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet.
  • nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

 

 

7. A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok

/Ávr. 13. § (1) bekezdés c) pont/

Az ellátandó vállalkozási tevékenység: nincs

A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: nincs

 

8. Az intézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok

/az alapító okirat szerint/

 

Az intézmény gazdálkodási jogköre szerint: önállóan működő és gazdálkodó.

 

  1. A intézmény – külön megállapodásban rögzített – pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátására köteles önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

neve: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

 

  1. Az önállóan működő és gazdálkodó szerv, illetve az önállóan működő költségvetési szervként működő intézmény között a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről megállapodás rendelkezik.

A melléklet csatolásáért az intézmény vezetője tartozik felelősséggel.

 

 

9. Az irányító szerv neve és székhelye

/alapító okirat szerint/

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete

1173 Budapest, Pesti út 165.

 

 

10. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

 

10.1.Az óvoda vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje

 

Az óvoda vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul:

  1. a) A pályáztatás

Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni.

A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni.

 

A pályázati felhívást legalább:

  • az Oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell,
  • a megyei lapban egy vagy annál több alkalommal lehet közzétenni.

 

  1. b) Az intézményvezetői megbízás

Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat(ok) képviselő-testülete(i) adja(adják). (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.)

A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól.

(A részletes pályáztatási eljárás szabályait az intézmény pályázatási szabályzata tartalmazza!)

 

10.2. Foglalkozási jogviszonyok

Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak.

 

10.3. A munkáltatói jogok

Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZ-ben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja.

 

A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok:

  • az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása,
  • a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződés kötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről,
  • az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását,
  • a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá,
  • a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell.

 

 

11. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások:

 

11.1. Az intézmény nevelési funkciót tölt be.

 

11.2. Az óvodai csoportok száma: 4

 

11.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 120 fő.

 

 

12. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság

 

/alapító okirat szerint Köznev. tv. 21. § (3)/

 

Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító(k) tulajdona.

 

A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az óvoda működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapító(ka)t illetik meg.

Az intézményvezetőnek a vagyon feletti rendelkezési jogköre korlátozott.

 

Kiterjed:

A Csicsergő Óvoda eszközeinek tartós és eseti-helyiségeinek maximum egy évig terjedő –bérbeadására,

A Csicsergő Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök –kivéve ingatlan- értékesítésére.

 

 

13. Az intézmény megszüntetése

 

Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni.

A megszüntetésről az alapító határozattal dönt.

 

 

14. A kötelező szabályozások

 

Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

 

 

15. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése

 

15.1. Szervezeti felépítés:

 

Központi intézmény (székhely)

neve és címe

Tagintézmények, intézményegységek neve és címe Engedélyezett

létszámkeret

Csicsergő Óvoda

1173 Budapest, Kaszáló u. 48.

nincs 17 fő

 

 

A intézmény szervezeti ábráját az I. rész 1. számú melléklet tartalmazza.

 

 

15.2. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő:

 

Lehetséges szervezeti szintek

(1)

A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások

(2)

A konkrét vezetői beosztások

megnevezése

(3)

1. Legfelsőbb vezetői szint Intézményvezető
2. Magasabb vezetői szint intézményvezető helyettes

 

 

 

 

 

 

15.3. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám

 

Vezetői szinthez

tartozó

beosztások

Vezetőknek

közvetlenül

alárendelt

munkakörök

A munkakörökben foglalkoztatható

létszám

(munkakörönként)

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás)
Intézményvezető Intézményvezető helyette 1 Teljes munkaidő
Óvodatitkár 1 Teljes munkaidő
Gondnok-karbantartó 1 Teljes munkaidő
Óvodapedagógusok 7 Teljes munkaidő
Intézményvezető helyettes dajkák

 

6 Teljes munkaidő

 

15.4. Az óvoda működési rendszere

 

Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető.

Az óvodán belül megtalálható:

  • az alá- és fölérendeltség,
  • illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

 

Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:

  • vezetők,
  • illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.

Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.

 

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat és hatásköröket az I. rész 2. számú melléklet tartalmazza. A részletes munkaköri leírás mintákat a II. részhez kapcsolódó melléklet tartalmazza.

 

15.7. Az intézményi helyettesítés rendje

 

Az intézményvezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet.

 

A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia.

 

Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről.

A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező.

 

A helyettesítés rendjét a jelen SZMSZ II. részre tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák.

A munkáltatói jogok gyakorlása:

  • Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja.
  • Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról.

 

 

16. Iratkezelés

/335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés/

 

Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdés alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra:

 

16.1. Az iratkezelés szervezeti rendje

 

A szervnél az iratkezelés – a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik.

Az iktatást:

  • az óvodatitkár munkakörű személy – munkaköri leírásban meghatározott feladatként – végzi.

A központi iratkezelés során az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.)

 

16.2. Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök

 

Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök:

 

Megnevezés Jogszabályi hivatkozás Feladatellátó/jogosult
Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 3. § (2)

Intézményvezető
Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 5. §

Intézményvezető
Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 5. §

Intézményvezető
Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 5. §

Intézményvezető
Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 5. §

Intézményvezető
Az iratkezelés – jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti – megszervezése 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 6. §

Intézményvezető
Iratkezelés felügyelete

– az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése,

– intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről,

– gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről,

– iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló)

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 7. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető
Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 8. § (2) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető
Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 54. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető
Bizottság kijelölése az iratselejtezésre 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 64. § (1) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető
Iratmegsemmisítés 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 64. § (4) bek.

Intézményvezető
Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása 1995. évi LXVI törvény 9. § (1) bek. g) pontja Intézményvezető
Az iratkezelés rendjének megváltoztatása 335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 68. § (1) bek.

Intézményvezető

 

 

16.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető

 

Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el.

Az intézményvezető tartós –  30 napot meghaladó – távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 17.2. pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja.

 

16.4. Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek

 

Az intézményhez érkezett küldeményeket – a minősített iratok kivételével – a következő személyek jogosultak felbontani:

  • a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető által, – az iratkezelési szabályzat mellékleteként csatolt – iratfelbontásra felhatalmazott személy,
  • a központi iktatást végző személy,
  • névre érkező küldemény esetében a címzett akkor, ha a címzett elrendelte azt, hogy ezen küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá.

 

16.5. Kiadmányozás

 

Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.

 

Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje.

 

Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak:

 

A kiadmányozás területe, esetei A kiadmányozással érintett személy
Intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást Intézményvezető-helyettes
Munkáltató jogkörök gyakorlása az SZMSZ-ben meghatározott esetekben történhet más személy által SZMSZ-ben meghatározott személyek (Intézményvezető-helyettes)

 

 

16.6. Iratkölcsönzés az irattárból

 

Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat.

A kölcsönzési jogosultság a következő:

– az intézmény dolgozói saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat,

– az intézmény dolgozói nem a saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot,

– az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti.

 

Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot.

 

 

 

 

17. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség

/2007. CLII. törvény 4. § /

 

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következők.

 

A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet az alábbi az okokból:

  • a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. § (1) b)/,
  • a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. § (1) c)/
  • költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá
  • önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve
  • önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében,
  • a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. § (1) d)/,
  • a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során /3. § (1) e)/

 

 

Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő

 

 

Munkakör

megnevezése

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka
3. §

(1) b)

3. §

(1) c)

3. §

(1) d)

3. §

(1) e)

Magasabb vezető (Intézményvezető) x x x x
Vezető beosztások:
– Intézményvezető-helyettes x x x x

18. Mellékletek az I. részhez

 

 

18.1. Az intézmény szervezeti ábrája

 

 

 

 

Az óvoda szervezeti egységei:

  • vezető beosztásúak
  • alkalmazotti közösség
  • nevelőtestület
  • szakmai munkaközösség
  • közalkalmazotti tanács

 

 

 

 

18.2. Az egyes munkaköri feladatok

 

  1. Intézményvezető

 

Általános vezetési feladatok:

  • Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok
  • Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok

 

Általános szakmai feladatok:

  • Együttműködés a szülőkkel
  • Az egyes jogok biztosítása
  • A fenntartóval való kapcsolattartás

 

Részletes szakmai feladatok:

  • A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok
  • A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
  • A gyermekek értékelése
  • Munkához szükséges ismeret megszerzése
  • A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok

 

  1. Intézményvezető helyettes

 

Általános szakmai feladatok:

  • Együttműködés a szülőkkel
  • Az egyes jogok biztosítása
  • A fenntartóval való kapcsolattartás

 

Részletes szakmai feladatok:

  • A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok
  • A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
  • A gyermekek értékelése
  • Munkához szükséges ismeret megszerzése
  • A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok

 

  1. Óvodapedagógus

 

Általános szakmai feladatok:

  • Együttműködés a szülőkkel
  • Az egyes jogok biztosítása
  • Minőségirányítással kapcsolatos feladatok

 

Részletes szakmai feladatok:

  • A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok
  • Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban
  • A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
  • A gyermekek értékelése
  • Ünnepek megszervezése
  • Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok
  • Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer
  • Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
  • Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok
  • Munkához szükséges ismeret megszerzése

 

  1. Gyógypedagógus

 

Általános szakmai feladatok:

  • Gyógypedagógiai feladatok
  • Együttműködés a szülőkkel
  • Az egyes jogok biztosítása
  • Minőségirányítással kapcsolatos feladatok

 

Részletes szakmai feladatok:

  • A fogyatékos, sérült, akadályoztatott gyermekekkel kapcsolatos általános feladatok
  • Az értelmi képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatok
  • A beszédfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
  • A látásfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
  • A hallásneveléssel kapcsolatos feladatok
  • A mozgásneveléssel kapcsolatos feladatok
  • A viselkedési zavarokkal küszködő gyermekkel kapcsolatos feladatok
  • Egyéb feladatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. rész

A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való
benntartózkodásának rendje

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét.

 

 

1.1. Általános szabályok

 

Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg.

 

Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni:

  • az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
  • a szünetek időtartamát,
  • az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,
  • az előre tervezhető nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját.

 

Az óvoda:

  • nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,
  • a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően

a szülőket tájékoztatni kell.

 

A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.

 

 

1.2. A gyermekek fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása)

 

Az intézmény szorgalmi időben – nevelési napokon reggel 6:00 órától a foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 18:00 óráig van nyitva.

 

Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására – előzetes kérelem alapján – az intézmény vezetője adhat engedélyt.

 

A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.

 

 

 

1.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje

 

Az alkalmazottak az intézményben:

  • a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve
  • az elrendelt túlmunka, valamint
  • az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára

tartózkodhatnak benn az intézményben.

 

 

1.4. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

 

Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következő:

 

Vezetői beosztás megnevezése

Az intézményben való

tartózkodásának rendje

Intézményvezető 8:00-16:00
Intézményvezető helyettes Munkarendje szerint: délelőtt vagy délután
Ügyeletes óvodapedagógus 6:00-12:30

11:30-18:00

 

 

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét.

 

2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja:

  • az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése,
  • a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

 

 

2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:
  • fogja át a pedagógiai munka egészét,
  • segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,
  • a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,
  • támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,
  • a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,
  • biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,
  • támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,
  • hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

 

 

2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:

  1. a) az óvodavezető,
  2. b) az óvodavezető helyettese
  3. c) az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint,
  4. d) külső szakértő az a)-c) pontban meghatározottak felkérésére.

 

A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

 

2.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:

  • szóbeli beszámoltatás,
  • írásbeli beszámoltatás,
  • értekezlet,
  • foglalkozás látogatás,
  • speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok,
  • az óvodás gyermekek iskolaérettségi teszt eredményeinek elemzése,
  • a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.

 

 

 

2.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben

 

A minőségirányítási program megszűnésével a minőségirányítási feladatok módosultak. Egy részük beépül az éves munkatervbe, más részük megvalósul a gyermekekkel kapcsolatos mérések, a fejlődés nyomon követése, valamint a dolgozók teljesítményértékelése során.

 

2.6. A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályozása

 

A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályzását a vezetői ellenőrzési rendszer tartalmazza.

 

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak
jogviszonyban a nevelési intézménnyel

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:

  • külön engedély és felügyelet nélkül, illetve
  • külön engedély és felügyelet mellett.

 

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:

  • a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,
  • a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.

 

Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

 

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:

  • a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve
  • a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor,
  • az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor.

 

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

  • a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint,
  • minden más személy.

 

A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

 

 

 

4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes
akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket.

 

Az óvodavezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a:

  • vezetői,
  • vezető-helyettesi

feladatokat ellássák.

 

Ha egyértelművé válik, hogy

  1. a) az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;
  2. b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia.

 

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

  • a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett,
  • a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,
  • a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

 

 

 

4.1. Melléklet a helyettesítés rendjéről

 

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén

a helyettesítés rendje

 

A vezető megnevezése, akit

helyettesíteni kell

A helyettesítő megnevezése

(munkakör és név)

Nagyné Szabó Etelka Juhászné Almási Zsuzsanna intézményvezető helyettes
Juhászné Almási Zsuzsanna Ügyeletes óvodapedagógus

 

Az itt meghatározott helyettesítés nem terjed ki a vezető pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó jogaira. Ezen jogok gyakorlási rendjéről külön belső szabályzat rendelkezik.

 

 

4.2. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok

 

A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia.

 

 

5. A vezetők és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai
szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés g) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét.

 

Az intézményben az alábbi szervezetek működnek:

  • óvodai szülői szervezet

 

5.1.  A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

 

Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre.

 

Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli

  • az intézményvezetőt, valamint
  • a szülői szervezet vezetőjét.

 

5.2. Az intézményvezető felelőssége, feladata

 

Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért.

 

Az intézményvezető feladata, hogy:

  • amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet,
  • tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten,
  • a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása,
  • a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok),
  • a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök).

 

Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen:

  1. a) a vélemény nyilvánítási jogával,
  2. b) a javaslattételi jogával.
  3. c) az egyéb jogával.

 

5.3. A szülői szervezet vezetőjének feladata

 

A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy:

  • a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő – a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,
  • megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek.

 

5.4. A kapcsolattartás formái

 

A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:

  • szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,
  • közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető,
  • munkatervek egymás részére történő megküldése,
  • értekezletek, ülések,
  • szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,
  • a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,
  • írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz,
  • azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),
  • a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,
  • a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

 

5.5. A szülői szervezet tisztségviselői

 

A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet nyilvánosságra hoz.

 

 

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

 

Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

 

 

6.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

 

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:

– a szakmai munkaközösségre,

 

A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza.

 

A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja.

 

 

6.2. Át nem ruházható hatáskörök

 

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:

  • pedagógiai program elfogadása,
  • a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
  • házirend elfogadása,
  • az intézményi minőségirányítási program elfogadása.

 

 

7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a

pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal,
gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást
biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve

  • a pedagógiai szakszolgálatokkal,
  • a pedagógiai szakmai szolgálatokkal,
  • a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint
  • a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való

kapcsolattartást.

 

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:
  1. a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:
  • a fenntartóval, működtetővel,
  • más oktatási intézményekkel,
  • az intézményt támogató szervezetekkel;
  • egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel,
  1. b) a pedagógiai szakszolgálatokkal,
  2. c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal,
  3. d) a gyermekjóléti szolgálattal;
  4. e) az egészségügyi szolgáltatóval;
  5. f) egyéb közösségekkel:
  • az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,
  • a település egyéb lakosaival.

 

Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény minőségirányítási programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza a meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között.

 

 

7.1.A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat:

 

Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

  • az intézmény szakmai működtetése,
  • az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése,
  • az intézmény nevének megállapítására,
  • a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására,
  • az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint
  • az intézményben folyó szakmai munka értékelésére,
  • a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése.

 

A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái:

  • szóbeli tájékoztatás adása,
  • írásbeli beszámoló adása,
  • dokumentum átadás jóváhagyás céljából,
  • egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,
  • a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
  • speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

 

7.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás

 

Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakítanak ki.

A kapcsolatok lehetnek:

  • szakmai,
  • kulturális,
  • sport és egyéb jellegűek.

 

A kapcsolatok formái:

  • egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról,
  • rendezvények,

 

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik használatba adásakor.

 

 

7.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás

 

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:

  • a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény
  • anyagi helyzetéről,
  • támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,
  • az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.

 

Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

7.4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás

Az intézmény kapcsolatot tart:

  • a Kormányhivatallal,
  • más a nevelés területén létrehozott hivatalos szervvel.

 

A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti.

A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el.

 

7.5. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás

 

Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal.

 

A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt:

  • a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
  • a fejlesztő nevelés,
  • szakértői bizottsági tevékenység,
  • a nevelési tanácsadás,
  • a logopédiai ellátás,
  • a konduktív pedagógiai ellátás,
  • a gyógytestnevelés,
  • a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása.

 

A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.

 

 

7.6. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás

 

Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől.

 

A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt:

  • a pedagógiai értékelés,
  • a szaktanácsadás,
  • a pedagógiai tájékoztatás,
  • a tanügy-igazgatási szolgáltatás,
  • a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
  • a sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
  • gyermektájékoztató, – tanácsadó szolgálat.

 

A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.

 

 

7.7. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás

 

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében:

  • a gyermekjóléti szolgálattal, illetve
  • a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, oktatásügyi közvetői szolgálattal, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal.

Az intézmény segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.

 

A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri:

  • a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól,
  • az oktatásügyi közvetítői szolgálattól,
  • az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

 

Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn.

 

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

  • a szervek értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
  • a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a gyermek igazolatlan mulasztása miatt,
  • esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,
  • a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,
  • előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
  • az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban

 

 

7.8. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

 

Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az óvodás gyermekek egészségügyi feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg.

 

Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.

 

A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni.

 

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen SZMSZ külön pontja részletesen tárgyalja.

 

 

 

7.9. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

 

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős.

A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

 

Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a melléklet tartalmazza.

 

8. Mellékletek a II. részhez

 

8.1. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek

 

Az intézményi kapcsolat
típusa
Az érintett szervezet neve és címe, valamint
a kapcsolattartás módja
1. Fenntartó:

 

 

 

1.1. Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata

1173 Budapest, Pesti út 165.

Személyes megbeszélések, értekezletek, e-mail, levelezések, telefon

 

2. Más oktatási intézmény:

 

 

 

2.1.Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó

Székhely: 1172 Budapest, Naplás u. 60.

Telephely: 1173 Budapest, Pesti út 82.

 

 

2.2.

 

 

2.3.

 

 

3. Intézményt támogató szervezetetek

 

 

 

3.1.

 

 

3.2.

 

 

3.3.

 

4. Gyermekjóléti szolgálat

 

 

 

Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata Gyermekjóléti Központ

1173 Budapest, Újlak u. 106.

Személyes megbeszélés, e-mai, telefon, konferenciák

 

5. Egészségügyi szolgáltató

 

 

 

Gyermekorvos: Dr. Jakubcsik Erzsébet

1173 Budapest, Ferihegyi út 81.

Védőnő: Sára Zsuzsa

Gyermekfogászat

1173 Budapest, Ferihegyi út 81.

Asszisztensnő:

 

6. Egyéb:

 

 

8.2.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok
ápolásával kapcsolatos feladatok

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.

 

 

8.3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

 

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

 

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a melléklet tartalmazza.

 

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

 

 

8.4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

 

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:

  • megőrzése, illetve
  • növelése.

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

 

A hagyományápolás eszközei:

  • ünnepségek, rendezvények,
  • egyéb kulturális versenyek,
  • egyéb sport versenyek,
  • egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.).

 

Az intézmény hagyományai érintik:

  • az intézmény ellátottjait (gyermekeket),
  • a felnőtt dolgozókat,
  • a szülőket,
  • a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg
  • a szélesebb nyilvánosságot.

 

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a melléklet tartalmazza.

 

 

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:

  • jelkép használatával (zászló, jelvény stb.),
  • gyermekek ünnepi viseletével,
  • az intézmény belső dekorációjával.

Az intézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírását a melléklet tartalmazza.

 

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

 

 

8.5 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

 

Az ünnepély, megemlékezés neve Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja
Október 23. Október 22.
Március 15. Március 14.
A Nemzeti Összetartozás napja Június 04.
Augusztus 20. Augusztus 19.

 

 

8.6. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

 

 

A rendezvény neve

A rendezvénnyel érintettek köre A rendezvény

(hozzávetőleges)

időpontja

Takarítási világnap Gyermekek, alkalmazotti közösség Szeptember 20.
Mihály napi vásár Gyermekek, alkalmazotti közösség Szeptember 29.
Állatok világnapja

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség Október 04.
Advent

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség December 04-22.
Borbála nap

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség December 04.
Mikulás

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség December 05.
Karácsony

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség, szülők December közepe
Farsang

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség Február közepe

 

 

Tavaszköszöntő

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség, szülők Március 21.
A víz világnapja

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség, szülők Március 22.
A Föld napja

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség, szülők Április 22.
Anyák napja Gyermekek, alkalmazotti közösség, anyukák, nagymamák Május első napjai
Madarak és fák napja

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség, szülők Május 10
Csicsergő nap

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség, szülők, vendégek Május vége
Kihívás napja

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség Május vége
Gyermeknap

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség Május vége
Évzárók

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség Június első hete

 

 

8.7 Az intézmény dolgozóival kapcsolatos hagyományok

 

Szakmai napok Gyermekek, alkalmazotti közösség, pedagógusok, vendégek Nevelési évben
Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása

 

Nevelőtestület Nevelési évben
Új dolgozók, nyugdíjba menők köszöntése

 

Alkalmazotti közösség Aktuálisan
Névnapok megünneplése

 

Alkalmazotti közösség Aktuálisan
Kerek évfordulók megünneplése Alkalmazotti közösség Aktuálisan
Jubileumok megünneplése Alkalmazotti közösség Aktuálisan
Közös tanév végi kirándulás

 

Alkalmazotti közösség Június eleje
Felnőtt karácsony

 

Gyermekek, alkalmazotti közösség December második fele

8.8. Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány
ápolásának, használatának leírása

 

Megnevezés Leírás
Embléma

 

Levélpapír

 

 

 

 

 

 

CSICSERGŐ ÓVODA

1173 Budapest, Kaszáló utca 48.

Telefon/Fax: 256-5546   E-mail: csicserg@enternet

Zászló

 

Fehér alapon
 

Csicsergő póló

        Sárga alapon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét.

 

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt.

 

Az egészségügyi ellátás:

– a gyermekorvos,

– a védőnő

együttes szolgáltatásából áll.

 

Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens.

 

 

Az egészségügyi ellátás rendje

 

  1. a) az óvodai orvosi szolgáltatatás

 

Az egészségügyi ellátás megnevezése Óvodai orvosi szolgáltatás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Egyesített Szolgáltató Központ

1173 Budapest, Gyökér u.20.

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) szerződés szerint

 

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő alkalmanként

 

 

 

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Csicsergő Óvoda

1173 Budapest, Kaszáló u.48

 

 

Az ellátás nyújtása során annak a háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtása. Dr. Jakubcsik Erzsébet gyermekorvos

Házi gyermekorvosi rendelő

1173 Budapest, Ferihegyi út 81.

 

 

  1. b) védőnői szolgáltatás

 

Az egészségügyi ellátás megnevezése Védőnői szolgáltatás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Egyesített Szolgáltató Központ

1173 Budapest, Gyökér u.20.

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) éves munkaterv szerint

 

 

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Havi 4 óra

 

 

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Házi Gyermekorvosi rendelő

1173 Budapest, Ferihegyi út 81.

Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtása Sára Zsuzsa

 

  1. c) fogászati ellátás

 

Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolafogászati ellátás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezése  

 

 

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)  

 

 

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő  

 

 

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Gyermek fogászati rendelő

1173 Budapest, Ferihegyi út 81.

 

10. Az intézményi védő, óvó előírások

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet:

  • § (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az intézményi védő, óvó előírásokat.,
  • a 168. § (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat.

 

 

 

10.1. Általános előírások

 

A gyermekekkel, illetve a szülőkkel

  • az óvodai nevelési év, valamint
  • szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb.előtt

ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

 

Védő-óvó előírás:

  • a gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás,
  • a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,
  • a tilos és az elvárható magatartásforma

meghatározása, ismertetése.

 

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.

Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

 

Az óvoda védő-óvó előírásai, amelyeket a gyermekek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

  • Az óvoda a nevelési év megkezdésekor a kiskorú gyermek szülőjét tájékoztatja az óvodában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A gyermek szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni.
  • Az óvoda gondoskodik a pedagógusok és más óvodai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról.
  • Az óvoda egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek – különösen: sportlétesítmények esetében.
  • Testnevelés foglalkozásra nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb.

 

 

10.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

 

Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy:

  • olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,
  • az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége,
  • átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben:

– közúti közlekedési balesetek,

– mérgezés,

– fulladás,

– égés,

– áramütés,

– esés.

 

Az intézmény vezetőjének feladata, hogy

  • ellenőrizze azt, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen;
  • biztosítsa azt, hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen.
  • gondoskodjon arról, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;
  • biztosítsa azt, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthatnak-e be.
  • gondoskodjon arról, hogy az intézményben a gyermekek az egészségükre, testi épségükre veszélyes elektronikus és mechanikus eszközöket, szerszámokat ne használhassanak.

 

A pedagógusok feladata, hogy:

  • haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek;
  • a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá;
  • javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

 

Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy

– a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,

– a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.

 

Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, – beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.

Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásároljon. A játékot használó óvoda pedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert az alapján alkalmazni.

 

A pedagógus az intézménybe e szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

 

A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.

 

 

10.3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

 

Az intézményvezető feladatai:
  • megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, védelme,
  • kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja;
  • nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:
  • intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról,
  • a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat,
  • a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon),
  • a jegyzőkönyvet továbbítani kell,
  • a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek,
  • súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:
  • intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön,
  • gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.
  • /Súlyos az a gyermekbaleset, amely a gyermek:
  • a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette),
  • valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,
  • számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását,
  • súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
  • tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, vagy agyi károsodását
  • /
  • lehetővé teszi az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában;
  • intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

A pedagógusok feladata:

  • az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,
  • nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására:
  • közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,
  • e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,
  • jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,
  • súlyos balesetekkel kapcsolatban:
  • a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,
  • közreműködik a baleset kivizsgálásában,
  • közreműködés az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában,
  • intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása.

 

Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

 

 

11. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés n) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket.

 

A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

 

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően

  1. a) haladéktalanul értesíti:
  • az érintett hatóságokat,
  • a fenntartót,
  • a szülőket;
  1. b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják.

 

Rendkívüli eseménynek számít különösen:

  • a tűz,
  • az árvíz,
  • a földrengés,
  • bombariadó,

 

Egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény:

  • egész napos áramszünet,
  • az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény,
  • az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó).
  • járvány

 

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.

 

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

 

A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell:

  • amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése,
  • a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról,
  • olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét.

 

Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.

 

 

Melléklet

 

11.1.A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések

 

Rendkívüli esemény megnevezése Intézkedések
Tűz A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján:
1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint
1.2. A tűzoltóság értesítése
1.3. A tűzoltás megkezdése
1.4. Az egyes értékek mentése
1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével
1.6. A fenntartó értesítése
Árvíz 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével
1.2. Az illetékes szervek értesítése
1.3. Érték mentés
Földrengés 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével
1.2. Az illetékes szervek értesítése
1.3. Érték mentés
Bombariadó 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint
1.2. Az illetékes hatóságok értesítése
1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével
1.4. A fenntartó értesítése
Egyéb veszélyes helyzet 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével
1.2. Az illetékes szervek értesítése
1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

 

 

12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel.

 

A szülői szervezetet a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a szervezeti és működési szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel.

 

A szülői szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat

nem határoz meg.

 

 

13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni:

  • a szakmai munkaközösségek együttműködését,
  • a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét,
  • a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében.

 

 

13.1 A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai

 

  • a szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül:
  • részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában,
  • döntés a továbbképzési programokról,
  • a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében;
  • a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével.

 

13.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje

 

  • a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról;
  • a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek.

 

A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed:

  • a közvetlen szakmai segítségnyújtásra,
  • a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére,
  • a szakmai tapasztalatcserére,
  • a jól bevált pedagógiai módszerek átadására,
  • a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok foglalkozásainak látogatására,
  • a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására.
  • a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára.

 

A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja.

Az intézményben – a köznevelési törvény 71. § (1) bekezdése alapján – maximum 10 szakmai munkaközösség működhet.

Az intézményben aktuálisan működő szakmai munkaközösségek listáját és a munkaközösségek vezetőit melléklet tartalmazza.

 

 

Melléklet a szakmai munkaközösségekről

 

  1. számú szakmai munkaközösség

 

A munkaközösség neve: Tehetséggondozó műhely

Vezetője: Juhászné Almási Zsuzsanna                                                     Tagjainak száma: 7

Tagjai: Fügéné Szalai Katalin, Mihalikné Miklavicz Andrea, Lőrincz Ágota, Radványi Zsuzsanna, Szabó Jolán, Szépné Vinczencz Katalin, Szlobodáné Homoki Ildikó

 

 

 

14. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása

 

14.1. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés o) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni.

 

Az óvoda figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. § -át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait:

 

 

 

14.2. A pedagógiai program nyilvánossága

 

A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy pedagógiai program:

  1. a) papír alapú példányai közül:
  • egy példánya a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljön,
  • egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a pedagógiai programba való betekintést,
  1. b) elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján.

 

A pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:

  • hirdetőtáblán történő elhelyezés,
  • intézményi honlapon történő publikáció.

 

A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős.

 

14.3. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás

 

Az óvodavezető a mellékletben kijelölt pedagógust kötelezi arra, hogy a szülők részére tájékoztatást adjon a pedagógiai programról.

 

A tájékoztatás kérhető szóban és írásban.

 

A tájékoztatást:

  • lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi,
  • legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.)

 

A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát.

 

14.4. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét.

 

14.1. 1. A házirend nyilvánossága

 

A házirend nyilvános.

 

A házirend:

  1. a) papír alapú példányai közül:
  • egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek,
  • egy példánya a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni,
  1. b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján.

 

A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:

  • hirdetőtáblán történő elhelyezés,
  • intézményi honlapon történő publikáció.

 

A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős.

 

14.1.2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás

 

Az óvodapedagógusok a nevelési év elején ismertetik a házirendet:

  • a gyermekekkel,
  • szülői értekezleten a szülőkkel.

 

A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra).

 

 

14.5. A jelen SZMSZ nyilvánossága

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat

 

Az SZMSZ nyilvános.

 

Az SZMSZ:

  1. a) papír alapú példánya a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni,
  2. b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján.

 

Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:

  • hirdetőtáblán történő elhelyezés,
  • intézményi honlapon történő publikáció.

 

A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős.

 

 

 

 

14.6. A szülők tájékoztatása

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit.

 

Az óvoda vezetője köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző nevelési év végén:

  1. a) azokról a ruházati és más felszerelésekről amelyekre a következő nevelési évben a nevelő munkához szükség lesz,
  2. b) az óvodától kölcsönözhető felszerelésekről,
  3. c) arról, hogy az óvoda milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

 

Az írásbeli tájékoztatás szülők részére történő átadásának határideje: minden év szeptember 15.

 

A szülő részére legalább 5 napot kell adni arra, hogy a tájékoztató tartalmát megismerje.

 

 

Melléklet

 

14. 7. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására köteles pedagógus kijelölése

 

 

A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására – visszavonásig – kijelölöm a következő pedagógust:

neve: Juhászné Almási Zsuzsanna

 

 

 

15. A fegyelmi eljárása

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés q) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolában a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelemi eljárás, ezen belül az egyeztető eljárás részletes szabályait.

 

Mivel az intézményben csak gyermekek tartózkodnak, jelen SZMSZ nem szabályozz a gyermekek fegyelmi eljárásának kérdéseit.

 

 

 

  1. Az elektronikus úton előállított

papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét.

 

A hitelesítés követelménye

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat:

  • ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan,
  • ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően

hitelesíteni kell.

 

A hitelesítés módja

 

Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni:

  • az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését,
  • el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza:
  • a hitelesítés időpontját,
  • a hitelesítő aláírását,
  • az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát.

 

A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll.

 

 

 

 

 

 

 

Ez esetben a hitelesítés szövege:

 

Hitelesítési záradék

 

Ez a dokumentum ……. folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll.

 

Kelt: …………………………………………

 

PH

……………………………………

hitelesítő

 

 

A hitelesítésre jogosultak

 

A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az óvodavezető határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára.

 

Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok:

  • elektronikus csoportnapló
  • pedagógus munkaidő nyilvántartás
  • pedagógus igazolvány igénylő rendszer

 

 

17. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés s) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.

 

 

17.1. Az elektronikus dokumentum

 

Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat.

 

Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes.

 

Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek:

  • az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint
  • az egyéb elektronikus dokumentumokra.

 

 

 

Az elektronikus okirat kezelési rendje

 

Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat.

 

Az ilyen iratot:

  • elektronikus aláírással kell ellátni, és
  • elektronikusan kell tárolni.

 

Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje

 

Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely – nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett.

 

Az ilyen iratokat:

  • amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni,
  • elektronikusan kell tárolni.

 

 

17.2. Az elektronikus aláírás

 

Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró.

 

Az aláíró az,

  • aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és
  • az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el,
  • aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére.

 

Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni.

 

Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani.

 

Az elektronikus aláírási joggal felruházott személyeket az informatikai szabályzat tartalmazza.

 

Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás).

 

 

 

 

 

 

17.3. Az elektronikus dokumentumok tárolása

 

Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket.

 

Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja.  Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges:

  • adathordozókat,
  • az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt.

 

Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat.

 

Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

 

 

17.4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése

 

Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés

 

Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető.

 

Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése

 

Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet:

– törléssel,

– az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

 

 

17.5. Egyéb szabályok

 

Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbá az adatkezelési, és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni.

 

 

 

 

18. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott

feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés t) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, valamint a munkaköri leírás-mintákat.

 

 

18.1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök

 

Az intézményvezető feladat- és hatásköreiből leadott feladat- és hatáskörök a következők:

 

18.1.1. Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül

 

Intézményvezető részére meghatározott feladat-és hatáskörök Az átadott feladat- és hatáskör
új címzettje
a) az alapdokumentumokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Határidők folyamatos nyilvántartása
óvodatitkár
b) a minőségirányítással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök A folyamatgazdák munkájának koordinálása
megbízott óvodapedagógus
c) adat nyilvántartással, kezeléssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök KIR rendszer vezetése
óvodatitkár
d) a munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök A dajkák munkájának ellenőrzése
intézményvezető helyettes
e) a továbbképzéssel, képzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Helyettesítés megszervezése
Intézményvezető helyettes
f) a gyermek veszélyeztetettséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Az intézmény képviselete
Gyermekvédelmi felelős
g) a munkaidő nyilvántartással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Ellenőrzés, összesítés
Intézményvezető-helyettes

 

h) gazdálkodással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Költségvetés felhasználásának folyamatos vezetése
óvodatitkár

 

 

18.1.2. A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül

 

Intézményvezető részére meghatározott feladat-és hatáskörök

 

Az átadott feladat-és hatáskör új címzettje
a) a pedagógiai programmal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Részterületek módosítása
megbízott pedagógusok
b) a munkatervvel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Minőségfejlesztéssel kapcsolatos tervek készítése, értékelése
Felelősök tervének elkészítése, értékelése
megbízott pedagógusok
c) a nevelőtestülettel, az alkalmazotti közösséggel, a szakmai munkaközösséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Munkaközösség koordinálása
intézményvezető helyettes
d) az óvodában működő egyéb szervezetekkel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás
megbízott felelősök
 

e) a tanulói jogviszony keletkezésével és megszűnésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

Értesítések elkészítése

KIR-be való átvezetés

óvodatitkár
f) az oktatás megszervezésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Ünnepek, rendezvények koordinálása
intézményvezető helyettes
g) a szakmai ellenőrzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Dajkák munkájának ellenőrzése
intézményvezető helyettes

 

i) a pedagógus igazolványokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Megrendelés, érvényesítés
óvodatitkár

18.2. Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái

 

Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái – terjedelmi okokból –

a jelen SZMSZ-hez mellékletként kerülnek csatolásra.

 

A munkaköri leírás minták – a nemzeti köznevelési törvény 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján – tartalmazzák a dolgozók pedagógiai és adminisztratív feladatait is.

 

 

 

19. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek

 

 

Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározhatja az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait:

  • a nemdohányzók védelmének helyi szabályai,
  • tűzvédelmi szabályzat,
  • munkavédelmi szabályzat,

melyek megtalálhatóak az intézmény hirdető tábláján.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók által tilos az intézmény területére, épületébe, rendezvényére, az alábbi tárgyakat, eszközöket behozni, illetve maguknál tartani:

  • szeszesital
  • szúró-vágó eszközök
  • tűzveszélyes anyagok

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét.

 

 

20. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje

 

Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje jelen SZMSZ-ben – figyelembe véve a nemzeti köznevelésről szóló törvény 43. § (1) bekezdését -:

Nem kerül szabályozásra, mivel az intézmény iratkezelési szabályzat készítésére kötelezett, és az iratkezelési szabályzat tartalmazza az adatkezelési szabályokat.

 

Az adatkezelési szabályokat az SZMSZ melléklete tartalmazza.

 

 

21. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök

 

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket.

 

A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra:

– számítógép

több pedagógus által közös használattal,

– számítógépes programok

több pedagógus által közös használattal,

– elektronikus adathordozók

több pedagógus által közös használattal,

– projektor

több pedagógus által közös használattal,

– interaktív tábla

több pedagógus által közös használatra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*Az intézmény Alapító Okirata 2013. augusztus 29-én megváltozott. A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testületének módosító határozatának száma: 295/2013. (VIII.29.) Kt. határozat 3/a melléklete

A módosítás tárgya: Az intézmény neve: Csicsergő Óvoda helyett: Rákosmenti Csicsergő Óvoda

valamint az Alapító Okirat 22. pontjában a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala helyett Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal elnevezés lépett.

 

 

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

 

 

 

Az Szervezeti Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2/2013 (III.08.) Nt.határozatával fogadta el.

 

 

…………………………………………………………….

a nevelőközösség képviseletében

 

 

A Szervezeti Működési Szabályzatot a szülői szervezet véleményezési jogának érvényesülését igazoló határozatának száma: 1/2013 (III.17.) Szü.

 

 

………………………………………………………

a szülői szervezet képviseletében

 

 

 

P.h.

 

 

 

 

………………………………………………………….

intézményvezető aláírása

 

 

A házirend hatálybalépésének időpontja: 2013.09.01.

 

A házirend érvényessége: 2018.09.01.

 

A házirend módosításának lehetséges indokai:

  • jogszabályi változások
  • nevelőtestületi határozatok
  • szülői szervezet javaslatai

 

 

Nyilvánosságra hozatal módja:

  • az intézmény honlapja
  • faliújság
  • szülői értekezlet